A repülés egyik kellemetlen része az állandóan száraz fedélzeti levegő, ami komoly kihívást jelent nyálkahártyánk számára, éppen ezért repülés közben az egyik legfontosabb dolgunk a folyamatos hidratáció. Ha ezt betartjuk, akkor sok gondtól kímélhetjük meg a szervezetünket, még akkor is, ha a folyamatos mosdóba járás sok kellemetlenséggel jár. A másik két gondot az időzónák átlépése és a hosszú órákon át történő mozdulatlanság okozza.
A legveszélyesebb repüléssel összefüggő egészségügyi kockázat a mélyvénás trombózis.
A hosszan tartó mozdulatlanság megterheli az ereket, a vér lelassul a lábszár vénáiban, és így könnyen vérrögök alakulhat ki. Ez önmagában is fájdalmas, de a távlatos kockázat a tüdőembólia, amikor a rög egy darabja elszabadul és elzárja a tüdő ereit. Hozzá kell tenni, hogy a jelenség csak nagyon kevés utazót érint, de a kockázati csoportokba tartozó személyeknek (idősek, dohányzók, túlsúlyosak, fogamzásgátlót szedők, alapbetegséggel rendelkezők) érdemes odafigyelniük!
Tévhit, hogy ez leginkább a szűkre méretezett turistaosztályon utazókat érintené. A szakértők szerint a rizikót nem az ülésosztály, hanem a mozgás hiánya okozza. A jelenség az üzleti osztályon utazva is éppúgy előfordulhat, legfeljebb kevesebben ülnek ott, ezért kevesebb az eset. Az ellenszer kézenfekvő: keljünk fel rendszeresen, járjunk egyet, a helyünkön is dolgoztassuk a lábfejet, igyunk sok vizet, és hagyjuk a bódító altatókat, mert azok belepréselnek a mozdulatlanságba. A nagyobb egészségügyi kockázatokkal bíró utasok számára lehet megoldás a kompressziós harisnya, ami csökkenti a vér pangását, és ezzel a trombóziskockázatot is.
Kapcsolódó tartalom
Az utóbbi évek fedélzeti balesetei alapján a legtöbb eset a turbulencia miatt következik be. A szingapúri járat 2024‑es esete után senkit nem kell győzködni: a súlyos sérülések többsége azokat érte, akiknél nem volt bekapcsolva a biztonsági öv.
„Leveszed az övet, a gép hirtelen zuhan néhány tíz métert, és a plafon adja a másikat” – idézett az ausztrál magazin egy szakértőt.
A klímaváltozás miatt a súlyos turbulenciák gyakoribbá válhatnak. A legszimplább megelőzés az, ha az övet mindig becsatolva tartjuk, amikor ülünk – akkor is, ha a jelzés épp nem kötelez.
A jetlag (időeltolódás okozta zavar) már kevésbé veszély, viszont hatása minden tevékenységünkre kihathat. Az időzónákon való átrepülés komoly csapást mér a cirkadián ritmusunkra. Nappal álmosak, éjjel éberek leszünk, és általánosságban sokkal lassabbak, nyűgösebbek leszünk, és sokszor a gyomrunk is jelez. A javasolt megoldás: a gépen aludni kell, amennyit csak lehet, érkezés után napfénybe kell menni és mozogni, az étkezéseket pedig azonnal a helyi időhöz kell igazítani.
A nemzetközi utazók körében nem véletlenül vezető halálok a közúti baleset.
A legnagyobb hiba, amit ilyenkor elkövethetünk, hogy volán mögé ülünk, mielőtt kihevertük volna az átállást. Ne tervezzünk hőstetteket az első napon. A tartós alváshiány és az időátállás együtt látványosan rontja a reakcióidőt és a figyelmet.
Érdemes még időben gondolni a fogainkra is! A friss tömésekben rekedt apró levegőzsebek a kabinnyomás változása miatt könnyen okozhatnak fájdalmat. Ezért a nagyobb fogászati beavatkozásokon érdemes 6–8 héttel az indulás előtt túllenni.
Kapcsolódó tartalom
Végül ott a psziché. A repülést sok pozitív dologgal kapcsoljuk össze: csillogó gépek, városfények, pezsgő a fedélzeten. A valóság ezzel szemben sokszor lehangolóbb: sorok, átszállások, kapucsere, hajnali beszállás, késések. Nem csoda, hogy nő az utasok körében az úgynevezett fedélzeti dührohamok előfordulása. Ilyen esetekben gyakran a kényszerleszállítás eszközéhez folyamodnak a légitársaságok.
Ha ilyen esettel találkozunk, a legjobb, ha higgadtak maradunk. A légitársaság személyzete is emberekből áll, ezért a nyugodt, együttműködő utas sokszor gyorsabban kap megoldást, mint a hangos.
A hosszú repülés csak ritkán kellemes élmény, de tortúrának sem kell lennie. Mozgás, víz, kompresszió, becsatolt öv, napfény és türelem – néhány tudatos döntés, és a leszállás után nem a lábadozás, hanem a kikapcsolódás kezdődhet el.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/Szohail Sahzad)