Bob Geldof, a Boomtown Rats zenésze az etiópiai éhezőkről szóló televízióműsor hatására döntött úgy 1985 tavaszán, hogy összetrombitálja a brit és amerikai zenei élet krémjét egy jótékonysági koncert erejéig, és a bevételből az afrikai kontinensen lévő ország – Etiópia – rászorulóit támogatja. Döntését megelőzően megírta a Do they know it’s Christmas? című dalt, a felvételen az angol könnyűzenei élvonal szinte összes nagy neve hallható volt.
A jótékonysági koncert helyszínének a legendás Wembley Stadiont választották, és telt házat – 72 ezer nézőt – vártak 1985. július 13-ra. A fellépők leszervezésével Geldofnak több problémája is akadt: a brit könnyűzene nagyágyúi vagy épp lemezfelvétel közben voltak, vagy turnéztak, így sokak fellépése kérdésessé vált.
A legendás Queent úgy tudta rávenni a szereplésre, hogy kísérőzenészükkel, a korábban Geldoffal a Boomtown Ratsben zenélő Spike Edney-vel megüzente Freddie Mercurynak, hogy jöjjön, mert mindenki ott lesz, aki számít.
Spike Edney később erre így emlékezett: „Azt hiszem éppen Ausztráliában léptünk fel a Queennel, amikor Bob felhívott, és azt mondta, hogy »Mondd meg annak a vénembernek (Freddie Mercury – a szerk.), hogy jöjjön, mert mindenki igent mondott már!«.”
Elton Johnt és David Bowie-t úgy tudta a Wembley színpadára csábítani Geldof, hogy mindkettőjüknek azt mondta, hogy a másik már igent mondott, erősen apellálva ezzel a művészek hiúságára.
Kapcsolódó tartalom
A műsort – hivatalosan – Károly herceg és Diana hercegnő nyitotta meg, majd pontban déli 12 órakor a Staus Quo Rockin’ All over the World című dalával kezdetét vette a világ leghíresebb koncertje, amelynek „ikerrendezvénye” Philadelphiában zajlott, szintén telt ház előtt.
A londoni eseményt a világ számos országának tévétársasága – a Magyar Televízió összefoglalót adott belőle – is közvetítette, így több mint egymilliárd ember válhatott a zenei csoda részesévé. A nyitószám mellett, a bizarr nevű Spandau Ballett, a szárnyait bontogató U2, Phil Collins, Sting, a The Who, a Wham!, a Dire Straits és Paul McCartney is fellépett –, hogy csak a legnagyobb neveket említsük. Az amerikai kontinensen megrendezett „ikerbulin”, a nem sokkal korábban a köztudatba berobbant – és a Playboy magazin számára testi bájait felfedő – Madonna mellett, a Black Sabbath, Robert Plant, a Duran Duran, Tina Turner, Mick Jagger, Bryan Adams, és Phil Collins is fellépett, utóbbi egy Concorde repülővel érte el a philadelphiai bulit.
A főkoncertnek számító londoni esemény – a szakma és a kritikusok véleménye szerint is – legnagyobb előadása a Queen húszperces műsorblokkja volt, amelyet azóta is minden idők legjobb élő előadásának tartanak. Freddie Mercury teljesítménye még a legnagyobb sztárokat is elkápráztatta:
Elton John szerint a Queen ellopta a show-t a többiek elől.
A zenekar gitárosa, Brian May később így emlékezett:
Roger, John és jómagam aznap este nagyon jól játszottunk, de Freddie egy másik szintet képviselt.
Kétségtelen tény, hogy az egyik internetes oldalon sokmilliós nézettséggel rendelkezik az ominózus húsz percről készült felvétel, amely azóta bekerült az együttes életét feldolgozó Bohém rapszódia című filmbe is.
A Queen mellett nagyon nagy formában játszott a The Who, a frontembere, Roger Daltrey nemes egyszerűséggel szétrúgta a zenekar számára biztosított idő lejártát jelző piros lámpácskát a színpad elején.
A jótékonysági koncert bevételeinek sorsára azonban árnyékol vetett annak ténye, hogy több helyen nem a rászorulókhoz juttatták el az adományokat, sőt, a BBC szerint
fegyvervásárlásra költötték a pénz egészét, vagy legalábbis egy részét, ugyanis a térség akkoriban fegyveres konfliktusoktól terhelt volt.
Mindazonáltal az éppen 38 éve megtarott koncert nélkül a világ zenetörténete és a zenerajongók is mindenképp sokkal szegényebbek lennének.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: A Live Aid koncert a londoni Wembley stadionbanm 1985. július 13-án (fotó: Getty Images)