Már kora délelőtt ácsolták a kereszteket a füleki várban, amelyek a nagypénteki keresztúthoz készültek. Ilyenkor 14 stációt járnak végig a hívek, ahol felolvasnak a Bibliából és közösen imádkoznak.
„Amikor a legnehezebb terepen kellett venni, akkor a szöveg is pontosan ezzel összhangban volt, tehát minden arról szól, hogy jobban megéljük Jézusnak a szenvedését, hogy jobban megértsük azokat a történéseket, mert hisz
ennek az egész szenvedéstörténetnek a mai ember számára is komoly mondanivalója van”
– mondta Simon János kántor.
Kapcsolódó tartalom
Elmélyülten imádkoztak Zalalövőn is a hívek nagypénteken, akik a Mindenszentek templomtól Salomvárig zarándokoltak el.
Zalalövőn két plébánia fogott össze, azt mondják, a nagypénteki programmal közelebb szeretnék hozni Isten szeretetét.
„Közben nem beszélgetünk, nem sétálgatunk, hanem valóban kicsit zarándokút is, lehet elmélyedni menet közben. Ezt segítik az imádságok, az énekek is és akkor próbálunk arra figyelni, hogy valóban Jézus milyen áldozatot vállalt értünk” – fogalmazott Páli Zoltán, a zalalövői plébános.
Fakeresztet cipelő színész Jézus Krisztus keresztútját eleveníti fel az észak-spanyolországi Balmaseda városban nagypénteken, 2024. március 29-én (Fotó: MTI/EPA-EFE/Luis Tejido)Az ecsédiek Krisztus szenvedéstörténetét járták végig a helyi katolikus templomtól a környékbeli Boldogasszony kápolnáig.
Varga József plébániai kormányzó szerint nagypéntek mindenki számára fontos dolgot üzen.
Kapcsolódó tartalom
„Az Isten fia ezen a földön hordozta a keresztet, sőt, meg is halt értünk, akkor nekünk is az életünk kereszt hordozásokkal, megpróbáltatásokkal teli, de mindig egy új remény, egy új jövő hiszen – ahogy a megváltónak a feltámadásba torkollott a szenvedése – a mi életünk is egy új remény” – fogalmazott.
Nagypéntek Jézus Krisztus kereszthalálának az emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje.
A keresztények ezen a napon emlékeznek Jézus kínszenvedésére és halálára, és ez az egyetlen olyan nap az évben, amikor a katolikus templomokban nem tartanak szentmiséket, hanem felolvassák vagy eléneklik Jézus szenvedéstörténetét, a passiót.
Kapcsolódó tartalom
„Ilyenkor arra emlékezünk, hogy az örök főpap, maga Jézus mutatja be az áldozatot, hogy feláldozza önmagát a golgotán a kereszten, azonban szertartás ilyenkor is van, ezt a népnyelv a csonkamisének hívja” – emlékeztetett Monostori László esperes, plébános.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, amelyet egy 40 napos böjti időszak előz meg, amely nagyszombat este ér véget.
Kiemelt kép: Papok körmenete a jeruzsálemi Szent Sír-bazilikában nagycsütörtökön, 2024. március 28-án. A templomot azon a helyen építették, ahol a keresztény tanítások szerint Jézus Krisztust keresztre feszítették, majd a keresztfáról levett testét megmosták és illatos olajokkal bekenték, mielőtt eltemették (Fotó: MTI/EPA/Abir Szultan)