Sokak számára feszültséggel jár, ha orvost kell felkeresnie, és nem ritka, hogy csak akkor keres segítséget, amikor a problémák már súlyosbodtak. Gajdos Panna egészségpszichológus szerint ez a viselkedés összetett pszichológiai és társadalmi tényezők eredménye.

„Az egészségpszichológia a bio-pszicho-szociális szemlélet mentén dolgozik, amely szerint a test és lélek elválaszthatatlanok. Az, hogy mikor fordulunk orvoshoz, számos tényező együttes hatásán múlik, beleértve az emlékeinket, a tudásunkat, a személyiségünket, az érzelmi állapotunkat és a társas kapcsolatainkat” – magyarázta Gajdos Panna.

A pszichológus szerint a korábbi tapasztalatok,

például egy hozzátartozó szenvedése vagy saját negatív élményeink, mély nyomot hagyhatnak bennünk, és visszatarthatnak attól, hogy időben kérjünk segítséget.

Ehhez társulhat az információ hiánya vagy a bizonytalanság, amely szintén komoly akadályt jelenthet. „Az emberek sokszor nem tudják, hová kell fordulniuk egy adott tünettel, vagy hogyan zajlik egy vizsgálat. Ez a bizonytalanság könnyen kontrollvesztésérzést eredményezhet” – tette hozzá.

Fotó: Shutterstock

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Az aktuális lelkiállapot, például a stressz vagy a negatív hangulat, szintén jelentős szerepet játszik. Ha valaki megterhelő élethelyzetben van, előfordulhat, hogy kevésbé figyel önmagára, és halogatja az orvosi vizsgálatot. „A támogatás hiánya, az izoláció és az, hogy nincs kivel megbeszélni a problémákat, gyakran vezet ahhoz, hogy valaki nem fordul időben orvoshoz” – mondta a szakértő.

Az edukáció kiemelten fontos: az embereknek tudniuk kell, hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni, és hogyan érhetik el a megfelelő ellátást. Emellett az énhatékonyság érzésének, vagyis annak a hitnek a kialakítása, hogy képesek vagyunk irányítani az egészségünket, alapvető fontosságú.

„Ha valaki hisz abban, hogy képes változtatni, és tudja, hova fordulhat, máris sokkal könnyebb lépéseket tenni.”

Az orvosoknak is fontos szerepük van. Érzékenyebb és empatikusabb kommunikációval segíthetnek oldani a páciensek félelmeit, ami sok esetben már önmagában megkönnyíti a segítségkérést. Az egészségpszichológus szerint az is ideális lenne, ha a különböző egészségügyi szakmák – például pszichológusok, dietetikusok és orvosok – szorosabban együttműködnének, hogy átfogóbb támogatást nyújtsanak.

Megelőzhető a korai halálozás a szűrővizsgálatokkal

Fedor Mariann klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta szerint a szűrővizsgálatokon való részvétel különösen Magyarországon komoly kihívásokkal néz szembe.

„Ha ránézünk az európai adatokra, az elkerülhető és megelőzhető halálozás terén csak négy ország van mögöttünk, és ez nem magyarázható kizárólag a gazdasági helyzetünkkel”

– kezdte a szakértő, aki szerint számos pszichológiai és szociális tényező gátolja, hogy az emberek elmenjenek szűrésre.

A nők például sokkal aktívabbak ezen a téren, mint a férfiak. Egy 50–69 éves nőknél végzett uniós összehasonlítás szerint a magyar nők 60 százaléka vett részt méhnyakrákszűrésen az elmúlt két évben, míg a vastagbélrákszűrés esetében ugyanez az arány csak 15 százalék.

„Ez hatalmas különbség, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a vastagbélrák az egyik vezető halálok”

– emelte ki Fedor Mariann. Az oktatás és a társadalmi minták itt is kulcsszerepet játszanak. „Az, hogy mit hozunk otthonról, milyen mintát látunk a szüleinktől, jelentős hatással van arra, hogy hogyan viszonyulunk a saját egészségünkhöz. Ezért lenne fontos, hogy a szűrővizsgálatok és az egészségmegőrzés témája már az iskolai oktatás részévé váljon” – tette hozzá.

A kötelező szűrővizsgálat elégséges megoldás?

A kormány nyári bejelentése, amely bizonyos szűrővizsgálatokat kötelezővé tenne, komoly vitákat váltott ki. Bár a szakértők egyetértenek abban, hogy ezek az intézkedések segíthetnek az egészségtudatosság növelésében, hosszú távon önmagában nem elégségesek. „A kötelezővé tett vizsgálatok önmagukban nem eredményeznek felelősségvállalást. Ha az emberek nem értik, hogy miért fontosak ezek a szűrések, és nem érzik a saját felelősségüket az egészségük iránt, akkor az egészségtudatos gondolkodás nem alakul ki” – mondta.

Fotó: Shutterstock

Az egészségpszichológus szerint a szűrővizsgálatok fontosságának tudatosítása nemcsak egyéni, hanem társadalmi szinten is változást igényel. „A primer prevenció, azaz a betegségek megelőzése hosszú távon költséghatékonyabb és eredményesebb. Nemcsak a korai diagnózis lehetőségét növeli, hanem a kezelési lehetőségek hatékonyságát is javítja” – emelte ki.

A megoldás tehát az edukáció, a társadalmi kampányok és a munkaegészségügyi szolgáltatások bővítése lehet. „Fontos lenne, hogy az egészségmegőrzés, mint érték beépüljön a mindennapjainkba. A nagy országos kampányok mellett a mindennapi élet szintjén is el kell érni az embereket, hogy ne csak az orvosok, hanem az egész társadalom támogassa ezt a folyamatot” – zárta gondolatait Fedor Mariann.

A szűrővizsgálatok tehát nemcsak a testi egészségünket, hanem a lelki jóllétünket is javíthatják. Az első lépés azonban az, hogy belássuk: önmagunkért felelősséget vállalni nemcsak kötelesség, hanem az egyik legjobb befektetés az életünkbe.