logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Átadták az idei Prima Primissima Díjakat

Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.

Ebben az évben a korábbinál is szélesebb körből kerülhettek ki a Prima Primissima Díj jelöltjei, mert az elismerés több kategóriáját is kibővítették. A színház- és filmművészet kategóriája kiegészült a táncművészettel, a képzőművészet kategóriája az iparművészettel, a sajtó kategóriája pedig az ismeretterjesztéssel.

Magyar építészet kategóriában Sugár Péter építész, egyetemi tanár; magyar képző- és iparművészet kategóriában Hager Ritta textilművész; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Härtlein Károly mesteroktató; magyar tudomány kategóriában Lovász László matematikus; magyar ismeretterjesztés és média kategóriában a Bartók Rádió érdemelte ki az elismerést.

A magyar sport kategóriában Hegedüs Csaba olimpiai bajnok birkózó, mesteredző kapta a díjat.

Magyar irodalom kategóriában Dobai Péter költő, író, dramaturg; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Kovács Gyula erdész, a régi magyar gyümölcsfajták őrzője; magyar zeneművészet kategóriában Keller András hegedűművész, karmester; magyar színház-, film- és táncművészet kategóriában pedig Gálffi László színművész kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat.

Az ugyancsak 15 millió forinttal járó Közönségdíjat Hadas Krisztina televíziós újságíró, szerkesztő kapta. Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében felidézte, hogy utoljára 2019-ben rendezhették meg a gálát nagyközönség előtt.

Az azóta eltelt időszakban az alapítvány ugyan működött, de 2020-ban a világjárvány miatt úgy gondolták, hogy a hagyományos díjak helyett inkább az egészségügy területén működő, nehéz helyzetbe került civil szervezeteken segítenek. 2021-ben pedig a járvány miatt csak szűk körben tarották meg az eseményt.

Kapcsolódó tartalom

Nemcsak a díjazottakat ünnepeljük idén, hanem a húszéves Prima Primissima Díjat is, amely Demján Sándor kezdeményezésére jött létre és széleskörű társadalmi összefogásra talált” – hangsúlyozta Csányi Sándor, hozzátéve, hogy bár a járvány kevésbé fenyeget, nem lehet felhőtlenül ünnepelni.

A szomszédban háború van, és sokan egzisztenciálisan nehéz helyzetbe kerülnek az ország gazdasági helyzete, az energiaválság, az ellátási bizonytalanság és a magas infláció miatt.

Ebben a helyzetben nagy a felelősségünk abban, hogy támogassuk a tudósokat, művészeket, sportolókat, hogy a nehézségek miatt ne kelljen a tevékenységüket abbahagyni

– tette hozzá.

Kitért arra, hogy idén összesen 652 érvényes jelölés érkezett a korábbi díjazottak és a szakmai szervezetek részéről. Kiemelte: az elmúlt években bebizonyosodott, hogy nemcsak a Prima Primissima, hanem a Prima díj is jelentős elismerés, hiszen bármely területen az első háromba kerülni rendkívül nagy tehetséget, odaadást, elkötelezettséget és erőfeszítést igényel.

Ami az egyes kategóriákat összeköti, az a verseny, ez szüli azokat a teljesítményeket, életutakat, amelyek a legjobbakat megkülönböztetik a többiektől” – hangsúlyozta Csányi Sándor, hozzátéve, hogy ezeknek a teljesítményeknek az elismerése és bemutatása „megerősíti a nemzeti önbecsülésünket, a tenni akarásunkat és ösztönzést ad a jelennek és a következő nemzedékeknek is. Táplálja azt a reményt, hogy tisztességes versenyben kemény munkával és kitartással minden elérhető”.

A Prima Primissima Díj idei díjazottjai: Sugár Péter építész, egyetemi tanár; Hager Ritta textilművész; Härtlein Károly mesteroktató; Lovász László matematikus; a Bartók Rádió; Hegedüs Csaba olimpiai bajnok birkózó, mesteredző; Kovács Gyula erdész, a régi magyar gyümölcsfajták őrzője; Dobai Péter költő, író, dramaturg; Keller András hegedűművész, karmester; Gálffi László színművész és Hadas Krisztina televíziós újságíró, szerkesztő, riporter.

Az alábbiakban közöljük a szervezők tájékoztatása alapján a díjazottak rövid portréját, tevékenységük ismertetését: Sugár Péter építész, egyetemi tanár 1980-ban végzett a BME Építészkarán, 1986-ban a Mesteriskolán.

