A fagypont alatti hőmérsékletet a kutyafajták döntő többsége kellemetlenül hidegnek érezheti, de fontos figyelembe venni, hogy a nagyobb testtömeg és a zömökebb testalkat a viszonylag kisebb testfelület révén, valamint a hosszabb szőrzet, vastagabb bőr és szélesebb bőr alatti zsírszövet szigetelésként csökkentik a hőleadást – mondta Lorászkó Gábor állatorvos.

„Ugyanakkor a hideg talajon való fekvés – például nagyobb testtömeg vagy mozgásszervi betegség miatt – és a nedves, szennyezett, összeragadt vagy filces szőrzet növeli a hőveszteséget” – magyarázta.

Fiatalabb állatok és egyes fajták több mozgással az izommunka révén hőt termelnek, ami miatt kevésbé fáznak.

Azonban a kutyák céltalanul nem mozognak, így ingerszegény környezetben jobban érzékelik a hideget.

Az állatorvos hozzátette, hogy az egészséges állatok általában jobban tolerálják a test lehűlését, mint a betegek. A rossz vérkeringés, az emésztő- és kiválasztó szervek működészavara, valamint vérszegénységet okozó betegségek rontják a hidegtűrő képességet.

„A macskák alapvetően kevésbé szenvednek a hideg időjárástól. Egészséges bundájuk kiválóan véd, és mozgékonyságuk révén könnyen találnak védett helyet. Ráadásul ügyes vadászok, így kevésbé szorulnak emberi gondoskodásra, és még az idegeneknél is elérik, hogy etessék őket. Az idős, nehezen mozgó vagy veseműködési zavarban szenvedő macskák viszont jobban ki vannak téve az időjárás viszontagságainak” – mondta.

Fontos, hogy a ház megfelelő védelmet nyújtson

A kutyák és macskák kültéri házának melegen tartásában a szélvédett elhelyezés és kialakítás, valamint a csapadéktól és nedves talajtól való védelem alapvető fontosságú – emelte ki Lorászkó Gábor.

„A kutyaházat olyan helyre kell tenni, ahol a kutya érdeklődési irányba ki tud látni belőle. A ház talajról történő megemelése – például téglákra vagy raklapra helyezve – segít megelőzni a nedvesség okozta problémákat. Az is előnyös, ha a tető túllóg a házon, így nem esik be a csapadék, és a fal szigetelt. Fontos, hogy a szerkezet teljesen zárt legyen, hogy a szél ne fújja át” – tette hozzá.

A kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)

A ház belsejében a szalma vastagon alulra helyezve megfelelő lehet, de ezt naponta cserélni kellene. Mivel ez gyakran nem megvalósítható,

a nagy áruházakban kapható méretre szabható gumi lapok praktikusabbak: kényelmesek, hőszigetelők, nedvességet áteresztők és könnyen tisztíthatók – javasolta a szakértő.

A szendvicsszerkezetű falak remek szigetelést nyújtanak, de a felületeknek teljesen zártnak kell lenniük, különben bolhák és más élősködők melegágyává válhatnak, ami használhatatlanná teszi a házat. A vízvédelem hiánya pedig penészedést okozhat, akárcsak a hibásan elkészített lakóépületeknél. Fűtési megoldásként az állattartásban már bevált, falra rögzíthető, szilárd és vízálló infrapanelek nyújthatnak megfelelő védelmet a hideggel szemben – tanácsolta az állatorvos.

Milyen jelei vannak a kihűlésnek, mik a legfontosabb teendők ilyenkor?

Azok a kinti állatok, amelyek már hozzá vannak szokva a hideghez, akár folyamatosan is tartózkodhatnak a szabadban akkor, ha megfelelő körülményeket biztosítunk számukra.

„A macskák jellemzően annyi időt töltenek kint, amennyi nekik kényelmes, és ha szükséges, védett helyre vonulnak. Lakásban tartott kutyák számára a nagy hidegben a séta is kellemetlenné válhat: ilyenkor gyorsan elvégzik a dolgukat, majd vissza akarnak térni. Egészséges, jól táplált kutyák hidegben is jól érzik magukat, amíg száraz a bundájuk és aktívan mozognak vagy játszanak” – magyarázta Lorászkó Gábor.

„A kihűlés jeleit figyelnünk kell. Természetes, hogy hidegben az orr, a fülek és a végtagok lehűlnek, de

a hőtermelés és hőleadás egyensúlyának felborulására utalhat, amikor az állat hívásra sem mozdul, nehezen kel fel, majd lassan, bizonytalanul lép”

– hangsúlyozta az állatorvos.

Macskáknál jellemző tünet, hogy ha hazatérnek, mindent megesznek, majd a lakás legmelegebb pontján órákig pihennek. A beteg macskák ilyenkor nem vagy alig esznek, gubbasztanak és maradnak is levertek.

„Kihűlt állatnál lakáson belül a szőrzet megszárítása, meleg helyre fektetése, etetés és nem hideg vízzel való itatás segíthet” – tanácsolta a szakember.

Súlyos esetekben állatorvosi ellátás szükséges, amely során melegített infúziót, fűtőpárnát vagy infrapanelt alkalmaznak – figyelmeztetett.

Az otthoni megoldások között a kutya kartonpapírra helyezése, meleg vizes palackokkal való körberakása és betakarása hatékony lehet, de a felmelegítés fokozatosságának elvét mindenképp be kell tartani.

Etetés télen

Az állatok táplálását is érdemes a téli körülményekhez igazítani.

„Az energiaigény növekedése miatt a szokásos táplálékot kiegészíthetjük például sertészsírral, amely kiváló energiaforrás”

– mondta Lorászkó Gábor.

Fontos továbbá a friss víz biztosítása, hogy az állatok könnyen hozzáférjenek a szükséges folyadékhoz, különösen etetés után. Fagypont alatti hőmérsékleten külön ügyelni kell arra is, hogy a vizet a szükséges gyakorisággal cseréljük.

A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)