Bakondi György úgy vélte, a helyzet hasonló a szíriai polgárháború nyomán elinduló 2015-ös tömeges migrációhoz, ami azóta is folyamatosan tart. Eddig 43 millióan érkeztek Európába, évente 4 millióan. Most egy 90 milliós ország, Irán áll háborúban. A támadás alatt álló iráni városokból menekül a lakosság, egyelőre vidékre, de ha folytatódnak az összecsapások, akkor megindulhatnak Törökországba, és követheti őket a több millió Iránban élő afgán menekült is.

Törökország falat emelt a határon, pufferzónát, sátorvárosokat létesít, ám a

háború elől menekülőknek az első biztonságos országban jár a védelem.

„A kérdés az, hogy a török lakosság miként reagál erre a menekülthullámra, hiszen már évek óta ott él több millió szír menekült. Ha továbbindulnak az Iránból menekülők, akkor a Nyugat-Balkánon keresztül Európa felé jöhetnek” – figyelmeztetett a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Az EU egyelőre arra készül, hogy bevezeti a migrációs paktumot, aminek a lényege migránsok kvóták szerinti szétosztása a tagállamok között. Ám, míg 2015-ben a tagállamok elfogadták a német álláspontot, hogy segíteni kell,

„most a nemzetállamok vezetői szerint meg kell állítani a migránshullámot a lakosság korlátozott tűrőképessége, a belső biztonság megbomlása, a no go zónák sokasága és a szociális rendszer leterheltsége miatt. Ez a magyar álláspontot támasztja alá”

– tette hozzá a szakember.

Bakondi György beszélt arról is, hogy Csehországban tűz ütött ki egy cseh-izraeli hadiipari vállalt területén. A magánvállalatot nyíltan terrorista támadás érte, érezhetően élénkül a terrorizmus, számítani lehet az EU-ban tartózkodó csoportok, alvó ügynökök aktivizálódására. A magyar kormány a megelőzés érdekében már hetekkel ezelőtt megerősítette az ilyen cselekmények elleni védekezést – mondta a főtanácsadó.

Kiemelt kép: Illegális bevándorlók az A1-es autópálya mellett, Párizs északi elővárosában, Saint-Denisben 2020. november 17-én. (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)