Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta elszabadultak az árak Európában, a háború sújtotta Ukrajnával szomszédos Magyarországon pedig az átlagosnál is sokkal jobban nőtt az infláció. Egyes élelmiszerek olyannyira megdrágultak, hogy már a kormánypárti és az ellenzéki politikusok is gyakran e téma köré szervezik megszólalásaikat, politikai akcióikat. Gyakori a vád, hogy egyes termékek olyan drágák hazánkban, hogy azok már a nyugat-európai árakat is meghaladják. Arra, hogy a kérdést megvizsgáljuk, nem is találhatnánk jobb terepet, mintha az Európai Unió központjának árait vetjük össze a magyar árakkal. Egy belgiumi és egy magyarországi Lidl üzlet árait hasonlítottuk össze.
A bevásárlásunk során olyan alapélelmiszerek és népszerű termékek legolcsóbb árait hasonlítottuk össze, amelyek ugyanabban az időpontban mindkét üzlet polcain jelen voltak. Több termék kiszerelése vagy típusa sem volt teljesen megegyező, ilyen esetben a leghasonlóbb termékek árát figyeltük, illetve a kilónkénti vagy literenkénti egységárat mértük egymáshoz. Az éppen leárazott termékeknek a nem kedvezményes árait vettük figyelembe, hogy az egyszeri jelentős akciók ne torzítsák a végeredményt.
Miben különböznek a hétköznapi bevásárlások a brüsszeli buborékban?
Már akkor alapvető különbségek mutatkoztak, amikor egy brüsszeli és egy budapesti üzlet kiválasztására esett a sor. A belga főváros központjának három kilométeres átmérőjű körzetében ugyanis nincsenek vagy csak elvétve akadnak olyan diszkontüzletek, ahol nagyobb bevásárlásokat érdemes bonyolítani. A rendeléses bevásárlásra a hazai gyakorlattal szemben nincs lehetőség a nagyobb áruházaknál. A szupermarketek helyett azonban nagyon sok apró expressz üzlet és kisebb bolt akad, amelyek kényelmes opciót jelentenek a bevásárlásra, de jelentősen magasabb áron kínálják az árukat.
Az általunk tapasztaltakat alátámasztják az Európai Bizottság adatai is, melyek azt jelzik, hogy átlagosan 30-40 százalékkal drágább bevásárolni Belgiumban, mint Magyarországon. Sok termék akad, amelyeknél ettől jelentősebb a különbség, azonban a többségük esetében átlagosan csak 10-20 százalékkal láthatunk drágább árakat Brüsszelben. Bizonyos esetekben a termékek ára egyáltalán nem különbözik a magyarországitól, vagy akár olcsóbb is.
Aki szereti a húst és az üdítőitalokat, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia
Ha Magyarországon, Budapesten szeretnénk ebédidőben egy vendéglátóhelyen elfogyasztani egy menüt, az jelenleg átlagosan 2–3 ezer forintba kerül. Ugyanez Belgiumban, Brüsszelben átlagosan már 5–10 ezer forintba kerül. Elsőre azt gondolnánk, hogy ennek biztosan a munkaerő magasabb ára az oka, azonban sok esetben az alapanyagok is sokkal drágábbak.
A húsáruk, különösen a csirkehús esetében hatalmas a különbség. Míg Brüsszelben négyezer forint környékén alakul egy kiló csirkemell ára, addig Magyarországon ez alig több mint kétezer forint. Egy kiló csirkecomb vásárlása esetén Magyarországon ezer forintot sem kell fizetnünk, míg Belgiumban kétezer forintnál is többet. A legnépszerűbb üdítőitalok és kólák bolti ára 2,5-3 euró, azaz nagyjából 1000-1200 forint körül alakul a legolcsóbb üzletekben is.
Megdöbbentő azonban, hogy bizonyos alapvető élelmiszerek, amelyek Magyarországon lényegesen könnyebben megtermelhetők és előállíthatók, nálunk sokkal drágábbak. A liszt, a kristálycukor és a vaj ára is bőven több mint 30 százalékkal drágább a magyarországi üzletek polcain, mint Belgiumban.
Az alapvető élelmiszerek hirtelen megdrágulására a magyar kormány is felfigyelt. „Az történt, hogy egyes alapvető élelmiszerek árát a kereskedők és az áruházláncok jelentősen megemelték és ezzel a persze profitjukat is, ami megengedhetetlen.” – mondta a miniszterelnök a 2025 februári évértékelőjén. Orbán Viktor akkor azt is bejelentette, hogy utasította Nagy Márton nemzetgazdasági minsztert, hogy állapodjon meg a kereskedelmi láncokkal és állítsa meg az árak emelkedését. „Ha szép szóval nem megy, majd megy hatósági árakkal.” – üzente, ha pedig ez sem elegendő, akkor a kereskedelmi haszon mértékét is korlátozni fogják. A miniszterlenök a nyugdíjasok alapvető élelmiszer vásárlásai után járó áfa-visszatérítési programot is bejelentett.
Nagy Márton ezt követően világossá tette, hogy az élelmiszer-infláció visszaszorítása közös érdek, ezért készen állnak minden szükséges intézkedés meghozatalára az árak kontrollálása érdekében. Az általa vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium felszólította a kereskedőket, hogy egy héten belül jelezzék szándékaikat az árcsökkentésről, kilátásba helyezve, hogy amennyiben az önkéntes árkorlátozás nem vezet eredményre, úgy készek hatósági eszközökkel beavatkozni az árnövelőkkel szemben.
Mindent összegezve, sem az európai statisztikák, sem pedig a bevásárlási tapasztalataink nem támasztják alá, hogy Magyarországon kedvezőtlenebbek lennének a bolti árak, mint Európa nyugati felén. Sőt, az európai adatok szerint a legtöbb szomszédunk vonatkozásában sincsenek jelentős különbségeink, azonban az állami beavatkozás nagyon is indokolt lehet olyan alapvető termékek esetében, amelyeknél semmi sem támasztja alá a hirtelen indokolatlan árdrágulást.