- Halálának 30. évfordulóján Kunoshoz fűződő emlékeiket osztották meg a hirado.hu olvasóival egykori zenész- és pályatársai, Alapi István, Kicska László és Donászy Tibor.
- Alapi István szakmai véleménye szerint Kun Péter technikailag sokkal jobb képességű és tehetségesebb gitáros volt, mint a világhírű Guns N’ Roses gitárosa, Slash.
- Donászy Tibor szerint „őrült fazon” volt Kunos, aki – s ezt sokan nem tudják –, a dalszerzésből is kivette részét.
- Kicska László meglátása az, hogy zenetörténeti jelentőségű gitárossá nőtte volna ki magát Kun Péter, ha nem hal meg a III. Edda-tábor idején egy motorbalesetben, 1993 nyarán.
Kun Péter 1967-ben született Pusztaszabolcson, édesapja vendéglátós zenészként tartotta el családját. Kisgyermekként zeneiskolába járt, ahol klasszikus zenét tanult, ám egy 1979-ben kapott ajándék, egy akusztikus gitár végleg megváltoztatta az életét.
Zenei karrierje 1981-ben kezdődött, amikortól több amatőr zenekarban is megfordult, ezzel párhuzamosan édesapját kísérte különböző rendezvényekre zenészeként.
1984-ben Százhalombattán megalakította a Triton nevű formációt, amely keményebb hangzásvilágával hamar a helyi rockerek, metálosok, szegecses dzsekit viselők egyik kedvencévé vált.
A mai fiatalok számára elképzelhetetlen, hogy a kötelező sorkatonai szolgálat megkezdésére érkező parancs szétzilálta a bandát, így Kun Péter az 1988-ban megalakult Sing Sing tagja lett.
A közös projekt nem tartott túl sokáig, a lendületes gitáros és a Sing Sing útjai hamar elváltak, Kunos ekkoriban az Új Tritont szervezte össze. Mivel mindenképp ki szeretett volna törni a lokális keretekből – a Kangurut érintve – 1990-ben beszállt a nagyobb ismertségű Pokolgépbe.
Az Edda Művek gitárvirtuóza, Alapi István Kanadába távozott, és az ország legnépszerűbb zenekarából hiányzott egy igazán jó gitáros. A helyzetet orvosolnia kellett a Pataky–Gömöry-párosnak, és ekkortájt távozott Pethő Gábor basszusgitáros is.
A frontember zenészkörökből értesült egy fiatal, tehetséges gitárosról, a százhalombattai Kun Péterről.
Kettejük találkozója a pesti Gerbeaud-ban történt, ahonnan húsz perccel később úgy távoztak, hogy már Kun Péternek hívták az Edda új gitárosát.
„Egyszer a tévében láttam őt, akkor pont a Pokolgépben játszott. Éppen gitárost kerestünk, így mondtam is Pataky Attilának, hogy láttam egy fantasztikus srácot, őrületes fazon, nagyon jól gitározik, így Attila meg is kereste Petit, akivel hamar megegyezett. Fantasztikus erőt éreztünk magunkban, őrületesen pörgött az Edda, még Kun Peti is beszállt a dalok komponálásába” – emlékezett vissza ezekre az időkre Donászy Tibor, aki tapasztalt, kiváló technikájú dobosként került az Eddába 1986-ban.
A gitáros az 1991-es Szélvihar-album dalait játszotta élőben a bandával, az első – közreműködésével készült – album pedig az 1992-es Edda Művek 13., a Szellemvilág volt, amelyen a húrokat pengette. 1991 nyarán Agárdon rendezték meg az eddások első országos találkozóját a legendás popstrand területén, ahol a legvehemensebb Edda-rajongók azonnal a szívükbe zárták Kunost.
A fiatal gitárossal kapcsolatos anekdotát idézett föl a Donászy Tibor, a „doboskirály”: „Egy Peti által írt számon dolgoztunk éppen, de elérkezve a dal refrénjéhez, mindenki tanácstalanul állt, mert az nem volt meg. Ránéztünk Kun Petire, és megkérdeztük: »hát a refrén, Peti? Az még nincs, de holnapra kész lesz.« Másnapra sem volt kész, így ment ez napokig, Gömöry Zsolti kérdezte is tőle többször, hogy kész van-e vele. Nem lett kész, így végül Göme írta meg a dal refrénjét. Igazi, laza, rock and roll forma volt Kunos.”
