Magyarországon körülbelül 1,8 millió 18 év alatti fiatal van: ők a teljes lakosság 18-19 százalékát teszik ki. Minden negyedik-ötödik közülük mentális zavar tüneteit mutatja, minden hetedik pedig már diagnózissal rendelkezik. A fogyasztói társadalmakban a gyermek- és serdülőkorúak átlagosan 25-30 százaléka küzd érzelmi vagy viselkedési problémákkal – olvasható az UNICEF 2021-es jelentésében, valamint az abból készült MTA-összefoglalóban, melyet Pászthy Bea 2023-ban tett közzé.
Magyarországon a tüneteket mutató fiatalok száma ma már 400 ezer főre tehető – ismertette Hal Melinda, a Mathias Corvinus Collegium vezető kutatója.
A klinikai szakpszichológus, aki az Indexnek nyilatkozott, hozzátette: egyértelműen látható a tendenciózus növekedés, hiszen 2023-ban megközelítőleg 95 ezer, míg 2024-ben már 115 ezer fiatalt látott el a hazai gyermek- és ifjúságpszichiátria rendszer a KSH adatai szerint. A probléma „nagyon sokszor szorongásokból, depresszióból fakad, személyiségproblémákból ered, az érzelmi rendszer zavaraiból, a megküzdési képtelenségből, vagy akár a korán megérkező függőségekből” – magyarázta.
Véleménye szerint „a biológiai, genetikai állomány nem indokolja azt, hogy ilyen mértékben növekedjen az ADHD, a hiperaktivitás, a magatartászavarok, a szorongás, a depresszió. Feltételezhetően a környezetben kell keresnünk azokat a dolgokat, amelyek a növekedést eredményezik. Ennek ellenére a tanulási és magatartászavarok miatt megérkezett a »papíros« gyerekek tömege. Csak egyetlen példát említve, 2021-re több mint 11 ezer gyermek volt a közfinanszírozott ellátásban ADHD-diagnózissal, azonban 2022-ben ehhez több mint négyezer új eset társult”.
A szakpszichológus szerint noha a környezetben kell keresni az okokat,
a kulcskérdés nem az, hogy milyen mértékű digitális ingerrel szembesült egy kiskorú, hanem az, hogy milyen mentális védőpajzzsal rendelkezik.
„A személyiség instabilitása és ennek a gyakorisága a társadalomban meghatározza, hogy mennyire fogunk keményen reagálni egy-egy digitális tér okozta idegrendszeri károkozásra. Ha a személyiség köré tudunk húzni egy jó védőpajzsot, akkor meg tudjuk szűrni a digitális tér ingerét is. Ha bántanak minket, tudunk egyet húzni a vállunkon, és azt tudjuk mondani, rendben, ez nem személyes, ez lehet, hogy a másikból fakad” – fejtette ki.
Ilyen rossz szülőgeneráció még sose volt szerinte
A pszichológus szerint a védőpajzs nem egy velünk született szuperképesség, hanem egy fejleszthető készség, ami a szocializáció során alakul ki bennünk. A szakpszichológus egyszerű példával illusztrálta ennek kialakulását. „Azzal kezdődik el, hogy bekerülünk egy környezeti helyzetbe, és megpróbálunk valahogyan túlélni benne. Elkezdjük csecsemőkorunkban kicsit késleltetni a szükségleteinket. Ha sírunk, de nem kapunk tejet, akkor egy idő után az ember megtanul megbirkózni az éhséggel, és néhány éves korra már kialakul az, hogy mikor van reggeli, ebéd és vacsora. Mielőtt bárki félreértené a példát, ez nem azt jelenti, hogy mindent késleltetnünk kell és fegyelmet tanulni a legkisebb kortól. Hanem azt, hogy a lelki erőforrások aktiválása kulcskérdés lenne a nehéz helyzetek megoldásában” – magyarázta.
„Ez a készség, hogy várni tudunk, hogy nem reagálunk azonnal minden ingerre, később általánosabbá válik. Ugyanez a mechanizmus segít abban is, hogy a digitális térben ne kattintsunk rögtön minden felugró ablakra, ne nézzünk meg minden tartalmat, amit az algoritmus elénk tol, vagy hogy ne vegyük magunkra az online bántásokat. Ahogyan a személyes térben is nagy az eltérés egyén és egyén között, hogy mi okoz traumát, viselkedés- vagy személyiségváltozást. Csak hogy egy nagyon evidens példát említsek, ki lehetne ezt úgy is alakítani, hogy igenis megérkezik egy ilyen szabályozás, mint mondjuk az ausztrálok esetében. Ez egy felülről jövő szabályozás, amely valamiféle intelmet nyújt arra vonatkozóan, hogy hogyan érdemes élni a szülők számára. Ugyanakkor a neuromarketinget aktívan használó cégekkel szemben hatékonyan fellép, vagyis, a büntetések kereszttüzében ők állnak” – mondta Hal Melinda.
