Zenthe Ferenc, a nemzet színésze (Fotó: MTI/ Sándor Katalin)A salgói vár alatt, a ma már Salgótarjánhoz tartozó Salgóbányán született 1920. április 24-én Rameshofer Ferenc néven, apja bányafőmérnök volt. A gyönyörű vidéken telt gyermekkora, iskoláit Egerben, a cisztercitáknál, majd a nyíregyházi katolikus gimnáziumban végezte. A színi mesterség iránti érdeklődést apja ültette belé, aki a kis bányászfaluba vetítőgépet, gépészt, zongoristát szerzett, némafilmeket hozatott, s később is elvitte moziba, színházba az internátusból hazatért fiát.
A színészetről azonban hallani sem akart, ezért Ferencet a közgazdaságtudományi egyetemre íratták be, ahol – nem túl nagy lelkesedéssel – elvégzett négy szemesztert.
Nagy titokban jelentkezett a Színművészeti Akadémiára, s palócos kiejtése ellenére is felvették, ám a sors ismét közbeszólt:
1942-ben behívót kapott, de a frontra nem került ki.
A háború után már nem volt kedve folytatni a tanulást, inkább Pécsre szerződött, majd számos vidéki színházat végigjárt. 1947-től Debrecenben játszott,
vendégként Ludas Matyit alakította a fővárosi Ifjúsági Színházban, 1952-ben a Madách Színház tagja lett, s a teátrumhoz mindvégig hűséges maradt.
Nem vágyott nagy szerepekre, csak Peer Gyntöt akarta igazán eljátszani – hiába. Lehetett viszont Puck, majd Zuboly Shakespeare Szentivánéji álmában, Móricz Ludas Matyijának címszereplője, Noszty Pál Mikszáth, Scapin Moliére művében, Dickens Karácsonyi énekében Ebenezer Scrooge vagy Jákob a Rice-Lloyd Webber szerzőpáros József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaljében.
A Szomszédok című folytatásos teleregény forgatásán (Fotó: MTI/Hámor Szabolcs, Nemzeti Fotótár)Nyugdíjasként is állandóan színpadon volt a Madách Színházban. Igazán azonban a filmgyártás és a televízió „kényeztette el”.
Első filmszerepét Nagy Sándor honvédtábornokként 1953-ban alakította a Föltámadott a tenger című monumentális alkotásban,
ezt a Rákóczi hadnagyának főszerepe követte, ehhez az öttusázók tanították meg lovagolni, e tudásának később sok hasznát vette.
Ezután romantikus vígjátékok főszerepei következtek a sármos, a kamera előtt természetesen viselkedő színész életében: a 2 x 2 néha 5, a Mese a 12 találatról, a Kölyök, a Fapados szerelem.
Később egyre inkább jellemszerepeket formált meg, az 1983-ban készült, Oscar-díjra is jelölt Jób lázadásában módos falusi zsidót alakított, aki egy keresztény kisfiút fogad örökbe a második világháború alatt.
Neve igazán az 1962-ben forgatott, 13 részes A Tenkes kapitánya című tévésorozattal forrt össze. A sorozat nem csak itthon lett legendás siker, de világszerte bemutatták, még Kínában is.
Januárban írtunk arról, hogy már hatvanéves A Tenkes kapitánya, a Magyar Televízió első és egyik legsikeresebb sorozata. A Librettó vendége Kurutz Márton filmszakértő és ifj. Zenthe Ferenc volt. A színészlegenda fia arról is mesélt, hogyan jutott arra édesapja, hogy a sorozat kedvéért lemondjon a balatonszepezdi pihenésről és azt is elárulta, hogy mai napig meghatódik ha látja a filmet.
Aztán még számos tévésorozat következett:
a Rózsa Sándor, a Tüskevár, a Princ, a katona, a Bors és a Szomszédok, utóbbiban a taxis Taki bácsi szerepében.
Egy népszerű rádiós sorozat, a Szabó család is végigkíséri pályafutását: ő volt az a szereplő, akit halála után a közönség hatalmas felháborodása miatt közkívánatra „fel kellett támasztani”, azaz visszaírták.
Kezdettől a közönség szeretete övezte és számos kitüntetést is kapott, többek között Jászai Mari-díjat (1954, 1968), érdemes és kiváló művészi címet.
Kossuth-díjjal 1997-ben tüntették ki sokoldalú művészi pályája elismeréseként, szülővárosa, Salgótarján díszpolgári címmel jutalmazta 2003-ban.
A nemzet színészévé 2005-ben választották meg,
ugyanebben az évben Magyar Örökség-díjjal tüntették ki sokoldalú emberábrázolásáért.
„Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” – nyilatkozta ekkor az MTI-nek.
Első felesége korán elhunyt, házasságukból egy fiú született. Súlyos betegség következtében nyolcvanhat éves korában, 2006. július 30-án érte a halál. Utolsó éveit második feleségével visszavonultan, remeteszőlősi házában töltötte.
A népszerű színész hobbija a balatoni vitorlázás volt.
Szülőhelyén, Salgótarján Salgóbánya városrészében halála után egy évvel emlékparkot alakítottak ki,
2008-ban mellszoborral is emléket állítottak neki. 2014 novemberében a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum könyvet jelentetett meg róla Köszönöm a Jóistennek, hogy ide születtem címmel, amelyben a színész gyermekkorát és a szülővárosához, Salgótarjánhoz fűződő, haláláig tartó kötődését mutatja be.
A Salgótarjánban 2012-től működő színház az ő nevét viseli.
Kiemelt kép: Szabó Gyula (Buga Jakab), Zenthe Ferenc (Eke Máté) és Pécsi Ildikó (Rózsa) A Tenkes kapitánya című tévéjáték forgatásán a budapesti Farkas-hegyen 1963-ban (Fotó: MTI/Mokép)