logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A Tenkes kapitányától Taki bácsiig – ritkán látott fotókkal emlékezünk születésének 102. évfordulóján Zenthe Ferencre

| Szerző: hirado.hu
1920-ban született a nemzet egyik legszerethetőbb színésze, a Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas Zenthe Ferenc. Az ikonikus szerepeiről híres, mindig vidám színművészről emlékezünk meg, aki határtalan kedvessége okán soha senkivel nem tudott összeveszni.

 

A színész Salgóbányán látta meg a napvilágot. A Zenthe nevet anyai nagyanyja után vette fel. Mozgékony kisgyerekként mindene volt a foci, és a sport mellett édesapjával rendszeresen látogatta a mozgóképszínházakat.

Fiatal felnőttként két tanévet végzett el a Közgazdaságtudományi Egyetemen, de hamar rájött, hogy nem ez a neki megfelelő szakma, és 1941-ben felvételt nyert a Színművészeti Akadémiára. Ez sem tartott sokáig, ugyanis a háború közbeszólt. Diplomát sosem szerzett: a II. világháborúban Csákányi Lászlóval egy zászlóaljban szolgált, visszatérve pedig nem a főiskolán, hanem a színpadon folytatta karrierjét.

Első munkahelyére, a Pécsi Nemzeti Színházhoz 1945-ben szerződött, de sok vidéki színházban megfordult emellett, köztük a győri Kisfaludy Színházban és a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban is.

Több mint hét év vidéken eltöltött idő után úgy döntött, hogy a fővárosban folytatja a színjátszást, és 1952-ben a budapesti Madách Színház színművésze lett, ahol haláláig összesen 54 évig játszott. Az alábbi, 1954-ben készült fotón az Egy magyar nyár című színdarabban láthatjuk a fiatal színészt.

Egy nem sokkal ezután készült képen 1957-ben a Madách Színház színpadán Bárdy György és Zenthe Ferenc látható Eduardo De Filippo: Milliomos Nápoly című művének próbáján.

Viszonylag hamar került közel a filmezéshez, már 1953-ban A feltámadott a tenger című filmben Nagysándor József honvéd tábornokot alakította, amit a Rákóczi hadnagya című kalandfilm követett. Végeláthatatlan filmes munkásságából A Tenkes kapitánya, a Tüskevár, a Jób lázadása és a Princ, a katona talán mindenki számára a legnépszerűbbek.

„Csak bemosolyog az ajtóból, máris jobban van a néző, csak bejön, csak kedves, már megy is. Gondoltak rá, hogy mennyi munka fekszik egy nyolcvanéves férfi mosolyában?” – írta Molnár Gál Péter színikritikus Zenthe Ferencről.

Zenthe Ferenc és Götz Anna a Madách Színházban a oel Coward: Forgószínpad című színművének próbáján (Fotó: MTI/Sándor Katalin)

Egy jelenet, az 1954-ben óriási sikert aratott vígjátékból a 2×2 néha 5-ből.

Ferrari Violetta (dr. Tóth Panna), Zenthe Ferenc (Kerekes András) és Holl István (Gyuszi) (b-j) jelenete a 2×2 néha 5 című filmben (MTI/MOKÉP)

A színész egy interjúban elmondta, hogy hozzá igazán a vígjátékok álltak közel, azonban azt is hozzátette, hogy a Tenkes kapitánya és a Jób lázadása volt az a filmje, amiért érdemes volt megszületnie.

„Szerintem nem baj, ha valakit beskatulyáznak, mivel az ember csakis egyfajta tudás, egyfajta eszköztár birtokában, bizonyos határokon belül képes megoldani a reá bízott feladatokat.”

Ezek mellett szerepelt a Magyar Rádióban 47 évig futó, A Szabó család című rádiós sorozatban is, amely Európa leghosszabb életű családregényszerű rádiójátéka volt.

1987-ben kapta meg Taki bácsi szerepét a Magyar Televízió Szomszédok című teleregényében. A Lenke néni férjeként megismert taxisofőrt az egész ország szerette őszinte és határtalanul kedves stílusáért.

„Egy aktív nyugdíjas színész, amilyen én vagyok, keresve sem találhat magának lelkesítőbb elfoglaltságot, mint hogy a munkájával egy országnak példát mutasson: egy aktív nyugdíjast nem lehet leírni. Ráadásul engem ez az elfoglaltság személyesen keresett meg” – mondta a Szomszédokban betöltött szerepéről a színművész.

Zenthe Ferenc Takács István (Taki) szerepében a Szomszédok című tv-filmsorozat első részének a forgatásán (Fotó: MTV/Horváth Veronika)

Rendkívül sok díjat és elismerést tudhatott magáénak. Kossuth-díja mellett kétszer kapott Jászai Mari-díjat, a Nemzet Színésze címet 2005-ben adományozták Zenthe Ferencnek, valamint az érdemes és kiváló művész a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja volt.

Amikor 1997-ben Nógrád megye díszpolgárává választották, így nyilatkozott:

„Jószerivel nem is voltam magamnál. Izzadt a tenyerem, remegett a lábam. Nekem valahogy az énségemmel van baj. A színpadon csak szerepben érzem jól magam. Ha Zenthe Ferencnek Zenthe Ferencnek kell lennie, akkor olyan vagyok, mint mindenki más, aki először áll színpadon, közönség előtt. Vagy talán még rosszabb”.

Több mint hatvan év színházi, televíziós és rádiós szereplés után, 2006. július 30-án hunyt el a nemzet egyik legszerethetőbb színésze, Zenthe Ferenc.

Ajánljuk még