Medgyaszay István építész 1906-ban így írt a hegyről: „A főváros az ország szíve. A Dunán hajózó idegenek, a vidékiek és mi is a város tágasabb tereiről és utairól büszkén tekintünk fel Szent Gellért hegyére, érezzük, hogy már helyzeténél fogva is uralják a város legszebb részei. Amit pedig az ország szíve ural, azt az egész ország urának vallja”.

A Gellért-hegy a nemzet fővárosának magaslata fizikai és szellemi értelemben is. Nem véletlen, hogy az elmúlt 500 év hódító birodalmai mind uralni akarták a hegyet, ezzel is jelezve: mi vagyunk fönt, ti meg odalent. A törökök muzulmán imahelyet építettek a hegy tetejére. A Habsburgok az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után egy elrettentő fellegvárat, citadellát húztak fel, hogy onnan tartsák sakkban Pest városának rebellis magyarjait. Végül a szovjetek is jelet hagytak. Vorosilov városparancsnok utasítására 1947-ben vörös csillagos felszabadulási emlékmű épült.

Ma már sem az Oszmán birodalom, sem a Habsburg Monarchia, sem a Szovjetunió nem létezik. Birodalmak jöttek-mentek, de mi még mindig itt vagyunk. Megmaradtunk, mert mi itthon vagyunk.

Mi magyarok tudjuk, hogy csak az szabad, aki a saját döntései birtokában van. És azt is megszoktuk már, hogy itt a Kárpát-medencében a saját döntések jogáért is meg kell küzdeni. A szabadságküzdelem a mindennapjaink része. Ez a gondolat hatja át a magyar történelmet és ez az, ami a Közép-Európában élőket összeköti.

A Gellért-hegy történelmi kilátópont: nemcsak térben, hanem időben is messzire látni róla. A Duna fölött állva egyszerre bontakozik ki a város, a vidék a múlt és a jövő. Innen érthető meg igazán, hogyan vált a hegy a nemzet szimbólumává: idegen hódítások, szabadságharcok, újrakezdések váltották egymást, mégis megmaradt az a szellemi magaslat, amelyhez a magyarság újra és újra visszatalál.

Az elnyomás korábbi jelképeit – a Citadellát és a felszabadítási emlékművet – a magyar szabadság szimbólumaivá formáltuk. A falak, amelyek egykor megfélemlítettek, ma a magyarok helytállásra emlékeztetnek. Így lett a rettegett citadellából a Szabadság bástyája, a felszabadítási emlékműből a magyar szabadság szobra. A Gellért-hegy egy olyan hely, ahol a múlt nem súlyos teherként nehezedik ránk, hanem erőt ad, és ahol a kilátás nem csupán a városra nyílik, hanem arra a bizonyosságra is, hogy a magyar szabadságot újra és újra meg lehet és meg is kell védeni.

Hegedűs Zoltán jegyzetét itt hallgathatja vissza:

Kiemelt kép: A Gellért-hegyi Szabadság-szobor a megújult Citadellán (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)