A miniszter elmondta: létrehozzák a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központot, amely úgy működik majd, mint egy holding. Hat intézmény fog alátartozni: a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Vendéglátóipari Múzeum.
Demeter Szilárdról elmondta:
alapvetően filozófus, de azon ritka emberek közé tartozik, aki dolgozott az Európai Unióban, nagy intézményrendszert vezetett és aki megtartotta az irodalmi alkotóképességét is.
„Mert a kultúra reneszánsz embert kíván. De olyat, aki nemcsak értelmezni képes, hanem megszervezni is képes a világot” – hangsúlyozta a miniszter.
A tíz pályázó egyike azzal a forradalmi gondolattal állt elő, hogy ütőképes intézmény szükséges ahhoz, hogy a magyar örökséget, a magyar identitást megjelenítő, a régészetitől más tárgyi emlékeken keresztül irodalmi emlékekig egyben lehessen megmutatni – mondta Csák János.
Kiemelte: ütőképes, jó intézményrendszerre van tehát szükség, amelytől azt várja, hogy az erőket egyesítve sokkal hatékonyabban tudja majd az átfedéseket megszüntetni, az erőforrásokat összehozni, kifejezni és megjeleníteni a magyar géniuszt.
„Szellemi és lelki egzisztenciális válság van, és ha nem lépünk, ha nem hozzuk össze az erőinket, akkor bajban leszünk”
– mutatott rá
Csák János kiemelte: egy szellemi egzisztenciális veszélyhelyzetben hoznak létre egy olyan intézményt, amelynek a vezetője az erőt mintegy lándzsahegyként tartva képes kifejezni a magyar kultúra, a magyar identitás, a magyar kötődések rendszerét nemcsak egy kiállításban, hanem az év minden napján.
Kifejtette: a kultúra kötődést és tiszteletet is jelent, amelyet versenyképesen kell bemutatni az európai, a magyar emberi kötődéseinket vagy a keresztény kötődéseinket nem támogató alternatív kínálat ellen.
Kitért az úgynevezett térségi programok fontosságára is.
Mint mondta, minden helyi közösségben vannak „motoremberek”, akik képesek mozgósítani a többieket, de erre rá lehet segíteni például egy levéltári foglalkozással. Jelenleg 43 járásban vannak ott különféle térségi programjaikkal és áprilistól már 83 járásban lesznek jelen.
Hozzátette: akik a helyi kötődéseket nem becsülik a saját idejükben vagy a múltra visszatekintve, azokat úgy szokták hívni, hogy gyökértelenek. Azok nagy bajban vannak, ugyanis nem lesz, akihez forduljanak.
Beszélt a Határtalanul programról is, amelynek célja, hogy minden magyar középiskolás legalább egyszer a határon túli területekre is eljusson. Hozzátette: a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül rengeteg külhoni programot támogatnak, a Kulturális és Innovációs Minisztérium például a Kolozsvári Magyar Napokat, a Vásárhelyi Magyar Napokat, a Brassói Magyar Napokat.
„Az én számomra nincs különbség magyar és magyar között. A Kárpát-medence a mi szálláshelyünk” – hangsúlyozta a műsorban a miniszter.
Márciusban kezdi meg munkáját az új főigazgató
A Kulturális és Innovációs Minisztérium kedden közölte, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói posztjára benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatot – a vonatkozó jogszabályi előírások alapján felkért – szakmai bizottság véleményezte és javaslatot terjesztett fel Csák János miniszter felé.
Demeter Szilárd március 6-án kezdi meg főigazgatói munkáját a Magyar Nemzeti Múzeum élén.
A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója került a Nemzeti Múzeum élére
Demeter Szilárd 1976. július 1-én született Székelyudvarhelyen. 1995-ben végzett a Benedek Elek Tanítóképzőben, 1999-ben Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) filozófusi diplomát szerzett.
Dolgozott, többek között, az Előretolt helyőrség íróközösségben, és a Korunk, valamint a Kellék című folyóiratok szerkesztőjeként.
Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő mellett dolgozott Brüsszelben 2008–2014 között előbb mint sajtófőnök, később mint irodavezető. 2014-ben Századvég Alapítvány kutató-elemzője lett.
Részt vett 2015-ben a budapesti Előretolt Helyőrség Íróakadémia alapításában.
2018 decembere óta a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója.