Aktuális

Megható pillanatok: Így zengett a Himnusz, miután világbajnok lett a férfi vízilabda-válogatott

A Louvre-ban állítják ki a párizsi Notre-Dame-székesegyház kincstárának gyűjteményét

| Szerző: hirado.hu
Míg a párizsi Notre-Dame helyreállítási munkálatai a végső szakaszukba lépnek, a Louvre kiállításon mutatja be ősszel a székesegyház kincseit – olvasható az Aletea katolikus hírportálon és a párizsi múzeum honlapján.

A párizsi Notre-Dame kincsei – a kezdetektől Viollet-Le-Duc-ig című kiállítás 2023. október 18-tól 2024. január 29-ig várja a látogatókat a világ legnagyobb múzeumában. Mintegy 120 műkincs – liturgikus tárgyak és öltözetek, ereklyetartók, kéziratos könyvek – szerepelnek a kiállításon, mielőtt az újranyitásra visszaszállítják őket a székesegyház Jean-Baptiste Lassus és Eugene Viollet-Le-Duc által 1845 és 1850 között a kincstár számára épített neogótikus sekrestyéjébe.

Kapcsolódó tartalom

A kiállítás a kincstár történelmét foglalja össze a középkori kezdetektől a XIX. századi újjászületésig, valamint a második császárság korabeli, Viollet-le-Duc keze alatti felvirágzásáig.

Hírnevét a kincstár az ott őrzött ereklyéknek – a Szent Koronának, azaz a töviskoszorúnak és a hagyomány szerint Jézus keresztjének darabjának – köszönheti , amelyek I. Napóleon császársága idején kerültek a Sainte-Chapelle-ből a Notre-Dame-ba.

A kincstár nevezetes a francia ötvösművészetnek a 19. században összegyűjtött remekeiről is.

Az első párizsi püspökség 3. századi megalapítása a hagyomány szerint Szent Dénes nevéhez fűződik. Az első épület története bizonytalan, mindössze annyi ismert, hogy a 9. században szentelték fel a Szűzanya (Miasszonyunk) tiszteletére.

Kapcsolódó tartalom

A kincstárral kapcsolatos első emlékek a 6. századra nyúlnak vissza. A 9. században kerültek ide Párizs egyik első püspökének, a 4. században élő Szent Marcelnek a normann inváziók elől kimenekített ereklyéi. Röviddel 1100 után Jézus keresztjének egy darabját küldte Párizsba Jeruzsálemből Anselmus kanonok, a Szent Sír templomának papja és kántora.

A középkori kincsgyűjtemény elveszett

1160 táján Maurice de Sully, Párizs püspöke fogott az új székesegyház megépítésébe. A történelem során a középkori kincsgyűjtemény elveszett, csupán néhány illusztrált kéziratos könyv és egy antik agátváza – Bajor Izabella francia királyné 1425-ből származó ajándéka – maradt fent.

Az 1343 óta fennmaradt leltárok tanúsága szerint az adományozók királyok, hercegek, püspökök és kanonokok voltak, akik a székesegyház iránti hálájukat fejezték ki az adományokkal.

A kincstár értékes illuminált kéziratokat is tartalmaz, ezek között van egy 13. századi imakönyv, amely előtt a püspökök és a kanonokok esküt tesznek a felszentelésükkor.

A 16. századból látható a kiállításon a Rosso Fiorentino, egy olasz művész alkotta pásztorbot.

A század második felének vallásháborúi nagy pusztítást okoztak a kincstárban, majd XIV. Lajos uralkodása alatt a kincstár ismét virágzásnak indult, ekkor készült 1708-ban Claude II Ballin ötvös műve, az aranyozott ezüst Nagy Nap ostyatartó, amely szintén látható lesz a kiállításon.

1789. november 2-án államosították az egyházi vagyont, a „fölösleges” vallási tárgyakat elkobozták és beolvasztották.

Amikor Napóleont a Notre-Dame-ban 1804-ben megkoronázták, visszaszolgáltatták a székesegyháznak azt, ami fennmaradt az ereklyék közül, így a töviskoronát is.

1843-ban Jean-Baptiste Lassus és Eugene Viollet-Le-Duc nyerte meg a székesegyház helyreállítására kiírt pályázatot, a kincstár 1854-ben került a mostani helyére, az erre a célra épült neogótikus sekrestyébe, ahonnan a 2019. április 15-i tűzvész idején sikerült épségben kimenekíteni a kincseket.

Kiemelt kép forrása: louvre.fr

Ajánljuk még