Ybl-, Pro Architectura és kétszeres Budapest Építészeti nívódíjas építész, a tolcsvai OREMUS, a villányi Sauska borászat, a Lánchíd 19 Design Hotel, a Graphisoft Park fogadóépülete, a balatonfüredi műemlék-zsinagóga kulturális hasznosítása, a Dohány utcai emlékfal tervezője.

Oktatói-kutatói területe az identitás, a kontextus és az ornamentika, a szociális és a közösségi építés, amelyet a gyakorlatban is megvalósít hallgatóival. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) tagja, a BME-n 20 éve tanít. 2021-ben megkapta az építészek “fair play” díját, a Kotsis Iván-érmet.

Hager Ritta textilművész 1949-ben fejezte be az Országos Magyar Iparművészeti Iskolában művészeti tanulmányait, majd az Operaház kosztümfestőjeként dolgozott. Munkásságát a kezdetektől a batikolás, a csomózott, egyéni technikák, majd a gobelinszövés határozta meg.

Kárpitjain, tértextiljein és minitextiljein spirituális és szakrális témákat dolgoz fel meleg színekkel, a fény hangsúlyozásával, változatos anyagokból és egyéni szövési technikákkal.

Magyarországon és külföldön is kapott állami és egyházi megrendeléseket középületek, templomok enteriőrjeinek díszítésére. Megkapta a Kossuth-díjat és a Nemzet Művésze címet is, a SZIMA és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja.

Härtlein Károly mesteroktató 1980-ban a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán szerzett előbb gyártástechnológus-üzemmérnöki, majd gépész műszaki-tanári diplomát. 1990-ben az ELTE-n fizika szakos tanári oklevelet vehetett át, azóta vezeti a Műegyetem Fizikai Intézetének Demonstrációs Laboratóriumát. Több száz kísérletező fizikaórát tartott diákoknak és tanároknak, még a határainkon túl is.

A szkeptikus mozgalom egyik élharcosa. 2005-ben az ő javaslatára, akkor még egyetlen helyszínen, a Műegyetem Fizikai Intézetében tartották az első Kutatók éjszakáját. Sok, fizikát népszerűsítő tévéműsorban szerepelt, ezek közül a Brutális fizika című sorozat volt a legsikeresebb.

Lovász László matematikus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1971-ben szerzett diplomát. A Széchenyi-nagydíjas, Bolyai János alkotói díjas matematikus munkásságának köszönhetően az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika a modern matematika központi területeivé válhattak. Elsősorban kombinatorikával és számítógéptudománnyal foglalkozik.

A Szent István-renddel és Corvin-lánccal kitüntetett, Abel-, Kiotó- és Wolf-díjas tudós a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az amerikai National Academy of Science rendes tagja. 2014 és 2020 között az MTA elnöke volt. Több mint háromszáz tudományos publikáció és tíz könyv szerzője vagy társszerzője.

A Bartók Rádió küldetése a színvonalas és tartalmas szórakoztatás, zenei ismeretterjesztés.

A közszolgálati rádió célja, hogy kulturális értékeket közvetítsen és teremtsen minél szélesebb közönségnek, valamint szolgálja és dokumentálja a magyar zenei életet. 1973-ban vált önálló csatornává, és 35 éve, 1987-ben vette fel Bartók Béla nevét.

Őrzi nemes hagyományait, szoros kapcsolatot ápol a rangos hazai zenei műhelyekkel. Hangversenyeket, operákat közvetít élőben és felvételről itthonról és a nagyvilágból, támogatja a magyar kortárs zenét és a tehetséges fiatal muzsikusokat, stúdiókoncerteket szervez. Műfaji sokszínűség jellemzi. Szlogenje: Több mint klasszikus.

Hegedüs Csaba olimpiai bajnok birkózó, mesteredző birkózni Sárváron kezdett 1956-ban. 1967-ben Szombathelyről igazolt a Vasasba. 1971-ben Szófiában kétvállas győzelmekkel lett világbajnok, ott kapta a Mr. Tus becenevet. A világ legjobb birkózójának, itthon az Év sportolójának választották. 1972-ben Münchenben megnyerte a magyar sport 100. olimpiai aranyérmét.

Kétszeres Európa-bajnok. 1979-ben szövetségi kapitány lett, a világ legjobb edzőjének választották. 1992-től 23 évig volt a hazai szövetség elnöke, ma tiszteletbeli elnöke. 2001-ben megalapította a Mr. Tus-sportiskolát, ma a Kozma-akadémia szakmai irányítója. Tagja volt a nemzetközi szövetség elnökségének, legendaként választották a Hírességek Csarnokába.

