Törőcsik Mari a Heves megyei Pélyen született 1935. november 23-án pedagógusszülők gyermekeként. Nagyapja apró mozijában arról ábrándozott, hogy jön majd egy híres színész és felfedezi. Egerben az angolkisasszonyoknál tanult, majd előfelvételt nyert a békéstarhosi zenei gimnáziumba. Végül az évnyitó napján egy fővárosi közgazdasági gimnáziumba iratkozott be.
Kapcsolódó tartalom
A Színház- és Filmművészeti Főiskola operett szakának elsőéves hallgatójaként kapta meg Fábri Zoltán Körhinta című alkotásának főszerepét. A születésekor kapott Marián helyett a rendező javaslatára kezdte használni a Törőcsik Mariann, majd a Mari keresztnevet.
A cannes-i filmfesztiválon 1956-ban sokakat megigézett törékeny alakja, kifejező erejének gazdagsága, köztük volt Jean Cocteau író és Francois Truffaut rendező is. Utóbbi azt írta: „Anélkül, hogy a húszéves művésznő tudott volna róla,
ő volt a fesztivál legnagyobb sztárja, ő érdemelte volna az Arany Pálmát.”
Főiskolás éveiben annyit forgatott, hogy három vizsgára nem jutott ideje, ezért diplomáját évtizedekkel később, az elmulasztott vizsgák pótlása nélkül kapta meg.
A Nemzeti Színház 1958-ban szerződtette. A következő három évben tíz filmet forgatott, a kor legjobb alkotásaiban játszhatott, mint például a Külvárosi legenda vagy az Édes Anna. Ezt követte a Szerelem Makk Károllyal. Megismerkedett későbbi férjével, Maár Gyulával, aki neki írt filmeket, a Déryné, hol van? című alkotásért
1976-ban elnyerte a legjobb női alakítás díját a cannes-i filmfesztiválon.
Szerepelt a Nincs kegyelem című dokumentum-játékfilmben, Mészáros Márta Aurora Borealis – Északi fény című filmjében a főszerepet alakította. Több tévésorozatban is feltűnt.
A színházban kezdetben sokat kínlódott, színpadi színésznővé Zorin Varsói melódiájában nyújtott alakításával vált. Kiváló rendezők segítségével bonthatta ki ösztönös adottságait, művészi eszközeinek kiteljesítésében Jurij Ljubimov és Anatolij Vasziljev is inspirálta.
1978-ban megvált a Nemzeti Színháztól, a győri Kisfaludy Színház művészeti vezetője lett, 1980-tól a Mafilm, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja, 1993 és 1996 között a Művész (Thália) Színház művésze, 1993-tól egy évig igazgatója volt. 1990-től 1992-ig a Magyar Színészkamara elnökeként is tevékenykedett.
2002-ben újra a Nemzeti Színház tagja lett,
vendégként más színházakban is fellépett.
Az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb magyar színművésze
eljátszott mindent, amit színésznő eljátszhat: tragikus alakoktól komédiáig, társadalmi szerepektől zenés játékokig, karakterszerepekig.
2009-ben Kaposváron Marguerite Duras Naphosszat a fákon című színművében állt újra színpadra, majd a Nemzeti Színházban a többi közt Juhász Ferenc A szarvassá változott fiú, Gorkij Éjjeli menedékhely, Ibsen Brand és Brecht Galilei élete című darabjában láthatta a közönség.
Halála előtti években több alkalommal került hosszabb-rövidebb időre kórházba, 2008 őszén újraélesztést követően kómába esett, és hetekig intenzív kórházi ellátásra szorult.
Csak 2018 nyarán vállalt újra színészi munkát: a Sztalker Csoport előadásában, William Faulkner Míg fekszem kiterítve című kisregénye nyomán készült darabban hallhatta hangját a közönség. 2020-ban arról nyilatkozott, hogy nem lép többet színpadra.
2021 márciusában bekerült a szombathelyi Markusovszky kórházba, ahol több héten át tüdőgyulladással kezelték.
Bár eleinte úgy tűnt, állapota javul,
2021. április 16-a hajnalán elhunyt. Búcsúztatását április 22-én tartották,
Törőcsik Mari végakarata szerint Bokros Levente lelkipásztor beszentelte a művésznő hamvait, amit azután a lánya, Teréz, és párja, Zoltán Pély községnél a Tiszába szórtak.
A Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas Törőcsik Mari díjai, elismerései szinte megszámlálhatatlanok.
Díjai:
Farkas–Ratkó-díj (1958), Balázs Béla-díj (1959), Jászai Mari-díj (1964, 1969), Érdemes művész (1971), Kossuth-díj (1973, 1999), SZOT-díj (1975); Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál: Legjobb női alakítás díja (1976), Chicago: legjobb női alakítás díja (1971), Karlovy Vary: Legjobb női alakítás díja (1972), Taormina: Legjobb női alakítás díja (1977), Kiváló művész (1977), Pro arte díj (1981), Magyar Művészetért díj (1989), Országos Színházi Találkozó legjobb női alakítás díja (1991), Déryné-díj (1993), Salernói 50. Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakítás díja (1997), Madridi Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakítás díja (1997), Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1997), Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995), Nemzet Színésze cím (2000), Gundel művészeti díj (2002), Súgó Csiga díj (2002), Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) – Legjobb színésznő (2002), Prima díj (2003), Európa-díj (2004), Budapest díszpolgára (2005), Hazám-díj (2006), Jubileumi Prima Primissima díj (2007), Páger Antal-színészdíj (2008), Blikk – Az év művésze (2010), Szent-Györgyi-érem (2012), Nemzet Művésze díj (2014), Kölcsey-emlékplakett (2015), Újbuda díszpolgára (2016), Magyar Művészeti Akadémia Nagydíja (2017), Velem díszpolgára (2018), Mága Zoltán – Budapest újévi koncert – Gáladíj (2019), Kossuth-nagydíj (2019), Vas megye díszpolgára (2019), Magyar Toleranciadíj (2020), Széchenyi-örökség Okmánya (2020)
Életműdíjak:
Sorrento (1971); Karlovy Vary (1978); Cannes, Mandragora-díj, (1983); Magyar Filmszemle (1994); Trencsén-Tepplitzi Nemzetközi Art Filmfesztivál (1998; Várna (2000); VOXcar (2004); Színház Kritikusok Céhének Életműdíja (2011); Magyar Operatőrök Társagának Életműdíja (2015); Szenes Iván-életműdíj (2016)