logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Pécsi Ildikó rögtön megbabonázta Szűcs Lajost – ritkán látott képeken egy különleges szerelem története

| Szerző: hirado.hu
Két évvel ezelőtt december 5-én, nyolcvanéves korában hunyt el Pécsi Ildikó.  A fiatalabbak talán nem is sejtik, hogy mennyire népszerű volt a színésznő és olimpiai bajnok labdarúgó férje, Szűcs Lajos. Ha akkoriban lett volna Instagram, akkor biztos, hogy a legnépszerűbb párok közé tartoztak volna. A Nemzeti Fotótár ritkán látott képei és archív felvételek segítségével meséljük el a különleges szerelmük történetét.

 

Pécsi Ildikó (Fotó: Nemzeti Fotótár)

 

A főszereplők, Pécsi Ildikó Noémi és Csorba András Timár Mihály szerepében Jókai Mór Az aranyember című regényéből készülő film forgatásán (Fotó: Nemzeti Fotótár)

 

Pécsi Ildikó 1968-ban  (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Pécsi Ildikó 1963-ban találkozott későbbi férjével, Szűcs Lajossal. A labdarúgó a Doroggal Pécsett játszott, amikor az egyik sétálóutcában meglátta a színésznőt, és egyszerűen nem tudta levenni róla a szemét.

Szűcs ekkor Bakos Antalt, az MTK intézőjét kérte meg, hogy segítsen neki. Bakos, akit sokan csak Bluminak hívtak, híres volt arról, hogy ő aztán tényleg mindent elintézett, amit csak lehetett. Bakos Antal felkereste a színésznőt, hogy van egy fiatalember, Szűcs Lajos, aki megőrül érte. Ahogy Pécsi Ildikó később elmesélte, Blumi kedvéért elment a kávéházba, ahol Szűcs várta, de sok köszönet nem volt benne. Ugyanis annyit mondott, hogy „Már megbocsásson, de én focistákkal nem randizom”, és otthagyta.

Pécsi Ildikó és Szűcs Lajos a Magyar Ifjúság 1975-ös számában (Forrás: Arcanum) Pécsi Ildikó és Szűcs Lajos a Magyar Ifjúság 1975-ös számában (Forrás: Arcanum)

1966-ban aztán Szűcs a Ferencvároshoz igazolt, Pécsi Ildikó pedig a Vígszínházhoz, így mindketten Budapesten voltak. Később az Olimpiában – ahova rendszeresen jártak színészek, énekesek, sportolók – Szűcs újra odament Pécsi Ildikóhoz, elmondta hogy ő volt az a focista, aki szeretett volna vele találkozni. Erre Pécsi sóhajtott – ekkor május volt –, hogy nagyon jó, de találkozzanak inkább szilveszter éjszakáján. Szűcs, mint egy igazi lovag ezt a hosszú időt is kivárta. Szilveszter éjszakáján felkérte táncolni Pécsi Ildikót, és állítólag az első szám után megkérte a kezét. Később, 1969. január 4-én házasodtak össze, hat évvel azután, hogy a focista először megpillantotta a színésznőt.

Az esküvő után másnap Szűcs Lajos Dél-Amerikába utazott. Az első tíz évben saját bevallásuk szerint alig találkoztak, mert a focista folyton edzőtáborban volt, a színésznő pedig vidéki vendégszereplésen.

Pécsi Ildikó és Szűcs Lajos a Képes Újság 1969-es számában (Forrás: Arcanum) Pécsi Ildikó és Szűcs Lajos a Képes Újság 1969-es számában (Forrás: Arcanum)

1971-ben született meg fiuk, Csaba. A hangos szó nem volt gyakori náluk, főleg miután Pécsi Ildikó megoldotta a legnagyobb konfliktusukat: a szőnyeg rojtjait. Szűcs szerette, ha a szőnyegrojt szépen, kisimítva áll, egyik alkalommal azonban Pécsi úgy döntött, hogy inkább levágja az összes rojtot a lakásban, csak hogy többet ezen ne vesszenek össze.

Pécsi Ildikó színművésznő és Szűcs Lajos válogatott labdarúgó esküvőjén (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Várakozás, szeretet, bizalom – leginkább ez jellemezte a kapcsolatukat. Még amikor csak találkozgattak, Pécsi Ildikó – aki hitt a jóslásban, meg a babonákban – az egyik ismerősét kérte meg, hogy mondja meg, mi lesz vele és ezzel a fiatal focistával. A jós azt mondta, hogy soha többet nem él majd a labdarúgó nélkül, aki haláláig vele lesz. Szűcs Lajos 2020. július 12-én hunyt el. A család és barátok szerint a színésznő állapota férje halála után megállíthatatlanul romlott. Azok, akik ismerték és szerették őket, azt mondják, hogy Pécsi Ildikó élete legnehezebb „meccsét” vívta, újra együtt akart lenni a szerelmével.

Az első magyar szélesvásznú film

Népszerűséget a pályája elején, az 1962-ben bemutatott Jókai-adaptáció, Az aranyember hozta meg számára. Huszonkét évesen ő alakította Noémit. Ez volt egyébként Az arany ember, Jókai regényének harmadik filmváltozata, de ez volt az első magyar szélesvásznú film, a kamerákat Svédországból kölcsönözték a forgatáshoz. A mozi óriási siker lett.

Ajánljuk még