A középpontban a Artemis program áll, amelyet teljesen új pályára állítanak. A korábbi, ritka és költséges küldetések helyett egy folyamatos jelenlét kiépítése a cél: először évente, később akár félévente érkező missziókkal. A holdbázis nem egyszerre épül fel, hanem lépésről lépésre:
először robotok és műszerek térképezik fel a terepet, majd ideiglenes lakóegységek jelennek meg, végül pedig kialakulhat egy tartós emberi jelenlét.
Közben a Föld körül is átalakul minden. A International Space Station kora lassan lejár, és a NASA egy új modellt épít: kereskedelmi űrállomásokat, ahol már nem az állam, hanem a piac diktálja a tempót. Az űr így nemcsak kutatási tér, hanem gazdasági övezet is lesz.
A tudományos fronton sincs lassítás. A James Webb Space Telescope már most új korszakot nyitott a csillagászatban, de úton van a következő generáció: a Nancy Grace Roman Space Telescope a sötét energia titkait kutatja majd, míg a Dragonfly mission egy nukleáris meghajtású drónnal vizsgálja a Titán felszínét.
A legmerészebb húzás azonban egy új űrhajó: a Space Reactor-1 Freedom. Ez lehet az első olyan interplanetáris jármű, amely nukleáris elektromos hajtással működik, és jóval hatékonyabban juthat el a Marsig sőt, még távolabb. Ha a terv beválik, a Hold hamarosan nemcsak egy célpont lesz az égen, hanem az emberiség következő „előretolt bázisa” a Naprendszerben.
Kiemelt kép forrása: MTI/EPA/Cristobal Herrera