Hagyományosan az EPSO versenyvizsgái jelentik a munkavállalói belépőt az uniós intézményeinek világába. A jelentkező uniós állampolgárok között rendszerint elképesztően intenzív a verseny, a tét ugyanis nem kicsi: élethosszig tartó karrierpálya, havi nettó 2,5 millió forinttal egyenértékű indulófizetés, és a lehetőség, hogy valaki idővel a brüsszeli döntéshozatal felső köreibe emelkedjen.
A hivatalos adatok szerint összesen 174 922 pályázó jelentkezett a március harmadik hetében záruló határidőre.
Hiába azonban a jelentkezők nagy száma, konkrét álláslehetőséget a jelentkezők kevesebb mint egy százaléka kaphat, mivel mindössze 1490 nyitott pozíció érhető el a szervezet felhívása szerint.
Az eddig közreadott információk szerint végül csak nagyjából 750 pályázó kaphat tényleges, állandó álláslehetőséget az első körben, a többi sikeres versenyvizsgázót pedig a későbbiekben vehetik alkalmazásba. A hivatalos számokat figyelembe véve a sikeres versenyvizsga esélye így 1:117-hez arányú, de sokan így is örülnek, mivel ez az arány is lényegesen jobb esélyt kínál, mint a korábbi versenyvizsgák többsége.
Kapcsolódó tartalom
Az EPSO által közzétett adatok szerint az összes jelentkező közel fele, összesen 79 450-en olasz állampolgárságúak. Miközben az Európai Bizottság saját népességarányos nemzetiségi céljai szerint az olaszoknak csak 11,2 százalékos arányban kellene jelen lenniük az állományban, most az adatok alapján 45 százalékos súllyal özönlötték el a versenyt.
Magyarként jelentősen jobbak az esélyek
Miközben Olaszországból hatalmas érdeklődést övezte az EU-s karrierlehetőségeket, addig népességarányosan a magyar jelentkezők száma volt a legalacsonyabb az egész unióból, összesen csak 1277 jelentkezés érkezett. Ez meglehetősen alacsony szám, főleg, ha összevetjük a Magyarországgal közel azonos népességű országok számaival: Portugáliából például 5037-en, Görögországból pedig 10 087-en jelentkeztek. A magyar mezőny tehát jóval kisebb és kevésbé telített.
Kapcsolódó tartalom
Az EPSO-vizsga első fordulói során nem számít a nemzetiség, kizárólag a teljesítmény dönt. Az uniós intézményeknek hosszabb távon azonban ügyelniük kell arra, hogy a személyi állomány aránya ne csússzon el tagállamok természetes arányaitól.
Így az alacsony jelentkezői létszám miatt a versenyvizsga későbbi fordulóiban, amikor a már megrostált mezőny tagjait konkrét álláshelyekre interjúztatják jelentős előnyben lehetnek a magyarok.
Az Európai Számvevőszék 2024-es adatai szerint az európai uniós közszolgálatban jelenleg dolgozó magyarok aránya nagyjából megegyezik a népesség alapján elvárható értékekkel, azonban a vezető beosztású tisztviselők között jelentős az alulreprezentáció. Ez a probléma szinte az összes 2004 után csatlakozott tagállamot érinti.
A mostani felvételi megmérettetés jóval kedvezőbb lehetőséget kínál az utolsó hasonló, 2019-ben meghirdetett versenyvizsgákhoz képest. Akkor uniószerte több mint 22 ezren jelentkeztek, mindössze 121 elérhető pozícióra, tehát csak nagyjából minden kétszázadik pályázó ért el sikert.
Kiemelt kép: Az Európai Bizottság épülete Brüsszelben (Fotó: hirado/Horváth Dániel)