Almási Éva, aki Gertrudis szerepében játszik Katona József Bánk bán című drámájában a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri előadásán (Fotó: MTI Fotó: Ilovszky Béla)– Legendák szólnak arról a felfokozott légkörről, amely a Képzelt riport repertoárra kerülését kísérte. A Vígszínház első darabjára kígyóztak a sorok, de az is előfordult, hogy rendőröknek kellett intézkedni, mert betörték a teátrum ajtaját azok, akik nem tudtak jegyet váltani. Hogyan emlékszik vissza a bemutató időszakára?
– Tudtuk mind, hogy valami egészen újat csinálunk, de egyáltalán nem számítottunk arra, hogy ilyen sikeres fogadtatása és fantasztikus utóélete lesz ennek a darabnak. Az életérzés, amit a popfesztivál közvetített, akkoriban új dolog volt, és vonzó a fiataloknak és a lázadó lelkeknek. Mi, szereplők is élveztük a munkát, a felfedezését ennek a teljesen új világnak, amit Amerika és a woodstocki kultúra jelentett. Őszintén megmondom, a darab előtt nem hallgattam pop- vagy rockzenéket. Zenei gimnáziumba jártam, majd a Zeneakadémián töltöttem az életem nagy részét, szinte kizárólag klasszikus zenével foglalkoztam. Szégyen, vagy sem, azt se tudtam, hogy ki az a Mick Jagger!
Kapcsolódó tartalom
– Emlékszik rá, hogyan kapta meg annak idején Eszter szerepét?
– A Madách Színház társulatának a tagja voltam akkoriban. Várkonyi Zoltán, a Vígszínház akkori igazgatója a telefonhoz kéretett, és megkért, hogy menjek be hozzá. Fogalmam sem volt, hogy miért. Amikor megérkeztem, ott ült Marton Lászlóval, a darab rendezőjével, és elmondták, hogy lesz egy új zenés darab, és meghívnának engem az egyik szerepre. Akkor épp ki voltam írva a Madáchban egy darabra, de az igazgatónk, Ádám Ottó – akivel gondolom Várkonyi beszélt előtte – végül kiadott a darabból, mert úgy gondolta, hogy ez a Képzelt riport fontosabb lehet nekem a karrierem szempontjából. Őrületesen nagylelkű ember volt, és igaza is lett, ez a darab az egész pályafutásomra kihatott. Külföldön is turnéztunk vele, és itthon is akkora visszhangja volt, hogy még az utcán is megállítottak miatta.
Tahi Tóth László és Almási Éva színművészek Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darabjának egyik jelenetében a Vígszínház előadásában. Az előadást Marton László rendezte (Fotó: MTI/Benkő Imre)– Milyen történeteket őriz a közönségtől?
– Emlékszem, sokan megállítottak akkoriban, kérték, hogy írjam alá a lemezüket vagy kazettájukat. Egyre esetre konkrétan emlékszem. Valahol vásároltam, és odalépett hozzám egy fiatal hölgy, aki elmondta, hogy egy katonába szerelmes. A férfiaek elküldte a Képzelt riport kazettáját, amin rajta volt a Vinnélek című duett. Szerelmi vallomásként használta a dalt.
Kapcsolódó tartalom
– A zenés darab dalszövegírója Adamis Anna volt, aki a közelmúltban megkapta a Petőfi Zenei Díj Életműdíját. Ön szerint mi a jelentősége a mában, a mai kor emberének Adamis munkássága?
– Adamis Anna szövegei gyönyörű üzenetek, olyanok, mint a versek. Mindent elmondanak a múltról, a szerelemről, az elmúlásról. Amikor tíz évvel ezelőtt, 2013-ban Eszenyi Enikő felkért, hogy vegyek részt a Képzelt riport bemutatásának 40. évfordulóján, csak egy kérésem volt, nagyon szerettem volna elénekelni a Valaki mondja meg című dalt, mert arra sosem volt lehetőségem a szerepemnél fogva. Végül nemcsak emiatt az élmény miatt volt emlékezetes az az alkalom. Darabbéli partneremmel, Tahi-Tóth Lászlóval négy évtized után is csodálatos volt együtt játszani, olyan természetes, mintha egy napot se öregedtünk volna. A lányom, Balázsovits Edit egy castingon megkapta Eszter szerepét, aki úgy formálta meg a karaktert és úgy énekelt, ahogyan én arról csak álmodni tudtam. Ezen az alkalmon látott engem először színpadon az unokám, Richárd, aki azt mondta az előadás után: „Nagyi, olyan voltál, mint Ronaldo!” Ennél szebb elismerést nem kaphat egy nagymama.