logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Vödörrel locsolkodás és hímes tojás – régi fotókon a húsvéti népszokások

| Szerző: hirado.hu
A húsvét egyházi és családi ünnep. Magasztos örömnap, ugyanakkor remek lehetőség a családdal együtt töltött tartalmas időre, a pihenésre, a népszokások megtartására. A gyerekek számára elmaradhatatlan a csokitojások felkutatása.
A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott (1952. húsvét, MTI-fotó: Járai Rudolf)

A húsvét a kereszténység egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, amely egyben a tavasz kezdetét és annak köszöntését is jelenti. A tavasz a megújulás, az új élet szimbóluma. Számtalan népszokás és hagyomány kötődik hozzá, mely családnak és egyháznak egyaránt fontos. Világszerte ünneplik a húsvétot, melyet márciusban vagy áprilisban tartanak.

A nagyhéten belül a húsvéti szent háromnapon, azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezünk meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.

A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is. A keresztény hagyományokban a tavaszi nap-éj egyenlőséghez kapcsolódik „Krisztus feltámadásának” ünnepe, ami nem más, mint húsvét vasárnapja.

Húsvéti népszokások

A húsvéti ünnepek közeledtével festi a tojásokat özvegy Tamásné Rigó Borbála unokájával és dédunokájával Öregcsertőn, az ötvenes évek első felében (Magyar-fotó)

A húsvét megünneplése a 3. század óta ismert; több népszokás is kapcsolódik hozzá, így az ételszentelés, a hímes tojás festése vagy a locsolkodás, amely talán a legismertebb húsvét hétfőhöz kapcsolódó szokás.

Nagycsütörtökön vagy más néven zöld csütörtökön, a hagyományőrzők kizárólag friss zöldfélékből készült ételeket fogyasztanak, mint pl. spenótot.

Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől. A legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk. A negyvennapos böjt nagyszombaton ér véget.

Étellel teli kosár húsvétvasárnap Csíkcsicsón egy ház előtt, amikor László Rezső, a Szent Antal plébánia plébánosa egy terepjáró autó platóján állva szenteli meg a kitett ételeket 2020. április 12-én. A koronavírus-járvány miatt a szertarást nem lehetett a hagyományos formában megtartani, ezért a plébános autóval járta körbe az erdélyi falut. A hagyomány szerint a katolikus hívők a húsvéti sonkára, kalácsra, tojásra és a borra kérnek áldást.
(Fotó: MTI/Veres Nándor)

Húsvétvasárnap a feltámadás napja. Jellegzetes szokásai közé tartozott a kakaslövés, az ételszentelés, illetve a zöldágjárás is.

Az ételszentelés hagyományaként a húsvéti étel Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás a legrégibb húsvéti eledelek egyike, egyben az újjászületés jelképe is.

A szódával locsolkodás vidéken még ma is hagyomány (Fotó: 1964. MTI-fotó: Fehérváry Ferenc)

Magyarországon és a környező országokban is elterjedt népszokás, hogy húsvét második napján, húsvéthétfőn – vízhányó vagy vízbevető hétfőn – a legények megöntözik a lányokat. A locsolkodás a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hiten alapszik. Néhány évtizeddel ezelőtt ennek a legelterjedtebb formája a vödörből locsolás volt, esetleg a patakba merítették a lányokat. A legények ezért festett, piros vagy hímes tojást kaptak ajándékba. A tojások festésének és patkolásának hagyománya az egész világon elterjedt.

A múlt század derekán, bizonyos vidékeken a lányok népviseletben várták a locsoló fiúkat. Természetesen míves festett tojásokkal, vendéglátással (a hagyományos húsvéti sonkával, tojással) fogadták az érkezőket.

Nótaszóval köszöntik a lányokat a legények Galgamácsán egy húsvéti népszokásokat bemutató rendezvényen, 1961. április 3-án (MTI-fotó: Bereth Ferenc)

Városias környezetben is sokáig tartotta magát a locsolkodás, rokoni, közeli baráti körben ma is előfordul. A 20. század utolsó évtizedeiben egyre inkább kölnivel, manapság leginkább valódi parfümmel locsolnak azok a bátor fiúk-férfiak, akik tartják a népszokást. Az elmaradhatatlan kellékek: vödör víz helyett a kölni, a locsolóvers, a hímes tojás (manapság gyakran inkább már csokitojás) és a többféle sütemény. Vidéken, falun élénkebben él a hagyomány, nagyvárosokban azonban már sokan inkább elutaznak húsvétkor, hogy megússzák az öntözést és a hosszadalmas készülődést.

Húsvéti ételek

(MTI Fotó: Bartal Ferenc)

Napjainkban Magyarországon a szokásos húsvéti étel a füstölt sonka,  a főtt tojás, a fonott kalács, egyes régiókban a sárgatúró, a szárazkolbász. Ugyanakkor zöldág-járás sütemény is az asztalra kerül. Ezek közül talán a legtöbben a karácsonykor is népszerű bejglit választják.

Húsvéti szimbólumok

Tojás – Az újjászületés, a termékenység jelképe. A piros tojás Krisztus vérét szimbolizálja.

Barka – Nálunk a pálmaágat helyettesíti, amellyel a Jeruzsálembe bevonuló Jézust üdvözölte a nép. Egyúttal a tél végét is jelenti.

Barkaköteget tart kezében egy népviseletbe öltözött fiatal lány a virágvasárnapi barkaszentelésen a debreceni Déri téren 2019. április 14-én. A keresztények virágvasárnap emlékeznek Jézus jeruzsálemi bevonulására, valamint ekkor kezdődik a nagyhét, amely a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka.MTI/Czeglédi Zsolt

Bárány – A legősibb és legismertebb húsvéti jelkép. A húsvéti bárány Jézust jelképezi.

Nyúl – Többek között a családot szimbolizálja. A hiedelem szerint Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyerekek kedvéért viccből nyúllá változtatott. Így lett húsvétkor fészket rakó és tojásokat tojó nyuszi. Manapság a gyerekek kedvenc időtöltése, hogy húsvét hétfőn megkeressék az elrejtett tojásokat, édességeket a bokrok alján.

 

 

 

Ajánljuk még