Aktuális

Eladó az Elvarázsolt kastély! Lessen be a lenyűgöző épületbe

Szalvéta: a húsvéti asztal diszkrét kelléke

| Szerző: Jezsó Ákos
Szalvéta: már Mátyás király is használta a lakomái alkalmából, igaz, neki vászonból készítették. Azért találták ki, hogy az emberek ne a dúsan megrakott asztalt takaró, földig leérő abroszba törüljék a kezüket és a szájukat. Orrtörlésre azonban nem lehetett használni, legalábbis az illemkódexek szerint.

Nem csak napjainkban gyártanak mívesen díszített szalvétát, a története visszanyúlik egészen Mátyás király koráig, vagyis a 15. század közepéig. Persze az akkori szalvéta, amelyet már nyugodtan nevezhetünk a most is használatos nyomdaipari termék ősének, még egészen másmilyen volt. Az 1450-es években ugyanis vászonból szőtték.

Praktikus ok szülte: a szalvéták megjelenése előtt a főúri palotákban és a királyi udvarokban mindenki a dúsan megrakott asztalt takaró, földig leérő abroszba törülte a kezét és a száját. Mivel pedig eleink akkortájt leginkább ujjal ettek, legfeljebb kést használtak, a szolgáknak minden fogás után ki kellett cserélni az abroszt. Így aztán a lakoma meglehetősen elhúzódott.

Lavinia Fontana esküvői lakoma (Forrás: Wikipédia)

Ilyen előzmények után született meg a szalvéta, ami textíliából készült, főleg damasztból, amelyre kézzel hímzett ábrák kerültek.

Amikor először Angliában, majd röviddel később Spanyolországban és Hollandiában is divatba jött a széles, kikeményített, fodros, kerek gallér, akkor a felnőttek is a nyakuk köré gyűrték a szalvétát. A Spanyolországban a 16. század elején megjelent illemkódex foglalkozott először a szalvétával, amelyről azt írta, hogy „művelt ember csöppet sem törli belé az orrát”.

Zlata Koruna Ünnepi asztal (Forrás: Wikipédia)

A papírszalvéta jóval később, a 19. század végén született meg, amikor is a papírgyárak már viszonylag olcsón tudták előállítani az alapanyagul szolgáló, megfelelő minőségű papírt. A Révay nagy lexikona szerint 1893-ban már nem ritkák a papíros szalvéták, amelyek kezdetben egyszínűek, többnyire fehérek voltak. Aztán amikor a nyomdaiparban általánossá vált a színes képek előállítására is alkalmas hengeres gyorssajtó, a papírszalvéták is színesek lettek. Ez a technológiai korszerűsödés tette lehetővé, hogy az étkezés után kezünket és szájunkat díszesebb vagy kevésbé díszes, de puha papírból készített szalvétával törüljük meg. Olyan szalvétába, amelyre még most is igaz, hogy „művelt ember csöppet sem törli belé az orrát”.

Ajánljuk még