Elvesztette Meloni az igazságügyi reformról szóló népszavazást

| Szerző: Udvardy Zoltán
A résztvevők több mint 53 százaléka nemmel voksolt a Giorgia Meloni vezette olasz kormány által kezdeményezett igazságügyi reformról tartott kétnapos népszavazáson. Az átpolitizált voksolást a baloldali ellenzék a kormányról szóló referendumként kezelte.

Elbukott a Giorgia Meloni miniszterelnök által kezdeményezett népszavazás Olaszországban, amely az alkotmány több pontját érintette és egy tervezett igazságügyi reformról szólt, amely gyorsabb, átláthatóbb és fegyelmezettebb bírósági működést tett volna lehetővé.

Meloni: Elszalasztottuk a modernizálás lehetőségét

A szavazók elutasították az alkotmányreformot: a szinte összes feldolgozott szavazat alapján körülbelül 55 százalékuk szavazott nemmel, 45 százalék támogatta a reformot A részvételi arány 59 százalékhoz közeli volt – írta a voksolás friss adatainak ismertében az Euronews (később a távirati iroda a részletes eredmények ismeretében pontosította 53 százalékosra a nemek arányát – a szerk.)


„A szuverenitás a népé, és az olaszok ma világosan kinyilvánították véleményüket.

A kormány megtette, amit ígért, végrehajtotta az igazságszolgáltatás reformját,

amelyet a választási programunkba foglaltunk. (Ezt a reformot ) végig támogattuk, majd visszaadtuk erről a választást a polgároknak, és a polgárok döntöttek. És mint mindig, tiszteletben tartjuk a döntésüket” – ezt mondta Giorgia Meloni miniszterelnök egy közösségi médiában közzétett videóban.

Hozzátette: „Egyértelműen sajnáljuk, hogy elszalasztottuk az Olaszország modernizálásának lehetőségét”.

A referendum elvesztésének oka részben a Nyugat-Európa szerte baloldali, olykor szélsőbaloldali kötődésükről, elfogultságukról közismert bírák elutasítása, és az, hogy a referendum rövidesen belpolitikai színeztet öltött. A máskor a „modernizátor” és a „haladó, reformer” szerepében tetszelgő baloldal most, hogy a reform nem az ő kezdeményezésük volt, hallani sem akart a megújulásról.

A BBC szerint sok olasz nehezen értette a technikai részleteket,

„talán a Meloni csapat kommunikációs hibája miatt” is.

A népszavazás a brit közmédium szerint is gyorsan népszavazássá változott a közel rekordnak számító három és fél éves hivatali idejét töltő Meloni-kormánnyal szemben. A reform Olaszország igazságszolgáltatását külön pályákra osztotta volna a bírák és az ügyészek számára, a Legfelsőbb Bírói Tanácsot két testületre, valamint új fegyelmi bíróságot hozott volna létre.

Mint arról a hirado.hu is beszámolt, Giorgia Meloni eddigi miniszterelnöksége egyik legnagyobb politikai kockázatát vállalta be: olyan igazságügyi reformot vinne át Olaszországban, amely egyszerre ígérne gyorsabb, átláthatóbb és fegyelmezettebb bírósági működést, miközben az ellenfelei azzal vádolták, hogy „a demokráciát” akarja meggyengíteni.

Az olasz igazságszolgáltatás régóta a rendszer egyik legvitatottabb pontja, a vasárnap és hétfőn megrendezett kétnapos népszavazáson pedig végleg leszámolhatnak vele az olasz választók.

A bíróságok lassúságát, a kiszámíthatatlan eljárásokat és a túl hosszú ügyintézést nemcsak az közvélemény, hanem a gazdasági szereplők is rendszeresen bírálják.

„Ellenség” a palotában

„Az Igazságügyi Palotában a talárosok ünnepelnek. Az Il Giornalét pedig kirúgják a tárgyalóteremből” – számolt be a konzervatív olasz lap a referendum elbukásának ünnepéről. Az esetleges változások miatt szorongó bírák Milánóban gyülekeztek az igazságszolgáltatás frekventált épületében.


Amikor Luca Poniz főügyészhelyettes, az országos bírói kar volt elnöke meglátta a konzervatív lap munkatársait a folyosón, bekiáltotta a terembe: „Csukd be az ajtót! Az ellenség hallgatózik”.

Kiemelt kép: Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szavazata leadására érkezik a kormánya által javasolt igazságügyi reformról tartott kétnapos népszavazás második napján, 2026. március 23-án Rómában (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Fabio Frustaci) 

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még