A noruz (nowruz) az iráni naptárak első hónapjának első napja: Irán mellett még Afganisztán, Albánia, Azerbajdzsán, Grúzia, Irán, India, „Iraki Kurdisztán” (tehát Irak kurdok által lakott vidékein), Kazahsztán, Koszovó, Kirgizisztán, Mongólia, Tádzsikisztán, Törökország, Türkmenisztán és Üzbegisztán egyes részein.
Why do Shias celebrate Nowruz? Thread:🧵 pic.twitter.com/WAdl5vVPKQ
— Syeda Dure Najaf (@Shiahism) March 20, 2023
Felkeresik az időseket
Ez az ünnep az iráni vallások legkorábbika, a hagyomány szerint Zarathustra próféta fellépéséhez és tanításához köthető vallás, és követőinek, illetve a muszlim szúfizmusnak és a bahái hit híveinek ünnepe is. A noruzt több mint háromszázmillió ember ünnepli világszerte; az UNESCO a szellemi kulturális örökségének részévé nyilvánította 2008-ban. Az ünnepet egyes közösségek állandóan március 21-én ünneplik, mások hagyományában az adott esztendőben a tavaszi nap-éj egyenlőség napjára esik, tehát március 20–22. közé.
A noruz szó az óperzsa nyelvből származik;
az „új” és a „nap” vagy „napfény” szavakból áll össze.
A szó először a Perzsa Birodalom korában bukkan fel a feljegyzésekben, a 2. században azonban már az Akhaimenida-dinasztia idején (Kr. e. 648–Kr. u. 330.) kitüntetett jelentősége volt: a perzsák uralta népek királyai ezen a napon elvitték ajándékaikat az uralkodónak.
Az ünnepnap korábbi eredete állítólag egy mitikus királyhoz, Dzsamsidhoz nyúlik vissza, aki megmentette az emberiséget az örök téltől.
Iránban az év legfontosabb ünnepe a noruz. Az ünnepségsorozat általában 13 napig tart, amely időszak alatt a fiatalok felkeresik az időseket, a családok és barátok meglátogatják egymást.
Hét „sz” kínál minden földi jót
A közelgő újévet előre jelzi az utcákon táncoló a fekete arcú (a fekete jó szerencsét jelent) és piros ruhájú Hadzsi Firuz, aki nemcsak az ünnep hírnöke, hanem az ünnepségek felügyelője is.
A „hét sz teríték” pedig a perzsa otthonok nélkülözhetetlen újévi dísze. Az ünnepségsorozat látványos eleme ez teríték (perzsául háft szin), azaz hét, a perzsák nyelvében sz-szel kezdődő tárgy kerül az asztalra. Ezek között szerepel többek között
az újjászületést szimbolizáló csíráztatott búza, árpa, mungóbab vagy lencse, a bőséget reprezentáló, búzacsírából készített édes puding (szamanu) vagy a szépséget megjelenítő alma (szib).
Noha világszerte számos egyedi hagyomány kapcsolódik az ünnephez, szinte minden közösség lakomával, valamint a családdal és a barátokkal töltött idővel jelöli meg a napot. Sokan ekkor tartják a tavaszi nagytakarítást.
More than 300 million people globally celebrate the arrival of spring and a new year in the Northern Hemisphere in a 3,000-year old tradition known as Nowruz, meaning “new day” in Persian. https://t.co/pCdCUyP32h
— Nat Geo Travel (@NatGeoTravel) March 20, 2023
Szinte minden ünnepi asztalon megtalálható a Korán, illetve a népszerű költő, Háfiz verseskötete, a megvilágosodást és boldogságot jelző égő gyertya, a tisztaságot és becsületességet szimbolizáló tükör, a jólétre utaló aprópénz, az életet jelképező, üvegedényben úszkáló aranyhal és a termékenységet megjelenítő, színesre festett főtt tojások, valamint a tavasz beköszöntét mutató tulipán vagy jácint.
Kiemelt kép: Óriási, festett tojások a teheráni Azadi (Szabadság) téren 2023. március 20-án, egy nappal a perzsa újév, a noruz kezdete előtt. Az ókori Perzsiából származó, háromezer éves noruz az új nap, az élet, a tavasz és az újjászületés ünnepe Iránban és Közép-Ázsia több országában (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)