A szakpszichológus ugyanakkor megjegyezte, hogy az ausztrál szabályozás önmagában nem elég.
„Ennél rosszabb szülőgeneráció még soha nem volt a történelemben, mint ami egyébként én is vagyok. Ilyen szorongó, mégis ilyen sok lehetőséggel ellátott generáció még sosem volt”
– tette hozzá Hal Melinda, aki egy 5 éves kislány édesanyja. Szerinte ennek az az oka, hogy a generációnak még analóg gyerekkora volt, de felnőttként már beszippantotta őket a digitális világ.
Mint mondta, az Y generáció két generáció közé szorult. „Se az X generációval, a szüleinkkel nem jövünk ki, de nem értjük a saját gyerekünket se. Eléggé egyedül vagyunk egy burokban, miközben mi neveljük a legtöbb gyermeket Magyarországon, ebben a pillanatban. Súlyosan benne van a kezünk abban, hogy ők, a fiatalok milyen lelki állapotban vannak” – fejtette ki, megjegyezve: a legnagyobb probléma, hogy az Y generáció a saját szorongását átadja a gyerekeinek, megküzdési stratégiát viszont nem tudnak adni mellé.
A szakpszichológus különösen aggasztónak találja az influenszerek szerepét. „A közösségi portálokon az influenszerek hatnak egy fiatal elméjére, az értékrendjére, a gondolkodásmódjára, ők döntik el, hogy mi a menő, mi a trendi. Míg 20 évvel ezelőtt a személyes kapcsolódásokon keresztül neveltek a kortársak, addig most akár egy óra alatt több száz, vagy több ezer olyan inger éri, ami azt mondatja vele, hogy kábítószert fogyasztani menő, vagy éppen nem menő ”– fogalmazott.
Létre kell hozni a nemzeti mentális védőpajzsot
Hal Melinda szerint
az egyetlen lehetséges megoldás egy nemzeti szintű mentális védőpajzsot létrehozása mindenki köré.
Meglátása szerint ebben egyéni szintű felelősség is van, de az államnak is van dolga e témában. Ami az állami részt illeti, a preventív nemzeti mentális egészség stratégiát öt terület köré építené fel:
- Az első terület a népesedési válság hátterében levő lelki tényezők kezelése.
- A második terület a digitális tér csökkentése.
- A harmadik terület a mentális versenyképesség.
- A negyedik terület a generációs különbségek áthidalása.
- Az ötödik terület pedig az addikciók megelőzése.
A szakértő hozzátette, hogy plusz egy pont lehetne az erőszak visszaszorítása, amely azonban minden fentebbi részterület esetén jelen van. „Olyan nemzeti mentális egészség stratégiára van szükségünk, amely képes visszaszorítani az erőszak megjelenését életünkben” – mondta, hozzátéve: „ha nem akarunk öt éven belül egy társadalmi összeomlást látni”, akkor bizony most kell elkezdeni, a mentális védőpajzs kiépítését. Sőt lehet, hogy már tegnap kellett volna elkezdeni – közölte.
„Mindennek tükrében a mentális egészségnek nemzeti prioritássá kell válni, nem elég a szülőoktatás és a szakemberképzés önmagában. Korunk legnagyobb láthatatlan kihívásával nézünk szembe, azzal, hogy a mentális zavarok elterjedése 5 éven belül akár a magyarok felét elérheti. A jelentős kisebbségből onnan egyszer csak többség lesz, eszerint a normalitás társadalomhoz igazított fogalmai is változni fognak. Új szemléletre és rendszerszintű innovációra van szükségünk, amelynek kezdete lehet hazánk első elfogadott nemzeti mentális egészség stratégiája, amely alapján megkezdhetjük a módszertani fejlesztést. Az időnk elfogyott, így mindenkire szükségünk van” – hangsúlyozta a szakpszichológus, hozzátéve:
„A szülőknek fel kell ébredniük és rájönni, hogy mi vagyunk a felelősek azért, hogy a személyes kapcsolatok legyenek fontosabbak újra.”
„Igenis az anyámat kérdezzem meg arról, hogy hogy kell pelenkázni, és ne a Google-t, meg ne az AI-t. Tegyem le a gyermekem előtt a telefont, és beszélgessek vele. Vegyük elő a társasjátékot, és menjünk kirándulni. Valamint, vállaljunk felelősséget saját egészségünkért! Az állam pedig támogassa ezt a felelősségvállalást minden lehetséges eszközzel és lehetőséggel!”– fogalmazott.
Kiemelt kép: Hal Melinda (Fotó: Hirado.hu Horváth Péter Gyula)