A szervezők az egyéni megfigyelők, családok mellett óvodák és általános iskolák részvételére is számítanak – olvasható az MME honlapján.
A megfigyelőktől azt kérik a szakemberek, hogy ne menjenek be – különösen csoportosan ne – a nappalozófák alá (ha a számolás miatt ez nem elkerülhető, a lehető leghalkabban egy ember végezze ezt). A fatörzstől tartsanak a lehető legnagyobb távolságot, amit távcső használata megkönnyít.
Ha azt tapasztalják, hogy az addig békésen, felborzolt tollal pihenő baglyok a testükhöz lapított tollakkal, felmeresztett tollfülekkel figyelni kezdenek, húzódjanak még hátrább. Így tudják elkerülni, hogy a baglyok megriadva felrepüljenek.
Ha ez mégis megtörténik, hagyják ott a helyszínt, hogy a madarak néhány kör megtétele után vissza tudjanak ülni.
Erdei fülesbagoly
2022.01.30. pic.twitter.com/d1AjHRLvWd— László Baunok (@laszlobaunok) January 31, 2022
A téli időszakban csapatosan keresik fel a települések belterületeit
Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Túrkevén, valamint a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok összesített létszáma egyes években akár az ezer példányt is meghaladhatja. Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, egy-egy kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.
A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag zsákmányállat, például egér- és pocokfajok kínálata áll. A baglyok pedig valószínűleg azért választják a zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken. Emellett a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak is, amelyek veszélyt jelentenének a baglyokra.
Ezeknek a madaraknak a jelenléte semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, a társ- és háziállatokra, a fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás pedig az általános higiénés szabályok betartása mellett nem hordoz fertőzéskockázatot.
A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos. Ezek a madarak mindegyike napi legalább két–három kisrágcsálót is elfogyaszt. Ha a baglyok és más ragadozó madarak nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán-egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével lehetne részben megoldani.
Kettős célt szolgál a felmérés
A telelő baglyok lakossági felmérése célja kettős. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztató és oktató jellegű lehet a résztvevők számára, valamint ösztönzi őket, hogy több időt töltsenek a szabadban természetvédelmi szempontból is hasznos önkéntes munkát végezve.
Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, 2018 óta pedig az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervezi.
Az adatok rögzítésére és beküldésére két adatlapforma is elérhető, ezek a szükséges tájékoztatást is tartalmazzák:
- internetes Google form jelentőlap, ami a terepen, okostelefonon is könnyedén kitölthető és továbbítható. Ide kattintva érhető el.
- papíralapú jelentőlap letöltése, ami elérhető az MME honlapján
- a Madáratlasz programban résztvevők a megszokott MAP felületet használhatják, a Projekt mezőben a TASIOTU kódot (telelő erdei fülesbaglyok felmérése) alkalmazva.
Amint azt a rutinos adatgyűjtők már jól tudják, „a nulla adat” is adat! Ez ebben az esetben annyit jelent, hogyha valaki nem talál nappalozó erdei fülesbaglyokat az általa kiválasztott településen (amelyet alaposan átnézett), az is küldje el tapasztalatait, mert hosszú távon ez is értékes információként szolgálhat.
A kiemelt kép egy erdei fülesbagoly látható. (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)