Tíz éve hunyt el Szabó Gyula Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész. Generációk nőttek fel jellegzetes hangján, több mint száz részben mondta a történeteket a Magyar népmesék sorozat mesélőjeként. Az ő hangján szólalt meg többek között Dr. Bubó, Pumukli, Frakk kutya, a macskák réme és Columbo felügyelő is. A hirado.hu a Nemzeti Archívum ritkán látott képeivel emlékezik a legendás színművészre.

Szabó Gyula 1930. július 15-én született Kunszentmártonban, mélyen vallásos, katolikus parasztcsalád kilencedik gyermekeként. Tervei között nem szerepelt a színi pálya, papnak készült, de gyerekkorában hegedülni is tanult. A második világháború után a budapesti Csonka János Gépgyárban géplakatosnak tanult. Közben felvették a Zeneakadémiára, ahonnan azonban kimaradt, mert a gyárban három műszakban kellett dolgoznia.

Kapcsolódó tartalom

Fiatal munkásként nagy lelkesedéssel vett részt az üzemi színjátszó csoport munkájában, innen jelentkezett 1950-ben néhány társával együtt a Színművészeti Főiskolára. Voltaképpen nem is gondolta egészen komolyan, mégis első nekifutásra felvették, pedig abban az évben a tizenkétezer jelentkezőből csupán negyvennyolcan nyertek felvételt. Mégis pap lett hát, Thália papja. Első szerepe Boka figurája volt a Pál utcai fiúkban Apáthi Imre rendezésében.

A Pál utcai fiúk című darabban Békés Italával (Fotó: Nemzeti Archívum)

1954-ben friss diplomásként a Petőfi Színházhoz szerződött, majd a Jókai Színház tagja lett. Évtizedekig vezető színésze volt a Thália Színháznak, ahol emlékezetes, óriási sikerű produkciók részese volt.

Kapcsolódó tartalom

A Thália megszűnése után tagja lett a rövid életű Arizona Színháznak, majd az ugyancsak pár évig működő Művész Színháznak is. 1996-tól 2006-os visszavonulásáig a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz kötötte szerződés. 1979-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, docense volt, egy évtizeden át oktatott színpadi beszédet.

A Vörös és fekete című darab próbáján Bánki Zsuzsával (Fotó: Nemzeti Archívum)

Alkata, jellegzetes orgánuma népi hősök megformálására tette leginkább alkalmassá, de más szerepkörökben is kiváló alakítást nyújtott. Pályája során játszott többek közt Molnár Ferenc, Shakespeare, Bulgakov, Stendhal, Katona József színműveiben. Emlékezetes alakítást nyújtott Hábetler János szerepében Fejes Endre Rozsdatemető című regényének drámaváltozatában és Tiborcként Katona Bánk bánjában. Sikere volt az Állítsátok meg Arturo Uit! és a Karagőz címszerepében is. Az általa megformált alakok mindig szerethetők voltak, gonosz, intrikus szerepet szinte soha nem kapott.

A Kölyök című film forgatásán Törőcsik Marival (Fotó: Nemzeti Archívum)

1953-ban kezdett el filmezni, A harag napja című filmben debütált, utolsó filmszerepét 2002-ben alakította A Hídemberben. Játszott az Egy pikoló világos, a Vasvirág, a Kölyök, Pár lépés a határ, A tizedes meg a többiek, a Kinek a törvénye? című filmekben.

Kapcsolódó tartalom

Columbo hadnagy visszatér a Dunára

Október 30-tól hétfőnként első évadától látható a Columbo című sorozat a Dunán.

Számos sikeres tévéjátékban szerepelt: ő volt Princ, a katona Csontos őrnagya, a Robog az úthenger Józsija és a Rózsa Sándor című filmsorozat Bán Andrása. Legemlékezetesebb alakítása az ártatlanokat megvédő Buga Jakab szerepe volt a Tenkes kapitányában, amit a tizenhárom részes tévésorozatban és a 1965-ös mozi változatában is ő játszott.

A tizedes meg a többiek című film forgatásán (Fotó: Nemzeti Archívum)

Több mint ötven hangjáték és még annál is több szinkronszerep fűződik a nevéhez. Kezdettől fogva ő volt a magyar hangja Peter Falknak a Columbo című amerikai sorozatban. Ő kölcsönözte hangját Dr. Bubónak a népszerű Kérem a következőt! című rajzfilmsorozatban, a Pumukli kalandjai című mesében Éder Mesternek és Kagnak a Vukban. Frakk, a macskák réme kedvéért megtanult ugatva beszélni és énekelni.

Kapcsolódó tartalom

Mesemondása legendás volt, ahogy Jankovics Marcell fogalmazott méltatásában: „Páratlan tehetsége volt ahhoz, hogy úgy mondjon mesét, hogy a gyerekekben beinduljon a történet, hogy bevonja hallgatóját.” 1977-től a Magyar népmesék sorozatban ízesen, telve szeretettel és humorral mesélt, összesen 81 mesét mondott fel. 2005-ben megjelent első szólólemeze Nagy mesemondó címmel, amely 2006-ban az év hazai gyermekalbuma lett, és Fonogram-díjjal tüntették ki.

Julien Sorel szerepében (Fotó: Nemzeti Archívum)

Szinte minden művészeti elismerést megkapott. Kétszer – 1959-ben és 1962-ben – tüntették ki Jászai Mari-díjjal, emellett 1971-ben érdemes, 1981-ben kiváló művész címet kapott. 1975-ben elnyerte filmkritikusok díját, 1996-ban a Budapestért Díjat adományozták neki. 2000-ben Kossuth-díjjal tüntették ki sokoldalú művészi pályája elismeréseként, emlékezetes színházi és filmszerepek megformálásáért. 2006-ban a nemzet színészévé választották. Az Aphelandra Alapítvány díjával 2003-ban tüntették ki, amelyet kimagasló alakításai mellett humánumával érdemelt ki. A Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon 2005-ben életműdíjat kapott a Magyar népmesék rajzfilmsorozatban végzett munkájáért. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, és abban az évben ő is elhelyezte kéznyomát a Magyar Csillagok Falán az Uránia Filmszínházban. 1998-ban szülővárosa, 2014-ben Székesfehérvár (posztumusz) díszpolgára lett.

Jelmezes portréja 1978-ban készült (Fotó: Nemzeti Archívum)

Életének 84. évében hosszan tartó betegség után 2014. április 4-én hunyt el budapesti otthonában, a Farkasréti temető művészparcellájában helyezték örök nyugalomra. Egykori budai lakóházánál emléktábláját 2019-ben avatták fel, a budafoki Klauzál Házban portrészobrát 2020-ban adták át, szülővárosában kulturális intézmény és kiállítóterem viseli nevét. Egyik lánya, Szabó Zsófia színésznő, műsorvezető.

Kiemelt kép: Szabó Gyula Kun István szerepében Berkesi András A kör bezárul című prózájának próbáján a Jókai Színházban (Fotó: MTI/Keleti Éva)