Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból három hónapon át tart. A tavasz a mérsékelt öv egyik évszaka, a trópusi éghajlatú tájakon nem létezik.
A Föld északi féltekéjén március, április és május,
míg a déli féltekén szeptember, október és november a tavasz hónapjai.
A csillagászati tavasz a tavaszi nap-éj egyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát az északi féltekén közelítőleg március 21.–június 21., a déli féltekén pedig közelítőleg szeptember 23.–december 21. közé esik.
A hosszú, hideg, sötét téli hónapok után a tavasz új életet lehel a természetbe. A nappalok hosszabbodnak,
kinyílnak az első virágok, a fák és bokrok új hajtásokat hoznak, és a téli álmukból ébredő állatok is előbújnak.
A vándormadarak általában ilyenkor térnek vissza fészkelőhelyeikre.
Március az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos.
Március a meteorológiai évszakváltások szerint az első tavaszi hónap. Ősi magyar nevén Kikelet hava,
de a népi kalendáriumban pedig böjtmás havaként említik.
A tavasz első hónapjáról azt mondják: „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. Rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is.
Április az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Vénuszról nevezték el, Vénuszt ugyanis Aperirének is hívták.
A név a latin aperire szóból származik, melynek jelentése „megnyitni” – ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A 18. századi nyelvújítók szerint az április: nyilonos. A népi kalendárium Szent György havának nevezi.
Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maia görög istennő római alakjáról, Maia Maiestasról kapta, aki ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium pünkösd havának nevezi.