A teljes jegyzetet itt hallgathatja vissza:

2011-ben az Országgyűlés november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította, mert 1844-ben ezen a napon fogadták el azt a törvényt, amely a magyar nyelvet államnyelvvé tette hazánkban. Azóta tehát hivatalosan is nyelvünkben élünk, mint nemzet. Az ehhez szükséges testtartás: magyar szemmel kell nézni a világra, mert – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Sátoraljaújhelyen a Trianon-emlékmű avatásán – „aki magyarul néz a világra, az Szent István szemével lát.” Hát, gyakorolgatjuk ezt a szentistváni látásmódot”

– kezdi jegyzetét Demeter Szilárd, majd hozzáteszi, alighogy véget ért a száz év magyar magány, lavinaszerűen ránk zúdult a parttalan jogszaporítás és a mindent fekete-fehérben látó eltörléskultúra. Ebben az őrületben nem annyira magától értetődő köszönteni a fehérek között az európait, honfitársban a magyart.

Kapcsolódó tartalom

A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója szerint az is ellene megy a szivárványos fősodornak, ha a másság tisztelete mellett, de az önazonosság védelmére esküszünk fel, pedig csak azt csináljuk, amit ők is kívánatosnak tartanak szerte a világon.

„Fölvállaljuk azt, akik vagyunk, és büszkék vagyunk rá”

Magyarnak lenni ma politikai állásfoglalásnak számít – fogalmaz Demeter Szilárd, aki úgy véli, a román kommunista diktatúrában felnőtteknek nem ismeretlen. Hozzátette, az anyaország még csak most tanulja, milyen az, amikor valami, ami addig olyan természetes volt, mint a levegővétel, egyszer csak napi döntést és kiállást igényel.

Demeter Szilárd úgy véli, ha már megidéztük államalapító szent királyunkat, akkor talán

nem túlzás Kazinczy Ferencet anyanyelvalapítónak neveznünk, hiszen „nemcsak nyelvet újított, hanem stílust is; nemcsak jó, hanem szép magyar nyelvet szeretett volna.”

Kazinczy és kortársai nem ellenkultúrát hoztak létre, nem dacból és tiltakozásból teremtették újra a „magyar nyelv házát” – jelenti ki Demeter Szilárd, hozzátéve, a legnagyobbakra jellemző intellektuális bátorsággal csiszolták ki a magyar gondolat eszköztárát. A főigazgató Kazinczyt idézte:

„Nem lehet ott eszméket tisztogatni, ahol a nyelv az eszméket összezavarja.”

Kiemelte: ma a bőrünkön érezzük, hogy összezavart eszmékkel könnyen tévútra vihetnek. Demeter Szilárd kedvenc példáját is megosztotta: a tolerancia eredeti értelmében, úgy, ahogy Európában kiműveltük, nem helyeslést, hanem elfogadást, eltűrést jelent.

„Nekünk ma mégis az eltorzított, vagyis a behódolásig feszített helyeslés értelmében kellene ideológiai kényszerzubbonyként magunkra öltenünk. Nem fogjuk, nem tudjuk. A diktátumok, birodalmi központok parancsuralmi rendszere nem a mi kultúránk. Bár nem akartuk, de kipróbálhattuk, és nem volt jó” – mondja az író.

Kapcsolódó tartalom

A mi kultúránk a szabad szellemek összeszikrázása

– hangsúlyozza a publicista, aki szerint eszmetárunk a szabad gondolatok értelmes vitájával izmosodik. Mint mondja, Kazinczy szorgalmazta és honosította meg a magyar világban azt az igényt, hogy elfogulatlan, nyílt, a közönség előtt zajló, sokszor kíméletlen, de a lehetőség szerint korrekt vitában dönthessünk a megszülető szellemi teljesítményekről. Demeter Szilárd szerint ezek voltak az úgynevezett „pennacsaták”, amelyek sok ellenséget és sok barátot, harcostársat szereztek.

Úgy fogalmazott: új, címre és rangra nem tekintő nyilvános vitakultúra született. Az író elmondta, Kazinczyék generációja nélkül nehezebben nyílt volna tér eszmék és újítások, vagyis a modern politikai környezet létrehozására. Megfogant a magyar gondolat, testet öltött, majd a magyar szót tett követte.

Ebben élünk ma is. Ez a mi élhető jövőt biztosító örökségünk – zárta jegyzetét Demeter Szilárd.

A Rendhagyó hazaszótár szócikkei az alapja a Vasárnapi újságban hallható sorozatnak, amelyben Demeter Szilárd hétről hétre a jelen történéseire reflektál. A kiadvány a XXI. Század Intézet 21 című zsebkönyvsorozatának részeként jelent meg a nyáron.

A mű szembeállítja a nemzeti szabadságot a bárhol szabadságával, míg utóbbi – mint azt a szerző kifejtette – lényegében a hontalanság szinonimája, addig a valahol szabadsága a nemzeti közösséghez tartozást jelenti. Az október 29-től heti rendszerességgel jelentkező rovat a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában hallható.

Vasárnapi újság – minden vasárnap 6:00 és 08:28 között a Kossuth Rádión. Az adások újrahallgathatók a Médiaklikken.

A kiemelt kép illusztráció.