A Nature Medicine tudományos folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint a Helicobacter pylori kórokozó világszerte több millió embernél idézhet elő gyomorrákot a következő évtizedekben. A gyomorrák az ötödik leghalálosabb daganattípus a világon. Az említett baktérium a gyomor alsó kétharmadának daganataival érintettek közel 90 százalékánál is jelen lehet.

A témával kapcsolatban Lotz Gábor professzort, a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetének egyetemi tanárát kérdeztük, aki a baktérium terjedését és a fertőzés következményeit is részletesen bemutatta.

Lotz Gábor professzor egyetért abban, hogy a Helicobacter pylori baktérium és a gyomorrák között szoros összefüggés van. A világ népességének körülbelül fele volt fertőzött ezzel a baktériummal, azonban előfordulása az utóbbi évtizedben már csökkenő tendenciát mutat. A nyugati társadalmakban elsősorban a higiénés körülmények és szokások javításával, és a fertőzés orvosi kezelésével sikerült visszaszorítani a baktérium elterjedtségét.

A professzor szerint a Helicobacter pylori-fertőzés nem egy új keletű jelenség, és körülbelül százezer éve él együtt az emberiséggel. „Ez egy humán kórokozó, ami velünk együtt evolválódott” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy amikor az emberek átlagéletkora alacsonyabb volt, a baktérium nem jelentett akkora veszélyt, mint napjainkban. A hosszabb élettartam azonban lehetőséget ad arra, hogy a Helicobacter pylori  által előidézett krónikus gyulladás a gyomor nyálkahártyáján hosszú távon rákos elváltozások kialakulásához vezessen.

„A Helicobacter pylori a gyomor alsó részét fertőzi meg először, és innen terjed felfelé. A krónikus gyulladás nyálkahártya-sorvadáshoz és szövettani átalakulásokhoz, majd rákhoz is vezethet. Az ilyen – a gyomor alsó kétharmadában kialakuló –gyomorrákos esetek akár 90 százalékában is ez a baktérium mutatható ki a daganat hátterében”

– fejtette ki.

Lotz Gábor felidézte, hogy a Helicobacter pylori kórokozó és a gyomorbetegségek közötti kapcsolatot Barry Marshall bizonyította be az 1980-as években. Az ausztrál orvos önmagán kísérletezett, így miután elfogyasztotta a baktériumot, valóban gyomorgyulladása lett. A fertőzés igazolása és kiirtása után végül meggyógyult, de ez az említett önkísérlet vezetett oda, hogy Barry Marshall és kutatótársa, Robin Warren 2005-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kaptak a felfedezésükért.

Az ausztrál Robin Warren és Barry Marshall patológusokról készült fotó 1997. március 13-án, a Paul Ehrlich- és Ludwing Darmstädter-díjak átadásán. Stockholmban 2005. október 3-án jelentették be, hogy a két tudós megosztva nyerte el az orvosi Nobel-díjat a gyomorhurutot, illetve -fekélyt okozó Helicobacter pylori baktérium felfedezéséért. A kutatás érdekében Barry Marshall önmagán kísérletezett, és még a baktériumot is elfogyasztotta (Fotó: MTI/EPA/Oliver Berg)

A fertőzés Magyarországon is kockázatot jelent

A Semmelweis Egyetem professzora elmondta, hogy Magyarországon már tanulmányozták a Helicobacter pylori elterjedtségét. A felmérés több mint tíz évvel ezelőtt Szegeden készült, a véradókon végzett szerológiai vizsgálattal. Habár a véradók általában egészségesebbek az átlagnál, az akkori eredmények 32 százalékos átfertőzöttséget mutattak.

Lotz Gábor hangsúlyozta, hogy az említett mintavétel csak a dél-alföldi régiót érintette, és mivel nem egy országos reprezentatív adatgyűjtésről volt szó, a tényleges arányok pontosan nem ismertek. A professzor saját ismeretei alapján úgy véli, hogy a fertőzöttség aránya jelenleg körülbelül 30–35 százalék lehet Magyarországon, figyelembe véve az utóbbi évtizedben tapasztalt csökkenést is.

Így terjed a gyomorrákot okozó baktérium

A fertőzést leggyakrabban fiatal életkorban kapják el az emberek, sokszor családon belül terjed, akár a közös étkezések alkalmával. Átvihető élelmiszerrel, italokkal vagy higiéniai hiányosságok révén is. Lotz Gábor megjegyezte, hogy azokban a társadalmakban, ahol például kézzel és közös tálból esznek, ott sokkal nagyobb fertőzöttségi veszélynek vannak kitéve. A baktérium széklettel is üríthető, így fertőzött vízzel is átvihető.

