logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Magyar nők, akik nyomot hagytak és örök példaképpé váltak

| Szerző: hirado.hu
Nőnap alkalmából a hirado.hu olyan úttörő nőket mutat be, akik beírták magukat a magyar történelembe.

A nemzetközi nőnapot először 1911-ben ünnepelték meg, majd napjának meghatározását 1913-ban tűzték ki március 8-ra, és azóta minden évben ezen a napon ünnepeljük a nőket. Magyarországon először 1914-ben ünnepelték meg a nőnapot.

A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés.

A nemzetközi nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban, a tüntetéseken – amelyeken sok férfi is részt vett – a nők választójogának megadását követelték.

A szebbik nem tagjai, akikre minden magyar büszke lehet

A hirado.hu korábban megemlékezett nőnap alkalmából azokról a nőkről, akikre méltán lehet büszke minden magyar.

Zrínyi Ilona – Európa legbátrabb asszonya 

II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem édesanyja, aki Munkács várát több mint két évig védte a császári csapatok támadásai ellen. 1688. január 17-én azonban kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy annak védői amnesztiát kapjanak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén maradjon.

Zrínyi Ilona 1703-ban halt meg, Hamvai a kassai dómban vannak eltemetve.

Brunszvik Teréz – az első magyarországi óvodák megalapítója

A magyar óvodaalapító közel száz intézetet hozott létre élete során, tevékeny szerepe volt a lányok művelt, tudatos szülővé válását is segítő nevelői program kidolgozásában. A feljegyzések szerint 1824-ben Martonvásáron Brunszvik Teréz állította fel az első karácsonyfát Magyarországon. Majd rá négy évvel az ő nevéhez fűződik a krisztinavárosi ipariskola megszervezése.

Ezek mellett ő nyitotta meg az első óvodát – korabeli nevén: kisdedóvót – az Osztrák–Magyar Monarchiában Angyalkert néven, édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán. Ezután egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére, és további tizenegy óvodát indított útjára. Haláláig ezen intézmények száma nyolcvanra nőtt.

Brunszvik Teréz 1861. szeptember 23-án hunyt el a Váchoz közeli Dukán (ma: Vácduka). Szeptember 27-én Martonvásáron temették el.

Hugonnai Vilma – az első magyar orvosnő

Hugonnai Vilmának 1822-ben grófi címet adományozott Ferenc császár és király. Alapismereteit otthon, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulójaként szerezte. Abban az időben erről a szintről egy nő sem léphetett tovább Magyarországon.

Hugonnai Vilmát elsősorban a természettudományok érdekelték, és később is ezek kötötték le a figyelmét. Már húszéves elmúlt, amikor arról értesült, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkozhatnak. Az egyetem hallgatója 1872-ben lett. Orvosi disszertációja megvédése után avatták orvossá, 1879-ben. Ezután az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott.

Hazatérése után nem fogadták el a diplomáját, ezért szülésznői vizsgát tett, és ebben a munkakörben kezdett el dolgozni. Hugonnai a nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást, és minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte ki céljául.

A mozgalmak célt értek, 1895-ben királyi rendelet tette lehetővé, hogy itthon is egyetemi tanulmányokat folytathassanak nők is. Ekkor újra kérdte Zürichben szerzett oklevelének elfogadtatását, amit 1897. május 14-én elfogadtak, és Budapesten orvosdoktorrá avatták.

Steinschneider Lilly – az első magyar pilótanő

Ilka néven anyakönyvezték, de a világ Lillyként ismerte meg. A Budapesten 1910 nyarán megrendezett nemzetközi repülőverseny olyan nagy hatással volt rá, hogy elhatározta, pilóta lesz.

Bécsújhelyen végezte el a pilótatanfolyamot, a 4. számú pilótaigazolványt 1912. augusztus 15-én kapta meg. Ezután különböző hazai és ausztriai repülőbemutatókon, versenyeken vett részt. A Magyar Aviatikai Szövetség 1912. augusztus 20-án a pesti rákosi repülőtéren nagyszabású repülőversenyt szervezett, a versenyen indulók nevei közt ott volt Steinschneider Lilly neve is. Gépe azonban nem érkezett meg a verseny idejéig, így a közönség által annyira várt első női pilóta bemutatkozó repülése elmaradt.

