logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Kenneth Branagh gyerekkorát nem lehet sírás nélkül kibírni

Mondják, egy jelentős alkotó előbb-utóbb elérkezik oda, hogy visszatekint abba a korba és helyszínekre, ahonnan jött. Branagh számára alighanem most jött el ez a pillanat.
Kenneth Branagh brit színész-rendező 2016. április 3-án. (MTI/EPA/Will Oliver)

Gyermekkorának édes-bús történetét vitte vászonra Belfast című filmjében Kenneth Branagh, aki 9 éves volt, amikor megkezdődött Észak-Íroroszágban a Troubles (kb. Bajok) nevű időszak, azaz a katolikus írek és protestáns lojalisták közötti feszültség eszkalálódása. Branagh családjának el kellett hagynia Belfastot, mert a korábban oly békés város már nem volt többé biztonságos. A színész-rendező évtizedeken át készült arra, hogy megjeleníti ezt az korszakot, és most érkezett el a megfelelő pillanat.

Amikor a Deadline magazin arról kérdezte, hogyan élte meg ezeket az éveket, így válaszolt:

Nagyon egyszerűen. Az élet először boldog volt, aztán meg már nem. Azt helyeztem a film középpontjába, hogy megmutassam, mennyire törékeny volt ez az állapot, mert engem gyerekként teljesen összezavart. Ugyanazok az emberek, ugyanaz az a város, ugyanazok az utcák, aztán órákon belül minden a feje tetejére állt. Az ember hirtelen ostromállapot közepén találta magát. Rémisztő élmény volt, hogy az egyensúly állapotából milyen egyszerűen és gyorsan földrengésszerű változások következhetnek be.

A film már most hatalmas siker, több Oscar-díjra is esélyesnek tartják, és a kritikusok kiemelik, hogy a helyenként igen komor történetet mennyire áthatja a humor. Branagh-nak erre az a válasza: a viharos évszázadokat átélt íreknek az a stratégiája, hogy tudni kell sírva nevetni.

A Belfast Caitriona Balfe, Judi Dench, Jamie Dornan, Ciaran Hinds, Jude Hill és Kenneth Branagh főszereplésével február 24-én kerül a hazai mozikba.

Branagh hangsúlyozza, hogy a Belfast eddigi legszemélyesebb filmje, ami erős utalás arra, hogy önéletrajzi munkáról lehet szó. A színész-rendező először zseniális Shakespeare-adaptációkkal szerzett magának hírnevet, aztán megmártózott szinte minden műfajban. Ott volt egy Frankenstein-opuszban, játszott ravasz kis thrillerben (Meghalsz újra), felbukkant nagyszabású hollywoodi szuperprodukciókban (Thor, Jack Ryan: Árnyékügynök), Agatha Christie sem volt tőle idegen, és beugrott admirálisnak is a Dunkirkbe.

Ajánljuk még