Komlós Juci színművésznő portréja (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Először háromévesen állt színpadon, két évvel később már édesapjával szerepelt egy operettben. Szülei kezdetben hallani sem akartak arról, hogy ő is a világot jelentő deszkákra lépjen, mert féltették a bizonytalanságtól. Azt szerették volna, ha megbízható szakmát választva titkárnő lesz, így gép- és gyorsírást tanult, még versenyt is nyert.

Azt sikerült kikövetelnie, hogy legalább elvigyék Rózsahegyi Kálmánhoz, hogy kiderüljön, van-e tehetsége. A neves direktor felvette színiiskolájába, ahol 1935-től egy évig tanult. Muzikalitása már kezdetben megmutatkozott, nem sokkal tanulmányai megkezdése után a Király Színház Viktória című operettjében őt választották ki a kínai lány szerepére. A darabban együtt játszott Rátkai Mártonnal, majd a Három a kislány következett.

Komlós Juci Molière: Tartuffe című színművében a Honvéd Színházban (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Ezután a szegedi színházhoz szerződött naivának. A Tisza-parti városban ismerkedett meg kollégájával, Földessy Gézával, akivel 1945-ben összeházasodtak. Szeged mellett Miskolcon, Nagyváradon játszott, vidéki turnék részvevőjeként sajátította el a szakmát. A Moulin Rouge-ban édesapjával duetteket énekelt, s mások mellett Feleki Kamill-lal és Kiss Manyival szerepelt a nívós éjszakai revükben.

A Komlós család tagjai fényképezkednek otthonukban. Komlós Juci, Komlós Vilmos és Komlós András, elöl pedig Komlós Juci kislánya: Földessy Margitka (Fotó: Nemzeti Fotótár)

A második világháború után az Operettszínház, majd a Művész Színház következett. Ezután a Magyar Színház tagja lett, Honthy Hanna és Jávor Pál partnere volt a Csodabár című nagyoperettben, hatalmas közönségsikert aratva. 1947–52 között a Vidám Színházban játszott, majd 1952-ben a Magyar Néphadsereg Színházának (Vígszínház) tagja lett. Itt játszotta el egyik legkedvesebb szerepét, Rostand Cyrano de Bergerac című darabjában Roxane-t, Szendrő József rendezésében.

Komlós Juci Roxan szerepében Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac című színműve egyik jelenetében a Magyar Néphadsereg Színházában 1952-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Öt évvel később a József Attila Színházhoz, 1965-ben a Thália Színházhoz szerződött, ennek a társulatnak volt a leghosszabb ideig, tizenhárom évig a tagja.

Görbe János Artyom Godun és Komlós Juci Tatjana szerepében Borisz Lavrenyov Leszámolás című művének próbáján 1953-ban (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Játékára könnyedség, természetesség és érzelmi gazdagság volt jellemző. Olyan klasszikus szerepeket formált meg, mint Ophelia (Hamlet), Polly (Kurázsi mama), Nyilas Misi (Légy jó mindhalálig) vagy a Kaméliás hölgy Margitja.

Komlós Juci Suzy Courtois és Benkő Gyula Topaze tanár úr szerepében Marcel Pagnol Topaze című színművének próbáján a Magyar Néphadsereg Színházában 1955-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Komlós Juci Annus szerepében Forgács István: Vándormadarak című vígjátékának egyik jelenetében 1956-ban (Fotó: Fotó: Nemzeti Fotótár)

A Thália Színháztól való távozása után csak szerepekre szerződött, rádió- és tévéjátékokban kapott feladatot.

Pécsi Ildikó Tímea és Csorba András, Tímár Mihály, valamint Komlós Juci Jókai Mór Az aranyember című regényéből készülő szélesvásznú színes filmnek a forgatásán (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Már szinte abbahagyta a szakmát, az aktív szerepléstől visszavonult, amikor 1987-ben megkeresték a nagysikerű Szomszédok című teleregény készítői. Zenthe Ferenccel egy kedves, szimpatikus házaspárt alakítottak, Lenke nénivel a jóságos és szeretetre méltó nagymama költözött be a nézők otthonába.

Horváth Ádám rendező, Fehér Anna, Zenthe Ferenc és Komlós Juci színművészek a Magyar Televízió Szomszédok című teleregényének felvételén 1987-ben (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Komlós Jucit számos filmben és tévéjátékban is láthatták a nézők, egyebek között a Rokonok, Az aranyember, a Mire megvénülünk, az Esős vasárnap és a BÚÉK című alkotásokban. Sokat szinkronizált, több mint száz külföldi filmnek kölcsönözte a hangját, a többi közt egy időben az ő hangján szólalt meg a Miss Marple-sorozat címszereplője.

Szilveszteri ősbemutatót tartanak a Veszprémi Petőfi Színházban 2001. december 31-én. Pozsgay Zsolt ötletének felhasználásával Szilágyi Tibor összeállításában és rendezésében kerül színpadra a Vak Ond álma című zenés kabaré. A képen: Zenthe Ferenc, Szilágyi Tibor és Komlós Juci (Fotó: MTI/Orosz Péter)

Művészi munkáját 1957-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1960-ban érdemes művész lett, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki. 1998-ban beválasztották a Halhatatlanok Társulatának Örökös tagjai közé, 1999-ben Déryné-díjjal tüntették ki. 2002-ben a nemzet színészének választották, 2004-ben Pestszentlőrinc-Pestszentimre díszpolgára lett, ahol gyermekkora egy részét töltötte.

A nemzet színészévé választották Komlós Jucit 2002. március 4-én. A 83 éves művész március 8-án helyezte el kéznyomát a Magyar Csillagok Falán, Budapesten (Fotó: MTI/Sándor Katalin)

Komlós Juci színművész a Fővárosi Operettszínház előtt, amikor felavatták a Halhatatlanok Társulata Örökös Tagjainak lábnyomát őrző köveket a Nagymező utcában 2005-ben (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Komlós Juci kilencvenkét évesen, 2011. április 5-én hunyt el. Egykori Városmajor utcai lakása falán emléktábla őrzi nevét.