Első nyilvános felszállására végül 1912. október 6-án Nagyváradon került sor, ahol, 50-60 méteres magasságba emelkedett gépével. Földet érése után a mintegy kétezer fős publikum elragadtatva éljenezte, és vállon vitték a hangárokhoz.


Hosszú Katinka – a háromszoros olimpiai, kilencszeres világ- és tizennégyszeres Európa-bajnok úszónő

Hosszú Katinka háromszoros olimpiai, hétszeres világ- és tizenháromszoros Európa-bajnok úszó MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Hosszú Katinka, vagy becenevén az Iron Lady többszörös olimpiai, világ- és Európa-bajnok magyar úszónő. Az első olyan versenyző, aki egy időben tartotta a világcsúcsot mind az öt vegyesúszó számban. Kilencvenhat érem, 64 arany-, 20 ezüst- és 12 bronzérem tulajdonosa.

Az egyik úszóportál összesítése szerint, amelyikben az ebben az évszázadban úszott világcsúcsokat összegezték, a nőknél Hosszú Katinka áll az élen – húsz csúccsal.

Nem mellesleg ő volt a nemzeti régiókért indított aláírásgyűjtés reklámarca.

Keleti Ágnes – a százéves tornászlegenda, a legidősebb olimpiai bajnok

Keleti Ágnes, a XVI. nyári olimpiára készülő magyar tornász válogatott tagja mellső spárgamérleget mutat be a gerendán a tatai edzőtáborban, 1956. februárjában. Nemzeti Fotótár/Komlós Tibor

Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a nemzet sportolója, a világ legidősebb olimpiai bajnoka. 2021-ben, a 100. születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy ez az évforduló pont ugyanolyan számára, mint amikor hatvanéves volt.

A tornászlegenda 100. születésnapjának alkalmából egész estés dokumentumfilm készült Aki legyőzte az időt – Keleti Ágnes címmel, Oláh Katalin rendezésében, a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával.

Korábbi cikkünkben azt is megmutattuk, hogy melyik volt az a gyakorlat, amiért maximum pontot kapott. Keleti Ágnest 100. születésnapján többek között felköszöntötte Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János köztársasági elnök, valamint Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke. Mindemellett a sajtó világszerte beszámolt a világ legidősebb olimpiai bajnokáról.

Karikó Katalin – aki a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszott

Budapest, 2021. május 28.
A Széchenyi-díjjal idén kitüntetett Karikó Katalin Semmelweis Ignác-díjas kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem egyetemi docense Budapesten 2021. május 27-én.
MTI/Cseke Csilla

Karikó Katalin nevét az egész világ megismerte, miután a szabadalma alapján fejlesztették ki az egyik Covid–19 elleni oltást. A Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt, majd 1978-ban a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba. 1985-ben azonban létszámcsökkentés miatt elküldték, ekkor döntöttek úgy férjével, hogy kislányukkal együtt az Egyesült Államokba költöznek, és ott folytatja pályáját.

Karikó Katalin jelenleg a BioNTech cég alelnöke.  A biokémikus kapta meg először a közmédia Év Embere díjat. A hagyományteremtő céllal alapított díjat a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA minden év végén olyan embernek ítéli oda, aki szakmai pályafutásával és életútjával maradandó értéket hozott létre, nagy hatást gyakorolt az adott év eseményeire.


Magyar nők

Az M5 csatorna a Magyar nők című sorozatának célja, hogy bemutassa azokat az ismert vagy kevésbé ismert magyar történelemformáló nőket, akik hatással voltak korukra és a jövő nemzedékére. A műsor rámutat arra, hogy ezeknek a nőknek melyek a legnagyobb eredményeik, és milyen helyet foglaltak el abban a korban, amikor éltek.

