logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Nemzeti Múzeum – a kezdetek

| Szerző: hirado.hu
A Kárpát-medence történelmének legjelentősebb műkincsgyűjteménye található a klasszicista stílusú 109 x 70 méteres épületben. A két udvarral rendelkező létesítmény párkánymagassága 24 méter, beépített alapterülete pedig 7894 négyzetméter – írja az MTVA Archívuma.

1802. augusztus 25., Magyar Hírmondó: „Gróf Széchényi Ferenc mindkét magyar hazában már elhíresedett, nagy fáradsággal és sok költséggel szerzett ritka gyűjteményeit, melyek könyvekben, kézírásokban, képekben, címerekben, mappákban s pénzekben állnak, példás hazafisággal a magyar haza közhasznára ajánlott és ajándékozta.”

A felajánlása után gróf Széchényi Ferenc az uralkodó, I. Ferenc jóváhagyásával létrehozta a nemzeti könyvtárat. Ezen felbuzdulva József nádor főherceg kitalálta, hogy a könyvtárat egy múzeummal kellene kibővíteni.

A Magyar Nemzeti Múzeum alapkövét 185 éve, 1837. június 22-én helyezték el Budapesten.

A Magyar Nemzeti Múzeum, előtérben Arany János szobrával. A múzeum 1837-47-ig épült, klasszicista stílusban, tervezője: Pollack Mihály (Fotó: MTI/ Manek Antal)

A bejárat lépcsősorán nyolc korinthoszi oszlop látható, felül timpanon zárja, ami egy háromszög alakú homlokfelület. A babérkoszorús szoborcsoport Ludwig Schaller és Rafael Monti szobrászok munkáját dicséri. Középen Pannónia ül, aki babérkoszorút nyújt át a művészet, a tudomány, a történelem és a hírnév megszemélyesítőinek.

A bal sarokban a Drávát, a jobb sarokban, az egyetlen férfialak a Dunát szimbolizálja. Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik a múzeum főlépcsőház falait és mennyezetét.

A Nemzeti Múzeum főhomlokzata, jobbra Arany János szobra (Fotó: MTI/ Rózsahegyi Tibor)

A múzeum előtti téren mondott beszédet Petőfi Sándor 1948. március 15-én. Az épület dísztermében ülésezett az országgyűlés felsőháza, előcsarnokában termékkiállítást rendeztek, sőt A Pál utcai fiúk című film forgatásának egyik jelenetét is itt vették fel.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 156. évfordulóján ünnepséget rendeztek a Múzeumkertben (Fotó: MTI/ Kovács Tamás)

Nemzeti szabadságunk jelképeként a március 15-ei ünnepségek fő helyszíne lett a Múzeumkert és a több millió tárgyat őrző gyűjtemény épülete, a Nemzeti Múzeum, melyet az Országgyűlés 2011 novemberében nemzeti emlékhellyé nyilvánított.

Ajánljuk még