Mint mondta, a Helicobacter pylori fertőzés Bulgáriában, Törökországban a lakosság 60 százalékát érintheti. Észtországban a népesség 70, Oroszországban pedig 80 százaléka hordozza a baktériumot, míg a Közel- és Távol-Keleten valamint Dél-Amerikában szintén vannak olyan országok, ahol 70–80 vagy akár 90 százalékos átfertőzöttségeket is mértek.

Lotz Gábor szerint a baktérium a gyomor nyálkahártyáján tartósan megtelepszik, ezért kezelés nélkül szinte biztosan nem tűnik el magától. Vannak természetes anyagok, például egyes teák, amelyek gátolhatják a fertőzöttséget, de a baktérium hatékony kiirtása csak antibiotikum-kombinációval lehetséges.

Hozzátette, hogy a túlzott vagy nem megfelelő antibiotikumhasználat rezisztenciát is okozhat, ezért fontos a célzott, szakember által felügyelt terápia.

A Helicobacter pylori nemcsak a gyomorrák kialakulásához, hanem a gyomor- és nyombélfekélyek nagy részéhez is hozzájárul. A professzor elmondta, hogy a fertőzésnél súlyosbító tényezőnek számít például a dohányzás, a nem szteroid gyulladáscsökkentők tartós szedése, illetve a stressz, amelyek mind elősegíthetik a fekélyek és nyálkahártya-károsodások kialakulását.

A gyomor alsó kétharmadában kialakuló daganatok akár 90 százalékában is kimutatható a Helicobacter pylori baktérium, amely sok esetben lappangva van jelen. A puffadás, émelygés, gyomortáji fájdalom vagy más enyhe panaszok mögött gyakran nem egyszerű gyomorrontás vagy reflux áll, hanem egy komolyabb fertőzés (Fotó: Getty Images)

A fertőzés jellemzően az idősebb korosztályban gyakoribb, mivel ők nagyobb eséllyel fertőződtek meg gyermekkorukban. A baktérium kezelés nélkül jellemzően egy életen át jelen marad a szervezetben. A higiénés viszonyok javulásával azonban már a fiataloknál is egyre ritkábban fordulhat elő. A Helicobacter pylori baktériumnak a kiirtásával a gyomor és a nyombélfekélyek nagy része is jól kezelhető – fejtette ki Lotz Gábor.

A professzor szerint a fertőzés bár rövid távon a nyálkahártya irritálásával növelheti, de hosszú távon a mirigyhám sorvadása révén csökkenti a savtermelést, és enyhíti a nyelőcső alsó részének savas reflux okozta károsodását.

Mint mondta, a kezelésnél éppen ezért arra is érdemes odafigyelni, hogy a baktérium kiirtásával a savtermelés megőrződik, ami fokozott reflux esetén növeli a nyelőcső alsó harmadában és a gyomor felső részén kialakuló daganatok kockázatát. Tehát a baktérium eltűnésével a gyomor alsó részének rákos esetei csökkenhetnek, míg más területeken, például a nyelőcső esetében nőhet a daganat előfordulása.

Hogyan mutatható ki a fertőzés?

A Helicobacter pylori nemcsak gyakori, de komoly szövődményeket is okozhat, ha nem kezelik időben. Bár tünetei sokszor enyhék vagy bizonytalanok, a szövődmények – fekély, gyomorvérzés, gyomorrák – súlyosak lehetnek. A fertőzés felismerése és kiirtása gyógyszeres kezeléssel ma már jól megoldható, de ehhez orvoshoz kell fordulni.

Lotz Gábor professzor szerint a Helicobacter pylori fertőzés azonosítására számos diagnosztikai módszer áll rendelkezésre, invazív és nem invazív eljárások egyaránt.

A baktérium kimutatása többek között történhet: kilégzési teszttel, székletvizsgálattal, vérvizsgálattal és gyomortükrözéssel is.

A szakorvos kiemelte, hogy a vizsgálatok eredményét több tényező is befolyásolhatja. „Sokan szednek savcsökkentő gyógyszereket, akár recept nélkül is. Ezek a készítmények csökkentik a baktérium számát, így álnegatív eredményekhez vezethetnek, különösen a kilégzési vagy szövettani vizsgálatok esetében. Éppen ezért javasolt a vizsgálatokat megelőzően ezeket a gyógyszereket az orvos utasítása szerint szüneteltetni” – tette hozzá.