A hosszú göndörhajú gitáros szárnyalt. Az ország egyik legjobb zenekarában játszhatott, tehetségét mindenki elismerte. 1992-ben tovább emelkedett az Edda imázsa, videóklipek készültek a legismertebb dalokhoz, a Magyar Televízió pedig rögzítette és műsorára is tűzte májusi Pecsa-koncertjüket.
Ha mindez nem lett volna elég,
a banda eljutott Amerikába, ahol találkoztak a Guns N’ Roses frontemberével, Axl Rose-szal.
Kun Péterrel az Eddába szinte egy időben érkező Kicska László basszusgitáros igazi jó barátjaként tekintett a később elhunyt zenészre. Annak ellenére váltak barátokká, hogy mindketten más-más zenei közegből kerültek az ország akkori legnépszerűbb rockbandájába: a basszusgitáros funk-pop vonalról érkezett, Kunos pedig a kemény rock világából jött az Edda Művekbe. Kicska László emlékei szerint a próbákat követő programokon, dedikálásokon is együtt vettek részt, a műsor „betanulásánál” is barátként segítették egymást.
Mindent elért, amit akart, mondta – egy hét múlva elment.
1993-ban újabb album készült, Elveszett illúziók címmel, telt házas koncertet adott a zenekar a Pecsa-szabadtéren, majd Zorán meghívására egy – hazánkban akkoriban szokatlan – unplugged koncertet adtak, amelyet rögzített és később műsorára tűzött a Magyar Televízió. Ez volt Kunos utolsó képernyős megjelenése.
A fiatal gitáros halálát megelőző – utolsó közös, tolcsvai – koncertjük kapcsán Kicska László így emlékezett: „Tolcsván álltunk az utolsó buliján, ahol együtt játszottunk. A koncerteken az ember felfokozott lelkiállapotban van. Ha vannak olyan dalok a műsorban, amelyekben nem veszünk részt, a színfalak mögött várakozunk, meglehetősen felfokozott érzelmi állapotban. Emlékszem, Petivel vártunk hátul, aki nyakában az 1967-es Gibsonjával hirtelen rápattant a motorjára, és azt mondta nekem: »Ezt nézd meg, mindent elértem, amit akartam!« Egy hét múlva halott volt.”
Ilyen előzmények után utazott a zenekar Agárdra, ahol az eddások harmadik országos találkozóját rendezték meg. A kiváló hangulatot tovább fokozta, hogy Gömöry Zsolt billentyűs kislánya éppen az időben született, így volt ok az ünneplésre. Este a zenekar visszatért szállására, a gárdonyi Viking Hotelbe, ahol néhány pohár bor elfogyasztása után nyugovóra tértek.
Kivéve Kunost, aki Yamaha motorkerékpárjával elindult az éjszakába, egy körre. Az esetleges bajt megelőzendő a zenekar egyik testőre bepattant Pataky Dodge Ram típusú kisbuszába, és a gitáros után eredt. Kunost Velencefürdő keleti részén érték utol, ahol az út egy jobb kanyarral tart a főváros irányába. A fiatal gitáros az út közepén – vélhetően – megforduló manővert végzett, amikor a kisbusz utolérte. A sofőr nem tudott megállni, nekiütközött a motornak, Kun Péter a helyszínen életét vesztette.
Az alvó Pataky Attilát a többiek ébresztették, megrendülten a helyszínre sietett, de sajnos már hiába:
1993. július 10-én hajnalban Kun Péter meghalt. Mindösssze 25 éves volt.
„A billentyűsünknek, Gömöry Zsoltnak pont aznap született meg a kislánya, ő este tért vissza közénk a kórházból. Jó hangulatban ünnepeltük a kislány születését. Az este végén elmentünk lefeküdni, ám Petinek támadt egy hirtelen ötlete, hogy elmegy motorozni egyet. A banda egyik testőre utána ment, hogy visszahozza, hiszen valamennyien fogyasztottunk alkoholt. És akkor az a nehezen elképzelhető, rendkívül abszurd dolog történt, hogy egy kanyarban Peti megállt, vissza akart fordulni, és ekkor sajnos a testőr elütötte” – emlékezett Kicska.
