A ’90-es években az alvilág legnagyobb biznisze az olajozás volt, amit három-négy komolyabb szervezett bűnözői csoport irányított. A magyar alvilág mellett nagy területet foglaltak el az orosz-, a jugoszláv- és az ukrán bűnözők. De vajon milyenek voltak a hétköznapok a szürke gazdaság korában, amikor a keleti maffia különböző érdekcsoportjai egymásnak estek, és az olajbárók bárkivel végeztek, aki az útjukba állt?
Kapcsolódó tartalom
„Budapest belvárosának szokásos déli nyüzsgését 1998. nyarán egy hatalmas robbanás zavarta meg. A célpont Boros Tamás vállalkozó volt. A férfi mindennap az utcában lévő parkolóházban hagyta autóját, és ugyanazon az útvonalon ment az irodájába. A merénylők kifigyelték Boros rutinját, majd egy hamis papírokkal vásárolt Polski Fiatba telepítették a pokolgépet, amit akkor hoztak működésbe, amikor Boros elsétált az autó mellett. A merényletben további három járókelő halt meg, és húsz ártatlan ember sérült meg. […] A hazai gengsztervilágban az „olajszőkítés” nagy üzlet volt, és ebben Boros Tamás is szerepet játszott. De a különféle, a rendőrség felső köreivel is kapcsolatot ápoló olajozós bűnözői csoportok közötti egyik leszámolás is a merénylet kiváltó oka lehetett. Az Aranykéz utcai robbantás hatalmas médiavisszhangot kapott, az eset nyomán pedig megindult a bűnözői hálózat fokozatos felszámolása.”– idézte fel a Múlt-kor az első olyan leszámolást, amivel a napnál is világosabbá vált, hogy az olajmaffia nem tréfál.
A tettest 10 évvel később fogták el. Erről 2008-ban számolt be az MTI.
„Prágában elfogták az Aranykéz utcai 1998-as robbantásos merénylet egyik gyanúsítottját. Az 52 éves szlovák állampolgárságú férfit több gyilkosságért és robbanóanyaggal való visszaélés miatt is körözték. Jozef Rohác ittasan vezetett, amikor cseh rendőrök vasárnap hajnalban előállították. Hamarosan kiderült, hogy papírjai is hamisak. A cseh rendőröknek 10 óra nyomozás után sikerült azonosítaniuk, számolt be a parameter.sk. Rohác ellen nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben, amelyet Magyarországon adtak ki.”
Egy évvel később, Szlovákiában kapták el Rohác magyar bűntársát. „2009. július 16-án letartóztatták Szlovákiában a magyar állampolgárságú Zs. Imrét, aki állítólag a szlovák állampolgárságú Jozef Rohác bűntársa volt. Zs. Imre az a személy, aki nagyon szorosan együttműködött a jelenleg Magyarországon fogva tartott Jozef Roháccsal” – közölte Michal Kopcík, a szlovák rendőrfőkapitány első helyettese – MTI 2009.
Az olajügyek szövevényesek és szétágazóak voltak, eddigi közismert szereplői pedig vagy börtönben vannak, vagy halottak. Rengeteg elvarratlan szál van még, az akkori alvilággal kapcsolatos nevek a mai napig ismerősen csengenek, és sorra kerülnek nyilvánosságra a részletek.
„Kisbandi a brazíliai börtönben írásban tett, a törvényszéken ma ismertetett vallomásában azt állította, hogy mindhárom vádlottat ismeri, Portikkal például egészen 2003-ig kapcsolatban állt. Üzletelt Prisztás Józseffel is, aki Bandika elmondása szerint többmilliárd forinttal, rengeteg ingatlannal és telekkel rendelkezett. Elmondta azt is, hogy Prisztás, noha ő sokszor kérte rá, nem vett részt az olajozásban, ellentétben Portikkal, aki cégtársaival az általa szerzett vámhalasztott engedélynek köszönhetően milliárdokat keresett az Energollal”– tudósított a Pesti Srácok 2015-ben.
Kapcsolódó tartalom
„Portikot elsőként Prisztás József kivégzésével és az Aranykéz utcai robbantás megrendelésével gyanúsították meg (előbbiben tizenöt, utóbbiban tizenhárom évet kapott felbujtásért jogerősen), majd a ferencvárosi lányfutattó, Domák Ferenc Cinóber és Seres Zoltán vállalkozó agyonlövetésével is meggyanúsították, igaz, előbbi ügyben felmentették, utóbbinál pedig megszüntették a nyomozást. Portiknak a Lakatos Csaba hajtó elleni merényletkísérlet, illetve gyerekkori bűntársa, Gyüre József kivégzése miatt is felelnie kell, továbbá Gyárfás Tamás egykori médiavállalkozóval, az úszószövetség volt elnökével együtt a vádlottak padjára került Fenyő János médiacézár megöletése miatt is”– írta a Magyar Nemzet idén áprilisban.
A bírósági eljárás a Fenyő-gyilkosság ügyében még folyamatban van, egyelőre ez az akta is lezáratlan. „Részegen, egy UZI-val és egy pisztollyal felfegyverkezve botorkált hazafelé Fenyő János 1998 elején, pár héttel a halála előtt. Egy fotós kollégája vallotta ezt, aki találkozott vele a BAH-csomópont környékén. Fenyő a sírás határán volt, és azt mondta: „Meg akarnak ölni baszd meg, már csak így járhatok” – rekonstruálta Fenyő János utolsó heteit a Pesti Srácok.”
Ebben a korhangulatban játszódik a „Cella – Letöltendő élet” következő része. A Megafilm Service nyolc külön epizódból álló minisorozatának negyedik, „1992” című epizódja április 17-én, hétfőn este látható a Dunán a Kékfény után.
A történet szerint Milán, a fiatal, nagyra törő bűnöző rövid időre rács mögé kerül, ahol az olajmaffia tagjaként eleinte nincs mitől tartania. Azonban amikor a maffián belüli harcokban pártfogóját, az apjaként tisztelt maffiafőnököt az autójával együtt felrobbantják, Milán élete is veszélybe kerül – ő azonban a rács mögött sem adja fel.
Az antológia sorozat a jövő héten innen folytatódik: mi történik 20 év múlva, amikor a börtöncellában találkozik a jelen és a múlt? Örökölhető-e a bűn, van-e létjogosultsága két évtized után az olajügyek által szerzett kapcsolatoknak, és mi az ára egy végzetes diszkóbalesetnek? De ez már egy újabb történet…
Szereplők: Jászberényi Gábor, Pál András, Sághy Tamás, Ódor Kristóf, Bach Zsófia, Krisztik Csaba, Trokán Péter, Rajkai Zoltán, Simon Zoltán, Nagyidai Gergő, Fekete Róbert, Noé Viktor, Durkó Zoltán, Brunner Levente
Alkotók: Producerek: Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor, Rendező: Csillag Mano, Operatőr: Maly Róbert, Vágó: Poós A. Márton, Forgatókönyvíró: Vörös András, Sorozat koncepció: Bendi Balázs, Zeneszerző: Moldvai Márk, Látványtervező: Valcz Gábor, Jelmeztervező: Breckl János+, Főcímdal: Zséda