logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Hétfőn ünnepli Nagyboldogasszony napját a katolikus egyház

Hétfőn ünnepli a katolikus egyház Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében idézték Ferenc pápa Szűz Máriával kapcsolatos szavait: „A Szűzanya az a csillag, aki utat mutat nekünk. (…) Ahogy a zsinat is tanítja, ő +a biztos remény és vigasztalás jeleként ragyog Isten zarándok népe számára.”

Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariaenek, azaz „a Szentséges Szűz elszenderülésének” neveztek.

A 6. században egész keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariaenek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték

– áll a sajtóanyagban.

XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe” – írták.

Hozzátették:

az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába.

Ezért nevezik Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén részt venniük akkor is, ha nem vasárnapra esik. Magyarországon több székesegyház – köztük az esztergomi bazilika – és számos templom tartja ezen a napon a búcsúját, vagyis ünnepli a védőszentjét.

A címlapfotó illusztráció.

Ajánljuk még