Bajor népviseletbe öltözött vendégek emelik magasba korsóikat a 179. Oktoberfesten a bajorországi Münchenben, 2012. szeptember 22-én. Az Oktoberfest a világ legnagyobb sörünnepe, amelyet először I. Lajos bajor király és sachsen-hildburghauseni Terézia hercegnő esküvője alkalmából rendeztek meg 1810-ben. (MTI/EPA/Andreas Gebert)

A sör és a sörgyártás folyamata több ezer éves múltra tekint vissza, szinte egyidős a civilizációval. Kezdetleges sörfajták megjelentek már az ókori Egyiptomban és Babilóniában is, azonban az ókori és kora középkori söröket inkább árpalének kellene nevezni, mintsem sörnek, mert egy fontos összetevő hiányzott belőlük: a komló.

Később Európában is meghonosodott a sörkészítés. Az öreg kontinensen a sörfőzés hagyománya nagyban kapcsolódik a kolostorokhoz.

A szerzetesek sokat javítottak a sörfőzés technikáján, úgy tartják, hogy ők terjesztették el Nyugat-Európában a komlót a sör ízesítéséhez.

Szintén a kolostorokban főztek nagyobb, piaci mennyiségeket, később ezekből a tapasztalatokból fejlődtek ki a 14. században a sörfőző céhek.

Angliában a tömeges sörfőzés VIII. Henrik uralkodásától virágzott fel, s ekkortól terjedtek el a felső erjesztésű (ale) fajták. Bajorországban már 1516-ban sörtisztasági törvényt (Reinheitgebot) hoztak, ami szabályozta, hogy sör kizárólag maláta, komló, élesztő és víz hozzáadásával készülhet, adalékanyagok nélkül. A középkor végi serfőző céhek az ipari forradalom során átadták a helyüket serfőzdéknek, amik idővel sörgyárakká nőttek.

Magyarországon is ezeréves a sörkultúra

Az utóbbi évtizedekben a felvásárlások nyomán nagy sörkonszernek jöttek létre. Manapság újra virágzik a házi és kisüzemi sörfőzés, gyors ütemben fejlődik a kézműves sörök repertoárja.
A sör a legrégebbi írásos emlékek szerint 1152 óta jelen van Magyarországon. Az évszázadok során főzték háznál, uradalmakban, céhekben, majd városi sörfőzdékben is. A reformkorral beköszöntött a „seresszabadság” és 1843-ban megnyílt az út az ipari sörfőzés előtt. Manapság a magyar söripar négy hazai gyárában évente több mint 6 millió hektoliter sört termelnek.

Korsókat visz egy pincérnõ az egyik sörsátorban a 186. õszi müncheni sörfesztivon, az Oktoberfesten 2019. szeptember 21-én. MTI/EPA/Philipp Guelland

A legnagyobb exportőrök

2020-ban Hollandia volt az Európai Unió legnagyobb sörexportőre. A dunántúlnyi méretű nyugat-európai ország abben az évben több mint kétmilliárd euró (mintegy 790 milliárd forint) értékben exportált sört, főként az Egyesült Államokba, amiből 121 millió eurót (körülbelül 47 milliárd forint) az alkoholmentes áruért kasszírozott.

Az ezredforduló óta minden évben Hollandia volt a hagyományos alkoholtartalmú sör legnagyobb exportőre az unióban, de Hollandia és Belgium között évről-évre csökken a különbség az értékesítés volumenében.

A holland sörkivitel értéke a legfrissebb (teljes évi) adatok szerint 75 százalékkal volt magasabb, mint 2000-ben, míg a belga export értéke csaknem ötszörösére nőtt a 2000–2020 közötti időszakban.

Világviszonylatban egyetlen ország van, amely lényegesen nagyobb mennyiségű sört exportál, mint Hollandia, ez pedig Mexikó. A mexikói sörkivitel különösen az elmúlt négy évben ugrott az egekbe. Az ország jelenleg kétszer annyi sört exportál, mint Hollandia, amely a világ második legnagyobb sörexportőre Mexikó után – számolt be róla a Holland Statisztikai Hivatal 2021-ben.

A világ legsörösebb nemzetei

Világszerte a tíz legtöbb lsört fogyasztó ország ranglistája 2020-as adatok alapján így alakult:

A világ tíz legnagyobb sörkészítő nemzete (forrás: WELT-info)

Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a sörfogyasztás világszerte nagyjából egyenlően oszlik el, mivel Ázsia, az amerikai kontinens, valamint Európa országai mind képviseltetik magukat a top 10-es listán. A sör valóban elég népszerű a világ nagy részén, azonban, mint sok más mérőszám esetében, amint az adatokat – népesség valamint az egy főre jutó fogyasztás szerint – szűrjük, egy sokkal pontosabb tendencia rajzolódik ki.

Egy főre vetítve a legtöbb sört fogyasztó nemzetek (2020):

1. Csehország — 181,7 liter/fő
2. Ausztria — 96,9 liter/fő
3. Lengyelország — 96,0 liter/fő
4. Románia — 95,0 liter/fő
5. Németország — 92,5 liter/fő
6. Észtország — 84,4 liter/fő
7. Namíbia — 83,4 liter/fő
8. Litvánia — 83,4 liter/fő
9. Szlovákia — 82,2 liter/fő
10. Spanyolország — 81,6 liter/fő

Bár hazánkban inkább a borfogyasztásnak van tekintélyes hagyománya, az utóbbi években már sörből iszunk nagyobb mennyiséget. Ennek következtében nő a hazai sörimport, valamint a kis- és nagyüzemi gyártás. Az itthoni kínálatot a reneszánszukat élő kisüzemi, kézműves termékeket gyártó sörfőzdék egészítik ki.

A KSH 2019-es adatai alapján a 15 éves vagy annál idősebb magyarok heti átlagos sörfogyasztása 2,6 liter volt – derül ki a KSH adataiból.

A címlapfotó illusztráció.