A Helicobacter pylori-fertőzés kezelés nélkül komoly szövődményeket – például fekélyt, gyomorvérzést vagy gyomorrákot – okozhat, ezért fontos a mielőbbi orvosi diagnózis felállítása. A baktérium kimutatása történhet kilégzési teszttel, széklet- vagy vérvizsgálattal, illetve gyomortükrözéssel is (Fotó: Getty Images)

Lotz Gábor szerint a diagnosztika jövőjét egy új technológia, az úgynevezett újgenerációs szekvenálás (NGS) jelentheti, amely rendkívül pontosan képes kimutatni a baktérium jelenlétét akár székletmintából is. Előnye, hogy nemcsak a fertőzést azonosítja, hanem egyúttal azt is megmutatja, hogy a baktérium mely antibiotikumokra lehet rezisztens. Bár ez a módszer jelenleg még drága és Európában kevéssé elterjedt, az Egyesült Államokban már egyre szélesebb körben alkalmazzák.

Milyen panaszok esetén érdemes orvoshoz fordulni?

„A baktérium sok esetben rejtve marad, mivel a tünetei enyhék vagy nem egyértelműek” – figyelmeztet Lotz Gábor professzor. Sokan tapasztalnak puffadást, émelygést, gyomortáji fájdalmat vagy enyhébb gyomorpanaszokat, amelyeket gyakran egyszerű gyomorrontásnak vagy refluxnak tulajdonítanak. Pedig sok esetben az említett tünetek mögött komolyabb ok húzódhat meg: a Helicobacter pylori nevű baktérium okozta fertőzés.

A professzor hangsúlyozta, ha valaki aggódik a fertőzés lehetősége miatt, mindenképpen érdemes szűrővizsgálatot végeztetnie.

Lotz Gábor szerint érdemes orvoshoz fordulni minden olyan esetben, amikor tartós vagy ismétlődő gyomorpanaszok jelentkeznek, különösen 40 éves kor felett.

Hozzátette, hogy a fertőzés egyik különösen fontos jellemzője, hogy akár egy háztartáson belül is terjedhet. Amennyiben egy családtag hordozza a baktériumot, könnyen előfordulhat, hogy mások is megfertőződnek – főként közös evőeszközök, edények vagy a nem kellően higiénikus étkezési szokások miatt.

„Ha valakinél igazolják a fertőzést, érdemes lehet a közvetlen hozzátartozókat is kivizsgálni – különösen szülő–gyermek viszonylatban” – hangsúlyozta a professzor.

Lotz Gábor példaként említett egy olyan családot is, ahol az édesanya – noha nagyon tiszta háztartást vezetett – mégis hosszú ideig küzdött a baktériummal, de a család többi tagja nem fertőződött meg. Ez is azt mutatja, hogy bár nem törvényszerű az átvitel, a kockázat nagyobb, ha közvetlen és gyakori kapcsolat van a fertőzött személlyel.

Megelőzhető egészséges életmóddal?

Bizonyos táplálkozási szokások – például a túlzott fűszerezés, savas ételek, alkohol, dohányzás – tovább súlyosbíthatják a fertőzés okozta gyulladást. „A Helicobacter pylori jelenlétét önmagában egészséges életmóddal nem lehet megelőzni vagy megszüntetni” – hangsúlyozta a professzor.

Lotz Gábor szerint az egészséges táplálkozás, a sport és a stresszkezelés valóban támogatják az immunrendszert, és csökkenthetik bizonyos daganatok kockázatát, de a fertőzés okozta gyomorrák megelőzésében nem elegendők.

A baktérium jelenléte önmagában gyulladást és szövettani elváltozásokat indíthat el a gyomorban, akár egy egészséges, fiatal szervezetben is.

Ha pedig már kialakultak a rákmegelőző állapotok, mint a nyálkahártya-sorvadás, diszplázia, úgy az immunrendszer csak korlátozottan tud védekezni. A Semmelweis Egyetem professzora szerint az egyetlen biztos megelőzési lehetőség a baktérium gyógyszeres kiirtása.

Japánban már 40 éves kortól szűrik a lakosságot gyomorrákra, mivel a betegség ott különösen gyakori. Magyarországon ugyanakkor alacsony a szűrési hajlandóság, még más, egyszerűbb vizsgálatok – például a vastagbélrák- vagy emlőrákszűrés – esetében is.

Lotz Gábor szerint fontos, hogy az emberek ne a rák kialakulásától féljenek, hanem tegyenek lépéseket a fertőzés időben történő felismeréséért és kezeléséért. Ez az, ami valóban megelőzheti a súlyos szövődményeket.

Kiemelt kép: Lotz Gábor professzor, a Semmelweis Egyetem Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetének egyetemi tanára (Fotó: Semmelweis Egyetem/Zellei Borglárka)