„Olyan mennyiségben zúdul ránk a hollywoodi tömegfilm, hogy lassan nem jut el hozzánk az, hogy milyen magyarnak, franciának, németnek, olasznak vagy csehnek lenni, miközben szinte mindent tudunk az amerikai ítélkezési rendszerről” – fogalmazott a kormánybiztos, hozzátéve, hogy éppen ezért fontos Koltai Lajos tavaly novemberben a magyar mozikban bemutatott történelmi alkotása, amely sikerrel vette fel a versenyt az amerikai filmekkel.

„A Semmelweis a maga 250 ezres hazai nézőszámával óriási siker és komoly áttörés, hiszen ez lett az elmúlt öt év legnézettebb magyar filmje”

– emelte ki a kormánybiztos. A Semmelweis Magyarországon nézettségben leelőzött olyan hollywoodi produkciókat is, mint Ridley Scott Napóleonja vagy Martin Scorsese Megfojtott virágok című munkái.

Kapcsolódó tartalom

„Koltai Lajos és alkotótársai olyan filmet készítettek, amiben mélyen benne van a magyar néplélek, miközben nemzetközi filmnyelven mesél, és legalább ennyire fontos, hogy a Semmelweisnek van egy jól behatárolható, világszintű célcsoportja: az orvosok és egészségügyi dolgozók, akik ismerik és tisztelik Semmelweis Ignác munkásságát” – mutatott rá.

A most készülő történelmi sorozat, a Hunyadi, egy nagy nemzetközi forgalmazó, a Beta részvételével indult, és a nemzetközi együttműködés azt is jelenti, hogy a vezető magyar színészek mellett ismert európai színészek is szerepelnek benne.

„Nekünk nem a képzelet világából kell megteremteni a szuperhőseinket, hanem a valóságból, mert rengeteg a megfilmesítésre méltó ember a magyar történelemben és a jelenben is. Gondoljunk csak a friss Nobel-díjasainkra”

– emelte ki, hozzátéve, hogy ehhez szükség van egy dinamikusan fejlődő filmiparra, ami hozzátesz a magyar értékekhez.

A kormánybiztos felidézte, hogy a Nemzeti Filmintézet 2019-es megalakulása óta megháromszorozódott a külföldi produkciók magyarországi költése és ezzel a magyar filmipar teljesítménye is. Hozzátette: 2019-ben 100 milliárd, tavaly pedig már több mint 300 milliárd forint költés realizálódott a magyar filmiparban, és több mint 20 ezer fős, dinamikusan fejlődő magyar filmes ágazat szolgálja ki a magyar filmeket, az itt forgató legnagyobb hollywoodi produkciókat. Ezek stábjában a magyar szakemberek részvételi aránya sokszor meghaladja a 80 százalékot.

Példaként említett erre a tavalyi velencei filmfesztivál fődíjasát, a két Golden Globe-díjjal és 11 BAFTA- jelöléssel, valamint az idei Oscar-díj egyik nagy esélyesének tartott Jórgosz Lánthimosz rendező Szegény párák című alkotását, amelyet 2021-ben Magyarországon forgattak, és a stáb 80 százaléka magyar szakemberekből állt.

Kiemelte, hogy a külföldi produkcióknak biztosított filmszolgáltatások terén hatalmas a verseny a régióban, de sok év komoly munkája révén London után ma Budapest a második legnagyobb európai filmes gyártóbázis. A külföldi szervizprodukciók beépültek a magyar gazdaság szerkezetébe, csökkent az importigényük és egyre magasabb értékben teremtenek a hazai vállalkozásoknak bevételt.

Elmondta, hogy

ez nagy részben köszönhető az állami részvételnek, hiszen például a 30 százalékos adókedvezményt, amit a külföldi produkciók közvetett támogatásként kapnak, az elmúlt időszakban a kormányzat mindvégig megbízhatóan és kiszámíthatóan biztosította.

A 300 milliárd forintos költés már a GDP-ben is egy komoly, jól látható növekedés, a nagy költségvetésű nemzetközi produkciók esetén a közvetett támogatáshoz képest 3,2-szer nagyobb bruttó jövedelem keletkezik így a magyar gazdaságban. Mindezeken felül a külföldi produkciók költésének az idegenforgalom tekintetében is sok pozitívuma van, például az ötcsillagos szállodák, magas színvonalú étteremek igénybevétele esetében nemcsak a főszezonban, hanem egész évben.

„Megfizethetetlen reklámnak” nevezte továbbá az olyan nagy sikereket mint Sipos Zsuzsanna tavalyi Oscar-díja, amelyet Patrice Vermette-vel együtt nyert el a legjobb produkciós tervezés kategóriában a Magyarországon forgatott Dűne című filmért.

A kormánybiztos beszélt arról is, hogy jelenleg Budapesten és környékén nyolc nagyobb stúdiókomplexum üzemel, amelyekben összesen 43 műterem található. Kiemelte: ahhoz, hogy lépést lehessen tartani az igényekkel, a meglévő infrastruktúrát és a filmes oktatást, a technológiai hátteret is folyamatosan fejleszteni kell. Ehhez kapcsolódnak például az olyan állami beruházások, mint a fóti filmgyártó komplexum korszerűsítése, vagy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) vagy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen induló filmes képzések is.