A zenekart sokkolta a tragédia. A táborlakóknak a frontember,
Pataky Attila eleinte nem merte elárulni a gitáros halálát, először csak Kunos balesetéről, kórházba szállításáról szólt, jóval később, az este közeledtével osztotta meg a közel háromezer rajongóval szeretett zenészük elvesztésének hírét. Ezt meg is kellett tennie, mert a székesfehérvári Szent György Kórház illetékesei telefonon értesítették az Agárdi popstrand „keresztapját”, működtetőjét – az örökké ezer fokon égő, szervező, jótékonykodó Turbók „Turbina” Jánost – hogy az eddások elárasztották a kórházat, komolyan akadályozva ezzel az intézmény működését.
Jól mutatja a kaotikus helyzetet a zenekarba éppen Kunos halála után visszatérő Alapi István visszaemlékezése. Szerinte a gitárvirtuóz halálának napján az egyik kereskedelmi rádióállomás a fiatal zenész balesetéről és kórházba kerüléséről számolt be. „A hír hallatán az akkori barátnőmhöz fordultam, és azt mondtam neki, remélem, Peti a lábát törte el, és nem a kezét, hiszen egy gitárosnak arra feltétlen szüksége van” – emlékezett a gitárvirtuóz. Sajnos nagyobb volt a baj.
A tragédia éppen aznap történt, amikor Kun Péter barátnőjével megismerkedésük harmadik évfordulóját tartották volna, aki épp akkor volt négy hónapos terhes. Közös lányuk csak az édesapa halála után fél évvel született meg.
Az Edda Művek albummal tisztelgett az emléke előtt, amelyre a vele készült utolsó felvételek közé tartozó unplugged koncert hanganyaga, valamint a Lelkünkből című emlékdal is felkerült.
A rajongókat és a zekekart is sokkolták a történtek. Kunos tragédiájával és annak utóéletével kapcsolatban a „gitározás Paganinije”, Alapi István így emlékezett: „Amikor visszakerültem a zenekarba, senki nem mesélte el nekem, mi történt pontosan, mindenki tabuként kezelte a tragédiát. A banda tagjai nem beszéltek róla, megpróbálták kitörölni emlékezetükből azt a végzetes éjszakát. Természetesen többen megkérdezték, hogy hogyan történt, ám nem tudtam nekik válaszolni, hiszen én nem voltam jelen.”
Fantasztikus tehetség volt, aki folyamatosan fejlődött
Zenésztársait arról is kérdeztük: milyen karrier álhatott volna a zseniális gitáros, Kun Péter előtt?
Alapi István az ország egyik – ha nem a legjobb – gitárosa, elmondta:
technikailag sokkal jobb képességű és tehetségesebb gitáros volt Kun Péter, mint a világhírű Guns N’ Roses gitárosa, Slash.
A művész rámutatott, Kunos zenei érdeklődése, tudatos korszaka pontosan akkoriban teljesedett ki igazán, amikor végzetes balesete történt. Meglátása szerint szakmailag sok pozitív változás történhetett volna vele, ha az élete másként alakult volna, hiszen még a pályája elején állt.
Donászy Tibor, a kiváló dobos szakmai véleménye szerint Kunos fantasztikus tehetség volt, aki folyamatosan fejlődött. Kunos be nem teljesült jövőjével kapcsolatban azt mondta: „Kiváló zeneszerző-gitáros lenne Peti; biztos, hogy ma is zenélne, hiszen, tudjuk, hogy ez életfogytig rock and roll…”
Kicska László, a sokoldalú basszusgitáros szakmai véleménye szerint
zenetörténeti jelentőségű gitárossá nőtte volna ki magát Kun Péter, amennyiben folytatódhatott volna zenei karrierje az Eddában.
Kun Péter rövid pályafutása ellenére rendkívül gazdag életművet hagyott maga mögött, több nagylemez, koncertfelvétel örökítette meg a fiatal zenész rendkívüli játékát, aki Bartha Tamás, Radics Béla és Bencsik Sándor mellett abban a bizonyos égi zenekarban játszik… egy égi dallamot.
A gitárost 1993. július 17-én több ezer rajongó jelenlétében búcsúztatták Százhalombattán.
A kiemelt képen Kun Péter (Fotó: Gömöry Zsolt magángyűjteménye)