Az olvasópróbán Seregi Zoltán igazgató elmondta, Fellini filmjei korának emblematikus alkotásai voltak; a színházban ez a darab lesz a „nagy klasszikus” az évadban.

A Jászai Mari-díjas Kiss József élete legboldogabb pillanataként emlékezett vissza arra, amikor megkapta a jogokat Olaszországból, hogy a szolnoki színházban színpadra alkalmazzák az 1954-es filmet, amiből korábban készült már balett és opera is, „de térden állva könyörgött, hogy színpadra is mehessen”.

A téma szerinte örökérvényű, „amíg ember él a földön, nem avul el”, épp ezért nem is szabad hozzányúlni, viszont „meg kell színesíteni ezt a nehéz tartalmat”. Erre találta ki a cirkuszi kerettörténetet, a bohócokat, akik mintegy ellenpontként megjelennek a színen, és segítik, hogy a nézők megemésszék, átgondolják a látottakat. „Aztán a dráma fokozódik, a bohócok finoman elmaradoznak, hogy a darab végén szomorúan visszatérjenek. Érdekes kettősség ez” – mondta a rendező.

Kiss József szerint a mű „megtépázza, megrengeti a közönséget, úgy senki nem hagyja el a nézőteret, ahogyan bejött”. Nino Rota ismert filmzenéje festi alá a darabot, a díszleteket Horesnyi Balázs, a jelmezeket Igaz-Juhász Katalin tervezte.

A központi díszletelem egy háromkerekű nagy motor, amelyet Zampano, a vándormutatványos talált és alakított át, azzal közlekedik a háború utáni Olaszország utcáin, valamint egy egykor szebb napok látott, mostanra megkopott cirkuszi sátor.

A jelmezek is egy „ízes, de rettentő keserű világot idéznek”.

A rendező elmondta, Zampano a háborúban megsérült ember „ősképe”; a történetben mindenki szegény, nincstelen, nyomorult. „Bár direkt nincs kimondva a műben, de arról szól, hogy mit tesz a háború az emberrel” – fogalmazott Kiss József.

A történet szerint Zampano új partnernőt keres turnéjához. Előző, tisztázatlan körülmények között meghalt segédje utódaként fillérekért megvásárolja Gelsominát, a félkegyelmű kislányt, hogy inasa legyen kezdetleges mutatványaihoz.

A lány hűséges, odaadó és alázatos. Zampano kegyetlen és durva. Nem törődik a lány érzéseivel, sokszor megalázza. Ám megjelenik a Bolond, a kötéltáncos akrobata, aki Gelsomina pártjára áll.

A főbb szerepekben Bartus Gyula, Földesi Ágnes Villő, Czitor Attila, Kovács Edit és Tege Antal láthatók.

A közönség először március 25-én a szentesi Tóth József Színház és Vigadóban láthatja a darabot; Békéscsabán április 28-án debütál.

Kiemelt kép: Facebook/ Jókai Színház