A teljes jegyzetet itt hallgathatja vissza:
„Háború. Kezdjük ismét onnan, ahonnan az orosz ukrán háború kitörésekor indultunk: minden háború értelmetlen, minden emberi élet egyszeri, megismételhetetlen és pótolhatatlan. Keresztény nézőpontból szent. Ezt gondoltuk és gondoljuk mi keresztény alapon, és amikor még számított, hogy mit gondol a Nyugat, ezért is születhetett meg az emberi jogok egyetemes nyilatkozata” – kezdi jegyzetét Demeter Szilárd, majd hozzáteszi, ettől még a világban naponta történtek és történnek gyilkosságok, hiszen az igazságszolgáltatás eszköze sok helyen a halálbüntetés, és nincs olyan kontinens, ahol az emberek nem fegyverrel próbálnák meg legyőzni egymást.
A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója szerint a legfontosabb kérdés: mit tudunk tenni a hiábavaló öldöklés ellen, mit tudunk tenni annak érdekében, hogy ezt megakadályozzuk?
Demeter Szilárd szerint globálisan semmi érdemlegeset.
„Kiszögezhetjük az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát minden városfalra, sok foganatja nem lesz.
Ha nincs erőnk érvényt szerezni ezeknek a jogoknak, akkor az a dokumentum csak holt betű marad.
Arra lesz jó, hogy a frontkatonák becsomagolják az elemózsiát, vagy kapca helyett betömködjék a bakancsba” – fogalmaz az író, aki úgy véli, nem mintha a világ jelentős részén eddig is ezt tartották volna irányadónak, és ez most eléggé egyértelművé vált.
Kapcsolódó tartalom
„Valami megváltozott ama szombat reggel óta. A Hamász terroristái a civil áldozatokkal és a brutalitásukkal azt üzenték, hogy az ő szemükben egy más vallású emberi lény nem ugyanolyan értékű, mint ők. A más vallású emberek élete nem számít” – jelentette ki Demeter Szilárd.
„És ezt az üzenetet harsogják a palesztin párti antiszemita tüntetők. Annál egyszerűbben nem lehet megfogalmazni, mint ahogyan a nyugati városokban utcára vonuló tömeg megfogalmazza, mégsem értik a vezetőik. Azért nem értik, mert a vallási türelem, vagyis a tolerancia bevett gyakorlata óta nem feltételezik, hogy lehetséges lenne a vallásháború. Legalábbis nálunk. Márpedig ez szombat óta nem lehetőség, hanem véres valósága a nyugati civilizációnak is” – tette hozzá a főigazgató, aki szerint
Európának ebben a játszmában nem osztottak lapot. Pontosabban azelőtt bedobta a kártyáit, mielőtt még a téteket megtették volna.
Kapcsolódó tartalom
Demeter Szilárd a jegyzet végén Joe Biden az amerikai elnök nyilatkozatára utalva – miszerint „mindazoknak, akik arra gondolnának, hogy kihasználják ezt a helyzetet, egyetlen szót mondanék: ne!” – a következő gondolattal reflektál:
„Na igen, persze. Bólogatnak a tálibok Afganisztánban, majd idézik, hogy tietek minden óra, de miénk az idő.
Mivel ők sosem gondolták azt, hogy a történelem véget ért, az idő tényleg nekik dolgozik”
– mondta Demeter Szilárd.
A Rendhagyó hazaszótár szócikkei az alapja a Vasárnapi újságban hallható sorozatnak, amelyben Demeter Szilárd hétről hétre a jelen történéseire reflektál. A kiadvány a XXI. Század Intézet 21 című zsebkönyvsorozatának részeként jelent meg a nyáron.
A mű szembeállítja a nemzeti szabadságot a bárhol szabadságával, míg utóbbi – mint azt a szerző kifejtette – lényegében a hontalanság szinonimája, addig a valahol szabadsága a nemzeti közösséghez tartozást jelenti. Az október 29-től heti rendszerességgel jelentkező rovat a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában hallható.
Vasárnapi újság – minden vasárnap 6:00 és 08:28 között a Kossuth Rádión. Az adások újrahallgathatók a Médiaklikken.
Kiemelt kép: MTI