logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Még mindig inkább az orvosunknak hiszünk, mint az internetnek – helyesen

| Szerző: hirado.hu
Ha az egészségről van szó, a közösségi média és az egyéb internetes források sem törték meg a magyarok orvosokba vetett bizalmat – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének megbízásából végzett friss, reprezentatív kutatásból.

 

A naponta közel két órát információk „kergetésével” töltő 18 és 75 év közötti válaszadók 85 százaléka tudta, mi az az álhír – a „deep fake” kifejezést már csak 23 százalékuk ismerte –, tíz százalékuk saját bevallása szerint nagyon gyakran, kétharmaduk pedig alkalmanként bele is fut álhírekbe – az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) kutatása szerint.

A magyar internetezők elsősorban a forrás (56 százalék), valamint a szenzációhajhász cím (52 százalék) alapján „szúrják ki” az álhíreket. Az egészségügyet „közepesen fertőzött” területnek tartják ebből a szempontból: míg politikai témákban a válaszadók 75 százaléka érzi úgy, hogy belefut álhírekbe, addig egészségügyi kérdések esetén csupán 37 százalékuk.

A megkérdezettek 41 százalékának saját bevallása szerint nincs olyan információforrása, amelyben tökéletesen megbízna, miközben minden harmadik közülük szkeptikus a világhálón fellelhető egészségügyi tartalmak valóságtartalmát illetően. Közel nyolcvan százalékuk szerint az egészségügyi témákban jellemzőek az álhírek.

Bár a válaszadók összessége általában az internetes híroldalakat tartja a legfontosabb tájékozódási forrásnak (69 százalék), amit sorrendben a televízió (55 százalék), majd a közösségi média (47 százalék) követ, ha az egészségünkről van szó, a világháló nem kezdi ki a szakemberek jelentőségét. Az interneten való öndiagnosztizálás terjedése sem csorbítja az orvosok iránti bizalmat, sőt: az internetről és a közösségi médiából szerzett információk, hírek csupán 11 százalékuk esetében befolyásolják negatívan az orvosokba vetett bizalmat.

Összességében az elsődleges tájékozódás frontján kismértékben, de még mindig megelőzik a szakemberek (45 százalék) az internetes hírportálokat (43 százalék). A 18–29 évesek 37 százaléka, a 70 feletti korosztály közel hetven százaléka fordul információért elsődlegesen inkább szakemberhez.

Minden második magyar még az orvos felkeresése előtt tájékozódik az interneten a tünetekről, a betegségről, a kezelésről, a válaszadók 44 százaléka pedig a konzultációt követően is utánanéz ezeknek. Egészségügyi témákról a közösségi médiából a magyar netezők 28 százaléka szerez információkat, de az influencerek szavára már csupán három százalékuk ad.

Leginkább a fiatalabb korosztályokba tartozók állították magukról (a 18–29 évesek 32 százaléka), hogy az orvos felkeresése helyett a neten szörföznek információkért. Húsz százalékukban félelmet is keltenek a tüneteikkel kapcsolatos internetes cikkek, videók, mert szinte mindig sokkal súlyosabb „diagnózist adnak”, mint ami a valóság.

Miközben a nők táborában az orvosok számítanak egyes számú információforrásnak, a férfiaknál az internetes hírportálok. A nők közül minden második válaszadó keres fel egészségügyi kérdéssel szakembert, ez az arány a férfiaknál 38 százalék, ami esetükben látványosan elmarad az online híroldalak népszerűségétől (46 százalék).

A megkérdezettek egészségügyi témában hitelesebbnek tartják a hosszabb írásokat: ezeknek nagyobb jelentőséget tulajdonítanak ebben a kategóriában, mint az általános tájékozódásban (39 vs. 27 százalék). Ezzel szemben a képeket kevésbé ítélik relevánsnak (29 vs. 38 százalék). Mindezekkel együtt a válaszadók 75 százaléka saját bevallása szerint szívesebben olvas rövidebb cikkeket.

A kiemelt kép illusztráció.

Ajánljuk még