A párizsi olimpia női ökölvívó versenye 2024-ben nevezetes sportesemény lett. Az algériai bokszoló Imane Helif aranyat nyert, miközben végig a gyanú lengte körbe a verseny tisztaságát. Azóta sem oldódott meg a vita, hogy hol húzódik a női kategória határa egy olyan sportágban, ahol akár életveszélyt is okozhat az, ha az egyik versenyző férfiakra jellemző genetikai jellemzőkkel is bír.

Februárban azonban nagy fordulat történt, amikor a hónap elején Helif, a francia L’Équipe-nek adott interjújában beismerte a szervezetében az úgynevezett SRY-gén jelenlétét, ami egy a férfi-kromoszómaként is ismert, Y-kromoszómához kötődő gén.

Helif azt nyilatkozta, hogy a párizsi olimpia előtt hormonkezeléssel csökkentette a tesztoszteronszintjét. A sportoló továbbra is tagadja, hogy transznemű lenne, azt állítja esetében természetes állapotról van szó.

Az SRY-gén – más génekkel együttműködve – felelős többek közt a herék kifejlődéséért is.

Tévesen bélyegezték meg a Helifben kételkedőket

A Helif-ügy nem csak az ökölvívásban okozott botrányt, az eset a nyilvánosság figyelmét is hamar megragadta. A média progresszív fele világszerte igyekezett kirekesztőnek bélyegezni azokat, akik a nők védelmére hivatkozva Helif indulásával szemben foglaltak állást.

Magyarországon is akadtak, akik Helif oldalán álltak ki véleményükkel: progresszív aktivisták, jogvédők, újságírók vagy például az ukrán háború kapcsán gyakran megszólaló, de területén kívüli témákban is gyakran elemzéseket közlő Oroszország-szakértő Rácz András, aki a botrány mögött orosz manipulációt sejtetett.

„Érdemes azonban észrevenni, hogy mostanáig az egyetlen, IBA által elvégzett, senki által nem ellenőrzött és nem is publikált mérés az egyetlen forrás arra vonatkozóan, hogy Helif kromoszómái vagy hormonszintje eltérne az átlagostól. Másképp fogalmazva, az egész, Helif körüli cirkusz eredeti forrása – Helif fizikumán túl – egy orosz mérés, amit persze az ilyesmire fogékony média nem habozik kritikátlanul felnagyítani” – írta a botrány idején Rácz.

Helif beismerésével most bebizonyosodott, helyesen vélekedtek azok, akik életszerűnek tartották a férfiakra jellemző biológiai hátteret az algériai bokszolónál.

A párizsi olimpián Helif első meccse az olasz Angela Carini ellen mindössze 46 másodpercig tartott. Carini sírásával küzdve azt mondta, olyan ütőerőt érzett, amilyet mérkőzésen addig soha, ezért épsége védelmében fel kellett adnia a küzdelmet.

Ki dönt a női kategóriáról?

A konfliktust az is fűti, hogy a boksz világában évek óta párhuzamos legitimációs harc zajlik a nemzetközi szervezetek között.

Az IBA (Nemzetközi Ökölvívó Szövetség) már 2023-ban hivatkozott olyan nemi tesztekre, amelyek alapján Helifet kizárta a versenyből, a NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság) azonban 2023-ban figyelmen kívül hagyta az IBA döntését, és 2024-ben a Helif győzelmével végződő párizsi olimpia végeredménye mellett is kiállt.

A 2028-as Los Angeles-i olimpiát egy újabb szervezet, a World Boxing fogja felügyelni és az friss szabályozás szerint a női kategóriában kötelezővé tennék a genetikai, valamint biológiai alapú nemi tesztelést. Helif a várható szabályok miatt már korábban a nyilvánosság előtt üzengetni kezdett, elégedetlenségének adva hangot.

Nem szabad vizsgálni a sportolók nemét az ENSZ jogvédői szerint

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának szakértői február utolsó napjaiban közös nyilatkozatban álltak ki a kötelező nemi tesztek alkalmazásával szemben.

Az ENSZ szervezetének álláspontja szerint a teszteknek adatvédelmi, testi integritási és diszkriminációs kockázatai vannak. A szervezet a kategorikus előnyfeltételezést is vitatja, olyan állásfoglalásra hivatkozva, ami szerint a férfi hormonok és gének jelenléte nem feltétlenül jár együtt fizikai előnyökkel.

A sportági szigorításpárti szervezetek viszont azt mondják, hogy a női kategória védelme már önmagában is fontos cél, és ehhez szigorú szabályok kellenek – különösen olyan sportágban, ahol az ütőerő és a fizikai robusztusság nem elméleti tényező.

Vállalja a nemi tesztet, de csak ha a NOB végzi el

Helif friss nyilatkozatai szerint nem zárkózik el a nemi vizsgálattól: azt nyilatkozta, a következő olimpián, ha kell, vállalni fogja azt, de csakis abban az esetben, ha a vizsgálatokat a Nemzetközi Olimpia Bizottság végzi el.

A Los Angeles-i olimpiáig legkésőbb döntést kell hoznia az ökölvívást felügyelő szervezeteknek: marad a tág, „inkluzív” megközelítés, amely újra és újra botrányokat termelhet, vagy jön a kötelező tesztelés, ami viszont az ENSZ szerint emberi jogi sérelmeket okoz. Amíg nincs megegyezés, addig a női ökölvívás nem a sportsikerekkel fog a hírekben szerepelni, hanem a megosztó botrányokkal.

Kiemelt kép: Az algériai Imane Helif a női ökölvívók 66 kilogrammos súlycsoportjának negyeddöntőjében a 2024-es párizsi nyári olimpián az Észak-párizsi Arénában 2024. augusztus 3-án (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)