logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Az Ördögölő Józsiást mutatja be a Békéscsabai Jókai Színház

A Békéscsabai Jókai Színházban november 23-án mutatják be Tamási Áron Ördögölő Józsiás című mesejátékát Koltay Gábor rendezésében.

A teátrum már a negyedik Tamási Áron-művet viszi színre. Seregi Zoltán igazgató az októberi olvasópróbán úgy fogalmazott: reméli, hogy az Ősvígasztaláshoz, az Énekes madárhoz és a Vitéz lélekhez hasonlóan az Ördögölő Józsiás is sikeres lesz.

A darab rendezője, a Balázs Béla-díjas Koltay Gábor elmondta, hogy Tamási 1952-ben írta a művet, amelyben – saját jegyzetei szerint – egy színes, népi világot akart bemutatni, nem filozofikus művet akart írni. Ám a darab annyira áthallásos volt, annyi utalás és szimbólum volt benne, hogy „a tomboló Rákosi-korszakban” egyetlen színház sem merte bemutatni. 1956-ban színre vitték volna, de akkor az októberi események söpörték el a bemutatót, amelyre egészen 1983-ig várni kellett.

Ez a Canossa-járás világossá teszi, hogy van a darabban valami

– fogalmazott Koltay Gábor, hozzátéve, hogy ma is van „egy sor nagyon aktuális tanulsága”. Arra ösztönöz, hogy megpróbáljunk egy szebb, becsületesebb, tisztességesebb és értékelvűbb világot létrehozni magunk körül – mondta.

A darabban hangsúlyosan jelen lesz egy hatalmas székely kapu, amelyet Tündérország öreg királya és a fia mindig kitárnak a nép előtt; a hatalomra törő Bakszén, az ördögök hercege azonban becsukja, mert úgy véli: ha az emberek nem tudnak érintkezni, akkor a gondolatok sem tudnak terjedni.

A nyitott kapun keresztül tudnak jönni-menni az emberek, gondolatokkal megtermékenyülve. Isten ments, hogy a kapu zárva legyen, hogy a világtól és a többi embertől elzárkózva éljünk a kis elefántcsonttornyunkban. Attól nem fog előre menni a világ

– fogalmazta meg Koltay Gábor, hogy számára mi a darab egyik leghangsúlyosabb mondanivalója.

A történet Tündérországban játszódik, ahol az öreg király, Lámsza lovagi tornát hirdet. A győztes nem csak a trónt és a koronát nyeri el, hanem Jázmina hercegnő kezét is. A kérők jönnek, és a legjobb jelölt, Józsiás annak rendje és módja szerint nyer. A népmesék hagyományai alapján hőseink boldogan élnének, míg meg nem halnak, csakhogy a második helyezett, Bakszén, az ördögkirály fia nem hagyja annyiban a dolgot, harcot kezd a hatalomért.

A főbb szerepekben Bartus Gyula, Puskás Dániel, Földesi Ágnes Villő, Tege Antal, Tomanek Gábor és Nagy Erika láthatók. Közreműködnek a Viharsarok Táncszínház táncosai. A darab zenéjét a Kossuth-díjas énekes és gitáros, Szarka Gyula szerezte.

A mesejátékot a Lázár Ervin-program keretében a teátrum több éven keresztül tervezi ötödik osztályos diákoknak. „Ez egy olyan erős tartalmú és olyan erős látványvilágú mese, amely elvarázsolhatja, és reményeink szerint a későbbiekben itt tarthatja a fiatalokat” – fogalmazott az igazgató.

Kiemelt képünk: Tamási Áron Énekes madár címû székely népi játékának próbája a Békéscsabai Jókai Színházban 2022. január 26-án. A darabot Tege Antal rendezésében január 28-án mutatják be. (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

Ajánljuk még