Heidi Gößlinghoff szinte egész életét a reproduktív medicinának szentelte. A német nőgyógyász már három évtizede segít pácienseinek, akik közül sokan évek óta küzdenek a gyermekvállalással. A szakember gyakran figyelmezteti betegeit a késői anyaság kockázataira, de soha nem gondolta volna, hogy egyszer saját magán is átéli mindazt, amiről eddig beszélt.

„Életem meglepetése volt” – mondta a doktornő, aki 48 évesen, természetes úton lett várandós. Addigra már két gyermeke volt, akiket szintén viszonylag későn, 38 és 39 évesen szült meg – írja a die Welt.

Heidi Gößlinghoff ambiciózus nőnek tartja magát, aki pályája elején a családalapítás helyett elsősorban az orvosi tanulmányaira és a saját praxis felépítésére koncentrált. Elmondása szerint mindig vágyott a gyermekekre, de előbb biztos alapokat szeretett volna teremteni hozzá. A döntés végül akkor érkezett el, amikor édesapja megbetegedett. „Ez sok mindent megváltoztatott bennem. Rájöttem, mennyire fontos lenne, hogy ismerje az unokáit” – jelentette ki Heidi Gößlinghoff.

Megjegyezte, hogy szerencsésnek érzi magát, hogy 48 évesen is komplikációmentes volt a várandóssága.

A szakember kiemelte, hogy az életkor előrehaladtával drámaian nő a vetélés kockázata: húszéves korban 10–20 százalék, negyven év felett már 40–50 százalék, később akár 80 százalék is lehet.

„Kétségtelenül izgalmas dolog a negyvenes éveidben újra babát vállalni, de mindenkinek tisztában kell lennie vele, hogy a fizikai igénybevétel teljesen más lesz” – mondja Heidi Gößlinghoff.

Heidi Gößlinghoff 48 évesen, természetes úton esett teherbe. A német nőgyógyász szerint a késői gyermekvállalásnak több területen is megvannak a kockázatai (Kép forrása: Facebook)

A késői anyasággal járó kockázatok

A húszas évei közepén járó édesanya energiaszintje és fizikai képességei egészen mások, mint egy negyvenéves nőé. Egy fiatal könnyebben kel fel éjszakánként, fut a kisgyermek után, míg negyven felett a regenerálódás lassabb.

„Nemcsak a fizikum számít, hanem az is, hogy több tapasztalattal és tudatossággal gyakran több aggodalom is párosul” – mondja Gößlinghoff. Negyven éves kor felett a születendő gyermek egészsége jelenti a legnagyobb rizikót.

A genetikai rendellenességek kockázata meredeken nő az anyai életkorral. Míg 25 év alatt a Down-szindróma valószínűsége 0,08 százalék, 35 év felett már 3 százalék körüli. A nőgyógyász szerint, amikor 48 évesen várandós lett, az orvosok közel 10 százalékos kockázatot is említettek neki.

A szakember szerint éppen ezért fontosak a terhesség alatti vizsgálatok, amelyek segítik a lehetséges rendellenességek korai felismerését.

Mint mondta, a negyven feletti nők gyakran csalódnak, mert a teherbeesés valószínűsége egy ciklusban mindössze 10–15 százalék, és a menopauza közeledtével pedig gyorsan csökken az arány. „Ha három hónapon belül nincs pozitív teszt, legkésőbb negyvenéves korban érdemes szakemberhez fordulni” – tanácsolja.

A férfiak szerepe a gyermekvállalásban

Sokan tévesen gondolják úgy, hogy a termékenységi problémák csak a nőknél jelentkezhetnek. A statisztikák szerint az esetek 40 százalékában a férfi oldalon van a probléma, 40 százalékban a nőnél, míg 20 százalékban mindkettő fél érintett.

Az orvos szerint a férfiak még mindig túl gyakran maradnak ki a teljes vizsgálatból.

„A sperma minősége romlik az életkorral, és az életmód – például a dohányzás vagy a rossz étrend – szintén jelentősen befolyásolja”– mondja Gößlinghoff.

Heidi Gößlinghoff azzal is gyakran szembesül, hogy páciensei túl későn fordulnak hozzá. „A klinikákon gyakran lerövidítik a diagnosztikát időhiány miatt, pedig néha egy apró hormonális eltérés is lehet a gond, amit könnyen kezelni lehet.”

Hozzátette, hogy a meddőségi kezelés egyre nagyon probléma, míg a családalapítás sokak számára anyagi luxussá válik.

A nőgyógyász szerint a késői anyaság nemcsak nagyobb fizikai megterheléssel és lassabb regenerálódással jár, hanem a genetikai rendellenességek, például a Down-szindróma kockázata is jelentősen nő az anyai életkor előrehaladtával (Forrás: Shutterstock)

Heidi Gößlinghoff szerint a gyermekvállalás orvosi támogatása hatalmas piac – és nem mindig átlátható. „Sokan úgynevezett szakértőkhöz fordulnak, akik nem rendelkeznek orvosi képesítéssel, de gyors sikert ígérnek, miközben értékes hónapok és rengeteg pénz megy el.”

Egy lombikprogram általában 3–6 ezer euróba kerül, a spermadonáció ára 800–1600 euró. Az egyedülálló nőknek és az azonos nemű pároknak ez összesen akár több tízezer eurójukba is kerülhet. Magyarországgal ellentétben Németországban nem támogatja az egészségbiztosítás a meddőségi kezeléseket.

Miért tolódik ki a gyermekvállalás? 

„Nem csak a nőkön múlik” – mondja Gößlinghoff. „Először partnert kell találni, ami negyven körül már nehezebb, aztán a munkahelyi körülményeknek is ideálisnak kell lenniük.”

Mint mondta,

a férfiak még mindig ritkábban mennek szülői szabadságra, a nők pedig nehezen találnak olyan munkahelyet, ahol családbarát módon dolgozhatnak. Ez a kombináció sok nőnél a gyermekvállalás későbbre halasztását eredményezi.

Sokan végül egyedül vállalnak gyermeket. Egy berlini spermabank adatai szerint a minták 39 százalékát egyedülálló nők, 20 százalékát heteroszexuális párok veszik igénybe. „A pácienseim közül minden harmadik nő spermadonációval próbál teherbe esni. Sokan azt mondják: ha most nem lépek, később talán már nem lesz rá esélyem.”

A legtöbb német meddőségi klinika negyvenéves kor felett nem fogad új pácienseket. „Láttam párokat, akik tíz–tizenkét lombikkezelésen estek át, de nem jártak sikerrel.”

„Egy ponton el kell engedni a vágyat, vagy más megoldást kell keresni – például külföldön, Spanyolországban vagy Írországban, ahol engedékenyebbek a szabályok. Ott idősebb korban is nagyobb eséllyel vállalhatnak gyermeket a nők” – tette hozzá.

A késői szülőség azonban nem csak orvosi kérdés. Sokan aggódnak, mennyi idejük lesz a gyermekkel, és hogyan fogadja őket a környezet.

Gößlinghoff azt tanácsolja, hogy késői gyermekvállalás esetén a szülők döntését ne a félelem vezesse, hanem őszintén gondolják át, mit szeretnének, és merjenek tudatosan választani.

A kiemelt kép illusztráció (Forrás: Shutterstock)