A régi korok farsangjairól készült fotók nézegetése közben azt vehetjük észre, hogy sok minden változott az évtizedek alatt, de a farsang alapjaiban nem. Egy nagy vigalom étellel, itallal, jókedvvel nevetéssel, színes dekorációkkal, na meg persze az ötletesebbnél ötletesebb jelmezekkel.
1963 február: farsangi kosztüm kiválasztása.
Így mulattak a jelmezesek a Városligeti Műjégpályán rendezett Jégkarneválon 1961-ben.
1964 januárjában már lázasan készülődött mindenki a farsangra. Ebben az üzletben a vevők próbálgatják a báli szezonra gyártott humoros műanyag farsangi álarcokat.
A farsang igazi klasszikus finomsága a fánk, melyet a palócoknál pampuskának neveznek. A hagyomány szerint a farsangi fánk fogyasztása, az újévi lencséhez hasonlóan, szerencsét, bő termést és kiadós pénzösszeget hoz a házhoz, de a szerelmi élet fellendítésében is segíthet.
1961 februárjában a ház asszonya farsangi fánkkal kínálja a tangóharmonikást a farsangozó házban, Magyarnándor községben. A település hagyományai szerint a háziasszony meghívja a falubelieket pampuskaevésre, és a vendégek addig nem mehetnek haza, míg az összes szalagos farsangi fánkot el nem fogyasztották.
1962-ben népviseletbe öltözött asszonyok frissen sült farsangi fánkkal kínálják a nótázó férfiakat a hagyományos bodonyi pampuskasütő mulatságon.
Egy édesanya gyermekei körében habbal díszíti a család farsangi tortáját, melyre az aktuális évszám, az 1961 került fel.
Farsang nincs jelmez, jókedv és farsangi fánk nélkül, és minimum egyszer kötelező ellátogatni Mohácsra is, a busójárásra, ami a legnagyobb farsangi mulatság. A mohácsi busójárás 2012 óta hungarikum.
Maszkos, bundás busók a farsangi busójáráson 1958-ban.
Lakodalmas menet a farsang utolsó napján, húshagyókedden, busó hagyományos jelmezbe öltözve megrendezett farsangtemetésen, 1955-ben.
Maszkos, bundás busók kerepelnek 1958-ban a farsangi busójáráson.
