A húsvét a kereszténység egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, amely egyben a tavasz kezdetét és annak köszöntését is jelenti. A tavasz a megújulás, az új élet szimbóluma. Számtalan népszokás és hagyomány kötődik hozzá, mely családnak és egyháznak egyaránt fontos. Világszerte ünneplik a húsvétot, melyet márciusban vagy áprilisban tartanak.
A nagyhéten belül a húsvéti szent háromnapon, azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezünk meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.
A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is. A keresztény hagyományokban a tavaszi nap-éj egyenlőséghez kapcsolódik „Krisztus feltámadásának” ünnepe, ami nem más, mint húsvét vasárnapja.
Húsvéti népszokások
A húsvét megünneplése a 3. század óta ismert; több népszokás is kapcsolódik hozzá, így az ételszentelés, a hímes tojás festése vagy a locsolkodás, amely talán a legismertebb húsvét hétfőhöz kapcsolódó szokás.
Nagycsütörtökön vagy más néven zöld csütörtökön, a hagyományőrzők kizárólag friss zöldfélékből készült ételeket fogyasztanak, mint pl. spenótot.
Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől. A legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk. A negyvennapos böjt nagyszombaton ér véget.
(Fotó: MTI/Veres Nándor)
Húsvétvasárnap a feltámadás napja. Jellegzetes szokásai közé tartozott a kakaslövés, az ételszentelés, illetve a zöldágjárás is.
Az ételszentelés hagyományaként a húsvéti étel Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás a legrégibb húsvéti eledelek egyike, egyben az újjászületés jelképe is.
Magyarországon és a környező országokban is elterjedt népszokás, hogy húsvét második napján, húsvéthétfőn – vízhányó vagy vízbevető hétfőn – a legények megöntözik a lányokat. A locsolkodás a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hiten alapszik. Néhány évtizeddel ezelőtt ennek a legelterjedtebb formája a vödörből locsolás volt, esetleg a patakba merítették a lányokat. A legények ezért festett, piros vagy hímes tojást kaptak ajándékba. A tojások festésének és patkolásának hagyománya az egész világon elterjedt.
A múlt század derekán, bizonyos vidékeken a lányok népviseletben várták a locsoló fiúkat. Természetesen míves festett tojásokkal, vendéglátással (a hagyományos húsvéti sonkával, tojással) fogadták az érkezőket.
Városias környezetben is sokáig tartotta magát a locsolkodás, rokoni, közeli baráti körben ma is előfordul. A 20. század utolsó évtizedeiben egyre inkább kölnivel, manapság leginkább valódi parfümmel locsolnak azok a bátor fiúk-férfiak, akik tartják a népszokást. Az elmaradhatatlan kellékek: vödör víz helyett a kölni, a locsolóvers, a hímes tojás (manapság gyakran inkább már csokitojás) és a többféle sütemény. Vidéken, falun élénkebben él a hagyomány, nagyvárosokban azonban már sokan inkább elutaznak húsvétkor, hogy megússzák az öntözést és a hosszadalmas készülődést.
Húsvéti ételek
Napjainkban Magyarországon a szokásos húsvéti étel a füstölt sonka, a főtt tojás, a fonott kalács, egyes régiókban a sárgatúró, a szárazkolbász. Ugyanakkor zöldág-járás sütemény is az asztalra kerül. Ezek közül talán a legtöbben a karácsonykor is népszerű bejglit választják.
Húsvéti szimbólumok
Tojás – Az újjászületés, a termékenység jelképe. A piros tojás Krisztus vérét szimbolizálja.
Barka – Nálunk a pálmaágat helyettesíti, amellyel a Jeruzsálembe bevonuló Jézust üdvözölte a nép. Egyúttal a tél végét is jelenti.
Bárány – A legősibb és legismertebb húsvéti jelkép. A húsvéti bárány Jézust jelképezi.
Nyúl – Többek között a családot szimbolizálja. A hiedelem szerint Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyerekek kedvéért viccből nyúllá változtatott. Így lett húsvétkor fészket rakó és tojásokat tojó nyuszi. Manapság a gyerekek kedvenc időtöltése, hogy húsvét hétfőn megkeressék az elrejtett tojásokat, édességeket a bokrok alján.