Bujtor István Balázs Béla-díjas színész, producer, rendező, a Veszprémi Petőfi Színház egykori igazgatója, a kemény öklű nyomozó, Ötvös Csöpi megszemélyesítője Frenreisz István néven született Budapesten. Anyja, Gundel Katalin révén a neves vendéglátó Gundel famíliából származott, apja Frenreisz István orvos volt, féltestvére, a színészkirály Latinovits Zoltán, édestestvére a rockzenész, Frenreisz Károly.
Latinovits Zoltán színművész a testvéreivel, Bujtor István színművésszel és Frenreisz Károly rockzenész-zeneszerzővel (Fotó: Nemzeti Fotótár)Érettségi után nem vették fel az orvosi egyetemre, ezért egy évig segédmunkás, majd pincér volt. Ezalatt rájött, hogy közgazdász-külkereskedő akar lenni, és a budapesti közgazdaságtudományi egyetemre jelentkezett, és a külkereskedelmi szakon 1966-ban szerzett diplomát.
A fiatal Bujtor eleinte nem volt biztos abban, hogy a színészmesterséget választja. „Legszívesebben színész lettem volna, de nem tudom, mennyire hatnak rám Zoli akkor már komoly sikerei, és mennyi bennem az igazi belső indíttatás. Végül is nem jelentkeztem a Színművészetire” – mondta a színész az egyetemi éveiről.
Közgazdászként egyetlen napig sem dolgozott, mert már másodéves egyetemistaként megkapta a szívtipró sofőr szerepét Máriássy Félix Karambol című filmjében, nevét ekkor változtatta apai dédanyja után Bujtorra.
Színészi pályáját 1966-ban a győri Kisfaludy Színháznál kezdte, 1968-ban a József Attila Színházban játszott. 1971-ben a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződtették, öt évvel később a Vígszínház tagja lett. 1978-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat társaságának tagja. 1989-től a székesfehérvári Vörösmarty Színházban játszott és rendezett, 2007-től haláláig a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója volt.
Négy évtizedes pályafutása alatt volt Petrucchio (Shakespeare: A makrancos hölgy), Stanley Kowalski (Tennessee Williams: A vágy villamosa), Bromden, az indián (Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére), Lennie (John Steinbeck: Egerek és emberek), és ezek közül a darabok közül többet meg is rendezett.
Számos nagy sikerű filmben szerepelt,köztük A kőszívű ember fiai (1965), a Fiúk a térről (1967), az Egri csillagok (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969) vagy a Fekete gyémántok (1976) című alkotásban.
Ő volt Sándor Mátyás a Verne-regényből készült tévésorozatban és egy másik Verne-figura, a rablóvezér, Striga A dunai hajósban. 1996-ban Rejtő Jenő művei alapján A három testőr Afrikában címmel filmvígjátékot rendezett.
1977-től ő kölcsönözte a hangját Bud Spencernek. Ezek a filmek adták az ötletet, hogy a bűnüldöző Piedone nyomozó karakterét beleépítse a magyar valóságba.
1978-ban Rómában találkoztak egymással. Bujtor elmondta Bud Spencernek, hogy ő a magyar szinkronhangja. Az olasz pofonosztó erre felvetette, hogy bár elhiszi, hogy szinkronizálni is élvezet lehet, de miért nem csinál ő is hasonló filmet? A recept a következő volt: egy nagydarab férfi, szép táj, jópofa kiszólások, pofonok vér nélkül és a kisgyerek mindenképpen fontos, ahogy a happy end is. Így születhetett meg később az Ötvös Csöpi karakterére épülő akcióvígjáték sorozat, 1980-ban készült el az első rész Pogány Madonna címmel. Sorozatként már meg volt írva a balatoni történet, viszont a mozifilm a római találkozás során ihletődött.
Az Ötvös Csöpi-filmek kulisszatitkai legalább olyan legendásak, mint a széria
A készítők a pofonosztások hangtechnikáját a müncheni Bavaria Filmstúdióban lesték el. Azt nem tudni, hogy Bud Spencer is ezt a módszert alkalmazta-e, mindenesetre a Csöpi-filmekben a német recept honosodott meg: bevittek a hangstúdióba egy komplett félsertést és azt püfölték teljes erőből, majd visszhangot kevertek alá.
Kapcsolódó tartalom
A nagysikerű bemutatót követően sokan azért keresték fel a tihanyi apátság múzeumát, hogy láthassák a Pogány Madonnát. Az illetékesek nem győzték magyarázni a látogatóknak és a telefonon érdeklődőknek, hogy ilyen „műkincs” valójában nincs is. 2018 nyarán viszont ténylegesen kiállították az apátsági múzeumban az aranyfestékkel bevont gipszszobrot, hogy a közönség is megtekinthesse, azóta minden nyáron megtekinthető.
A krimisorozat második filmje a Csak semmi pánik volt, amelynek főcímzenéjében Frenreisz Károly is énekelt eltorzított hangon. Ebben a részben Ötvös Csöpi, a legendás nyomozó ismét a Balatonhoz utazik. Feladata, hogy egy bűnbanda elől megszerezze a második világháborúban lelőtt repülőgép vízbe zuhant értékes rakományát. A bűnbanda tagjai a nyomozó kocsijába, egy időzített bombát helyeznek el. Érdekesség, hogy a felrobbantott Mercedes-Benz Reviczky Gábor kocsija volt.
Már ebben a filmben is feltűnik a későbbi Csöpi-filmekben Matuskát felváltó Purci úr megformálója, Kozák László a sárkányrepülős klub gondnokaként. Matuska halálhírét ő közli Csöpivel. A filmet 2006-ban digitálisan felújították, a felújított változatot 2007. január 3-án mutatták be az M1 csatornán.
Utána következett Az Elvarázsolt dollár, amit már maga Bujtor is rendezett. A Cöveket alakító Leisen Antal úgy került bele a filmbe, hogy egyik alkalommal, amikor lent volt a Balatonon észrevette Bujtor Istvánt a Marina Hotel parkolójában, majd megkérdezte tőle, hogy mit keres itt, és miután Bujtor elmondta, hogy forgat, megkérdezte Leisen Antaltól, hogy nem akarna egy mellékszerep erejéig szerepelni a filmben, és így nem csak ő, hanem a gyerekei is szerepet kaptak a filmben.
A sorozat negyedik darabja a Hamis a baba volt, amely 1191-ben Magyarországon a legnézettebb film volt. A Ricsit játszó Tuza Bálint elmondta, hogy úgy kaphatta meg a szerepet, ha el tudja lopni Bujtor István óráját.
Bujtor István 2009 augusztusában súlyos állapotban került kórházba, és hatvanhét éves korában, 2009. szeptember 25-én Budapesten hunyt el. Végső nyugalomra édesanyja és bátyja, Latinovits Zoltán sírja közelében, Balatonszemesen helyezték.
Szellemi örökségének állít emléket az életművére fókuszáló, nyaranta megrendezett balatonszemesi filmfesztivál és az ott odaítélt Bujtor István-díj, a veszprémi színházban özvegye, Bujtor Judit kezdeményezésére minden évben Bujtor-emlékgyűrűt adnak át a színházi háttérdolgozóknak.