Árpád-házi Szent Margit egész életét Istennek szentelte

Szülei már születésekor Istennek ajánlották ajándékul Magyarországért. Egész életét Istennek szentelve, imádságban töltötte. Vezeklésben és szeretetszolgálatban emésztette föl magát a szenvedő magyar nemzetért. Ezért lett Budapest védőszentje is.

Kossuth Zsuzsanna, a világ első hadi ápolója

Kossuth Zsuzsannát mi, magyarok, a világ első hadi ápolójaként tartjuk számon. Az 1848–49-es szabadságharcban fáradhatatlanul járta az ország kórházait. Kezdeményezte 72 új tábori kórház felállítását, és nemcsak szervezkedett, hanem betegeket is ápolt. Kossuth Zsuzsanna hazaszeretete, erkölcsi tartása, önzetlensége, embersége példa lehet a mai kor számára is.

Lebstück Mária rangot kapott a szabadságharc seregében

Férfiruhába öltözve honvédtisztként küzdött a magyar szabadságért. Álnéven főhadnagyi rangot kapott a szabadságharc seregében. Lebstück Mária talán a leghíresebb volt azok közül, akik atillába bújva, szablyát ragadva a férfiak oldalán harcolták végig a szabadságharc küzdelmeit.

Jászai Mari nevét mindenki ismeri, mégis meglepően keveset tudunk róla

Jászai Mari az a színésznő, aki mindig a valóság illúziójával hatott, bármilyen fenséges és nagyszerű volt is. Ő elhitette velünk, hogy való élet az, amit szemünk láttára végigél. Őszinte és egyszerű volt a maga módján. Ő volt a mindenek felett való színész.

A régi Nemzeti Színház volt Jászai Mari otthona. 1872-től volt a társulat tagja, és még 1926-ban is ott játszott. Egyetlen év volt, amikor nem a Nemzetiben játszott, történt ugyanis, hogy 1900 április táján bejelentette, elhagyja a színházat.

Abban az időben Báró Keglevich volt a színház főigazgatója. Mivel mindketten erős személyiségek voltak, összekülönböztek, emiatt a színésznő egy évre elment a Vígszínházba. Miután az igazgató megbukott, Jászai Mari újra visszatért. Ez a kis kitérő egy figyelmeztetés volt a későbbi igazgatóknak, hogy nélküle nincs Nemzeti Színház.

Slachta Margitot az „egyetlen férfinak” nevezték a parlamentben

A Szociális Testvérek Társasága és a Keresztény Női Tábor alapítója. Kemény, következetes felszólalásai miatt az „egyetlen férfinak” nevezték a parlamentben. Az életét arra tette fel, hogy a rászorulóknak segítsen. Slachta Margit politikus és szerzetes volt, az első magyar női országgyűlési képviselő.

Kronberger Lili, a magyar sport első világbajnoka

Kronberger Lili, a hazai és a nemzetközi műkorcsolya első női versenyzője. 1906-ban Davosban részt vett a világbajnokságon, és bronzérmet szerzett. Férjének, Szentgyörgyi Imrének köszönhetően elsőként a világon ő mutatott be zenei kísérettel előadott művészi programot a bécsi világbajnokságon. Majd 1908-ban a sziléziai Troppauban megrendezett világbajnokságon megszerezte a magyar sporttörténelem első világbajnoki aranyérmét. A Magyar nők sorozatban Kronberger Lili példamutató, a céljaiban a végletekig kitartó életútját ismerhetik meg.

Salkaházi Sára életét adta az üldözöttekért

Szabadelvű, modern nő, aki végül szociális munkát végző apácaként találta meg hivatását. A 20. század tragikus eseményei közepette megmaradt elkötelezett embernek, aki tudatosan vállalta sorsát: életét adta az üldözöttekért.

A fentebb említett lányok, asszonyok mellett a nemzetközi nőnap alkalmából minden női olvasónkat köszöntjük!

A címlapfotó illusztráció.

Ajánljuk még