Kállait 1944-ben vették fel a Színművészeti Akadémiára. Még el sem hallgattak a fegyverek, amikor 1945 januárjában Both Béla szerződtette a Szabad Színházhoz, ám Bárdos Artúr – még azon a napon, dupla gázsit ígérve – a Belvárosi Színházhoz csábította át. 1946-ban hatalmas sikert aratott a Rómeó és Júlia férfi főszerepében.

Törőcsik Mari Rozika és Kállai Ferenc Szakhmáry Zoltán szerepében Móricz Zsigmond Úri muri című művének próbáján 1965-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Két év múlva már a Nemzeti Színház tagja, és több mint fél évszázadon át tartozott a társulathoz, 1989-től örökös tagként – olvasható az MTVA Archívumának oldalán. 

Bánk bánként Lukács Margittal (Gertrudis) Katona József színművében a Nemzeti Színházban 1962-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Minden műfajban emlékezeteset alkotott. A klasszikus és kortárs drámairodalom számtalan főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel.

1952. november 9. Ferrari Violetta (Tünde) és Kállai Ferenc (Csongor) jelenete Vörösmarty Csongor és Tünde című színjátéka előadásán a Nemzeti Színházban (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Feledhetetlen alakítást nyújtott Shakespeare színműveiben – a Hamletben Poloniusként, a Lear királyban Gloster grófjaként, a IV. Henrikben Sir John Falstaffként –, Molière darabjaiban – a Tartuffe-ben Orgonként, Az úrhatnám polgárban Jourdain úrként –, továbbá Büchner (Danton halála), Gogol (A revizor), Gorkij (Éjjeli menedékhely), Pirandello (Ahogy szeretsz) és mások drámáiban.

Arthur Miller Az ügynök halála című színművében (Happy szerepében) Kálmán Györggyel (Biff) és Tímár Józseffel (Willy) a Nemzeti Színházban 1959-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Fél évszázados pályafutása során a legkiválóbb magyar színpadi művek – Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Kalmár), Katona József: Bánk bán (Ottó és Petúr bán), Móricz Zsigmond: Úri muri (Csörgheö Csuli) stb. – alakjait formálta meg. Németh László Villámfénynél című darabjában nemcsak játszott, hanem 1996-ban maga is színpadra is állította a Várszínházban. Szép orgánumát mértéktartóan, mindig az ábrázolt alak megvalósításának szolgálatában használta, alakításait gyakran színezte humor és irónia.

Móricz Zsigmond Úri murijában Szakhmáry Zoltánt alakította a Nemzeti Színházban 1965-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez. A felvevőgép elé 1943-ban lépett először, játszott a 2×2 néha 5, a Katonazene, az Iszony, az Egy őrült éjszaka, az Ezek a fiatalok, a Szeressük egymást gyerekek, A legényanya, A három testőr Afrikában, a 6:3, avagy, játszd újra Tutti, A miniszter félrelép, a Werckmeister harmóniák, az Üvegtigris, a Rokonok című filmekben.

Halász Judit és Kállai Ferenc színművészek egy rádiójáték felvételén a Magyar Rádió stúdiójában 1981-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával Bacsó Péter 1969-ben forgatott, hosszú időre betiltott filmjében, A tanúban. Rádiójátékokban és a rádiókabaréban is gyakran szerepelt, hangját több lemez őrzi. Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán (1977–1990).

Bara Margittal a Katonazene című film forgatásán 1961-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Kállai Ferenc 84 évesen, 2010. július 11-én, Budapesten hunyet el. Halálát megelőzően először 2005-ben került vérnyomásproblémákkal kórházba. Állapota cukorbetegsége miatt tovább romlott, és a hatástalan kórházi kezelések után 2009-től otthoni ápolásra szorult. A nagybeteg művész egyik utolsó nyilatkozatának záró mondata Ady Endre, Imádság háború című verséből vett idézet volt:

„Uram, nézz végig rajtam, Uram, láss meg te is engemet. Mindennek vége. Vége.”