Tesla 1856. július 10-én született a horvátországi Smiljanban egy szerb ortodox lelkész fiaként. A grazi és a prágai műegyetem hallgatója volt, de apja halála után – miután a tandíjat nem tudta fizetni – félbe kellett szakítania tanulmányait és a budapesti Ganz-gyárban kezdett dolgozni. Itt ismerkedett meg Puskás Ferenccel, aki beajánlotta bátyjának, Puskás Tivadarnak, aki 1882-ben alkalmazta az Edison cég általa vezetett párizsi kirendeltségénél, itt valósította meg indukciós motorját.

Tesla 1884-ben fejében tucatnyi nyelvvel, zsebében néhány centtel, egy repülőgép tervével és egy Edisonhoz szóló ajánlólevéllel utazott az Egyesült Államokba.

Edison alkalmazásba is vette, de a két nehéz természetű ember folyton összekülönbözött, nemcsak az anyagi jellegű dolgokon, hanem azon is, hogy Edison az egyenáramra, míg Tesla a váltóáramra esküdött.

Teslának néhány hónap után távoznia kellett, s Edison nagy ellenfeléhez, George Westinghouse-hoz kopogtatott be, aki hatalmas összegért rögvest megvette tőle váltóáramú dinamóinak, trafóinak és motorjainak szabadalmi jogait.

Edison ez egyszer tévedett: a Tesla–Westinghouse váltóáramú rendszer legyőzte az ő egyenáramú szisztémáját. Holott a harcban mindent bevetett: ő járta ki New York állam vezetésénél, hogy a kivégzésekre váltóárammal működő villamosszéket használjanak, majd szörnyülködve nyilatkozott a váltóáram halálos természetéről.

Tesla a pénzből saját vállalatot alapított. Kutatta a szénszálas izzót, az elektromos rezonanciákat, a világítás módjait, bemutatóin a váltóáramhoz fűződő félelmeket a saját testén átvezetett árammal próbálta oszlatni.

1891-ben találta fel a nevét viselő tekercset, amelyet a rádiókban és tévékben ma is használnak. Csak Amerikában 121 szabadalmat jelentett be, ma lényegében minden ipari és háztartási eszköz az ő háromfázisú elektromos rendszerével és indukciós motorjával készül. 1895-ben ő tervezte meg a világ első váltóáramú vízi erőművét a Niagara-vízesésnél, amely Buffalo városát látta el árammal.

A hatalmas vízesés a Niagara folyón, ami Kanada és az Amerikai Egyesült Államok határán fekszik, elválasztva Ontario tartományt és New York államot (Fotó: MTI/Horling Róbert)

1898-ban rádióval irányított csónakot mutatott be, és feltalálta a rádiót is (ám ezért 1909-ben az olasz Marconi kapott Nobel-díjat). Egy évvel később – felismerve, hogy a Föld vezetőként használható, s egyes frekvenciákon reagál az elektromos rezgésekre – 40 kilométer távolságról, vezeték nélkül működtetett 200 villanyizzót, s 40 méteres villámokat keltett az ionoszféra energiájával.

Ő találta fel a távirányítót, a tachométert, a geotermikus energia fűtésre való felhasználását, kutatásain alapul a rádióerősítő, a neonlámpa, a mikrohullám.

Formázottt színes fénycsőelemeket ellenőriz egy szakember. A fénykép 1964-ben készült (Fotó: MTI/ Vitályos József)

Alakja köré legendák szövődtek: földönkívüliek jeleit fogta, kidolgozta az időutazást, feltalálta az „üzemanyag nélküli” motort, amely bárhol fellelhető anyagokat használ fel. Bár nyilatkozatai szerint az utóbbi kérdést megoldotta, találmányát sohasem mutatta be, az összeesküvés-elméletek hívei szerint azért, mert tartott az olajcégek bosszújától.

1900-ban a milliárdos Pierpont Morgantól kapott pénzből adótornyot kezdett építeni, hogy az egész világot besugározza képekkel és hírekkel, de a pénzember visszalépett az üzlettől. Tesla javasolta, hogy a kiöregedett hadihajókat áramfejlesztőként hasznosítsák, a vezeték nélküli átvitelt lehetővé tevő antennarendszerét ma is használják, de a szabadalmat akkor sok évre titkosították. Tesla dolgozta ki a mágneses aknák elleni védelmet is.

Bár számos kitüntetést kapott és 1931-ben, 75. születésnapján a Time magazin címlapján jelent meg arcképe, nagy csalódására a Nobel-díjat nem kapta meg.

Nikola Tesla on the cover of TIME magazine for his 75th birthday celebration. On that day he received letters from over 70 science pioneers including Einstein. Contrary to myth, he was very celebrated and respected in his lifetime pic.twitter.com/OiCNyGSl5w

— Black Hole (@konstructivizm) November 14, 2021

1912-ben félhivatalosan felmerült, hogy Edisonnal megosztva tüntessék ki, de felháborodva utasította vissza, hogy nevüket akár csak ilyen összefüggésben is együtt említsék. A díjat végül a mindkettejüknél kevesebb érdemet szerzett svéd Gustaf Dalén vehette át.

Tesla mindig is hajlamos volt a neurózisra és a sértődésre, ráadásul tisztaságmániás volt, irtózott a kerek tárgyaktól, megszállni csak olyan szobában volt hajlandó, amelynek száma osztható volt hárommal.

Élete végén galambokat etetett a New York-i parkokban, rájuk pazarolva érzelmeit, amelyet embertársainak képtelen volt átadni. A magányos és elszegényedett feltaláló nyolcvanhat éves korában, 1943. január 7-én New Yorkban halt meg.

1960-ban teslának nevezték el a mágneses indukció SI mértékegységét (jele T), hagyatéka 2003-ban az UNESCO dokumentációs világörökségének része lett. A világ legnagyobb Tesla-emlékművét (egy több mint öttonnás, 6x3x3 méteres alkotást) 2014-ben Prágában avatták fel. A teljesen elektromos autókat gyártó, 2003-ban alapított, rendkívül sikeres amerikai cég is Tesla nevét vette fel.

Bár szinte összes találmányát az Egyesült Államokban hozta létre, Szerbia és Horvátország egyaránt a maga fiának vallja.

Érveket mindkét fél felhozhat, hiszen Horvátországban született szerb szülőktől, s bár mindössze egyetlenegy napot töltött Szerbiában, a hamvait tartalmazó urna a belgrádi Tesla Múzeumban található (hamvait 1957-ben családja beleegyezésével szállították Szerbiába), nevét viseli a belgrádi repülőtér.

A horvátok a délszláv polgárháborúban lerombolták Gospicban álló szobrát, mert – az egyébként német anyanyelvű – tudóst szerb származásúnak minősítették, de később Horvátországban Tesla-emléknappá és nemzeti ünneppé nyilvánították a feltaláló születésnapját, július 10-ét. A január 1-jén forgalomba került horvát euróérméken is látható Tesla arcképe, emiatt a szerb jegybank hivatalosan is tiltakozott Brüsszelben.

2022. december 14-i kép egy új euróérméről, amelyen Nikola Tesla feltaláló arcmása látható a horvát jegybank zágrábi székházában. A kunát kivezetik, Horvátország új hivatalos pénzneme 2023-tól az euró (Fotó: MTI/AP/Armin Durgut)