Kovács Gyula erdész, a régi magyar gyümölcsfajták őrzője az 1980-as évektől kezdett foglalkozni szülőföldje, a Göcsej hagyományaival, kultúrájával. Megismerte a térség gyümölcsészetét és elhatározta, hogy megpróbálja megmenteni ezt az örökséget. Az idő múltával kutatásait kiterjesztette a Kárpát-medence magyarlakta területeire.

Amerre járt, gyűjtötte a régi fajtákat, a fák oltványait pedig megosztotta az ott élőkkel. Így kezdődött a tündérkertek sikertörténete. Az elmúlt évtizedek során családja és sok-sok jóakaratú ember segítségével több száz tündérkertet létesítettek, a Pórszombati Génbank pedig több ezer gyümölcsfajtával Európa legnagyobb gyűjteménye, amely egy nép hagyatékát őrzi.

Dobai Péter költő, író, dramaturg Kilovaglás egy őszi erődből című első verseskötetében a lázadás avantgárd formabontó poézisét írta meg. Verseit az objektivitás és az indulati kettősség jellemzi.

Költőként indult, majd áttért a prózára.

Novellái és kisregényei a mindennapi életről szólnak, parabolikus regényeiben, filmforgatókönyveiben a történelmet jeleníti meg. Regényei közül a Lavina, A birodalom ezredese, a Vadon a legismertebbek. 1970-94 a MAFILM-nél dolgozott mint rendezőasszisztens, majd dramaturg és forgatókönyvíró.

Olyan meghatározó filmek forgatókönyveit írta, mint a Mephisto és a Redl ezredes. A Kossuth- és József Attila-díjas író a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Keller András hegedűművész, karmester hétévesen kezdett hegedülni, 14 évesen felvették a Zeneakadémiára. 1983-ban megnyerte a Hubay hegedűversenyt, majd Ferencsik János meghívására az Állami Hangversenyzenekar koncertmestere és az Országos Filharmónia szólistája lett. 1984 és 1991 között a Budapesti Fesztiválzenekar koncertmestere volt.

1987-ben megalapította a Keller Quartettet, amellyel 1990-ben megnyerték a világ két legjelentősebb vonósnégyes versenyét. Karmesterként 2003-ban debütált az Orchestre di Padova e Veneto élén. 2007 óta a Concerto Budapest zeneigazgatója, a londoni Guildhall School of Music and Drama professzora és az International Bartók Chair birtokosa.

A Kossuth-, Liszt- és Bartók-Pásztory-díjas érdemes művész munkásságát világszerte 65 nemzetközi díjjal jutalmazták. Gálffi László színművész 1975-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Először a Vígszínházhoz szerződött, 2004 óta az Örkény István Színház tagja. Másfél évtizeden keresztül tanított a főiskolán. Játszotta az Equus és az Amadeus főszerepét, volt II. Richárd és II. Edward király.

Színre lépett Jagóként, valamint a Bánk bán és a Faust címszerepében. Láthatta a közönség a Kenguru, a Redl ezredes, a Zsarnok szíve és az Utóélet című filmekben. 1983-ban a nemzetközi Wagner-film II. Lajosát is alakította.

A Kossuth-, Jászai Mari- és Páger Antal-díjas érdemes művész a Halhatatlanok Társulatának, valamint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának is tagja. Szerepeit apró, finom gesztusokból rakja össze, karaktereit kidolgozott lélektani hitelességgel formálja meg.

Hadas Krisztina televíziós újságíró, szerkesztő, riporter 1999-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós szerkesztő és adásrendező szakán. 1992-ben a Magyar Rádiónál kezdte pályafutását, televíziós karrierje pedig két évvel később kezdődött a Magyar Televíziónál. 1997-től dolgozik a kereskedelmi televíziózás területén.

Többek közt nevéhez fűződik a magyar egészségügyet bemutató, Igazi vészhelyzet című dokumentumsorozat. 2012-ben jelent meg első könyve Egy tökéletlen anya naplója címmel.

Anyasors című könyvében az anyaság nehézségeiről, kudarcairól és legszebb pillanatairól ír. 2013 óta futó Jön a baba című televíziós sorozatában a babavárástól a szülésen át az utána következő pár hónapos időszakig mutatja be a családok sokszínű életét.

Ajánljuk még