A miniszterelnök beszédének elején elmondta, hogy a csütörtöki, uniós csúcsot követő sajtótájékoztató után új gondolatai támadtak, továbbá azóta érkeztek nemzetközi reakciók, melyekre reagálni szeretne.
Emlékeztetett, hogy a decemberi döntést – melynek értelmében Ukrajna 90 milliárd eurós hitelt kapna az Európai Uniótól – elhibázott stratégiai döntésnek tartja. Három ország, a csehek, a szlovákok és a magyarok a hozzájárulást ehhez ugyan megadták, de nem vállalták annak pénzügyi terheit. Közölte, hogy a hitel véglegesítéséhez még egy formális döntés is szükséges, amit az ukrán olajblokád fennállásáig meg fognak tagadni.
Orbán Viktor kijelentette:
Ha az ukránok már decemberben olajblokád alá vették volna Magyarországot, soha nem járult volna hozzá ehhez.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy Zelenszkij elnök azóta a saját szájával is kimondta, hogy ő nem szeretné újraindítani a vezetéket.
Elmondása szerint a mostani vétó nem csak elvi kérdés, Magyarország esetében ez egzisztenciális, tehát létkérdés.
„Van olaj vagy nincs olaj. És választás előtt 30 nappal előidézni egy olyan helyzetet, amikor Magyarországon nincs olaj, és ebből pánik és káosz alakulhat ki. Ez egy olyan realitás, amire egy szuverén kormánynak reagálnia kell, tehát fönntartom az álláspontot. És ez így is történt. Dögönyözések és szurkálások és trancsírozási kísérletek ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett”
– szögezte le Orbán Viktor.
Friedrich Merz megjegyzéseire reagálva elmondta, hogy a német kancellár mondandójának időzítése nem vall jó ízlésre, hiszen mindezt Magyarország Németország általi megszállásának napján tette. Merz korábban ugyanis úgy fogalmazott, hogy a döntés során nem lehet tekintettel lenni egyetlen olyan európai uniós országra sem, amely belpolitikai okokból akadályozza a folyamatot.
„A helyzet itt Brüsszelben meglehetősen egyértelmű. Azért sem tekertek szőnyegbe és szállítottak el titkos helyre, hanem engedték, hogy hazamenjek, mert azt gondolják, hogy ezt a kis időt, ami még hátra van, fél lábon is kibírják, hiszen ők abban reménykednek, hogy április 12-én Magyarországon változás lesz. És ha változás lesz, akkor megkapják azt a kormányt, amely ukránbarát, Brüsszel-barát és végrehajtja azt, amit itt kérnek”
– jelentette ki a miniszterelnök.
Hozzátette: csütörtökön az Európai Néppárt be is jelentette, ők azt várják, hogy az ellenzék leváltja majd a nemzeti kormányt egy ukránbarátra. A kormányfő szerint Zelenszkij is erre vár, és ezért sem nyitja meg a vezetéket, az ukránok pedig emiatt mondanak mindig választás utáni időpontokat a Barátság vezeték esetleges újbóli megnyitásra.
Figyelmeztetett, ha a brüsszeli törekvések bekövetkeznek, két dologgal kell számolni: 1000 forintos benzinárral, és a rezsi számlák drasztikus emelkedésével.
Emiatt hangsúlyozta, hogy
„az első csatát megnyertük, de a második csata április 12-én lesz”.
A veszélyek kora a háború mellett újra migrációból és energiaválságból is áll
Orbán Viktor szerint jelenleg két veszély rajzolódik ki Európa politikai horizontján, mind a kettő a Közel-Kelettel összefüggésben. Elsőként a migráció problémáját érintette, a jelenleg Iránban tartózkodó 4 millió afgán menekült kapcsán.
„Mindenki arra számít, hogy csak idő kérdése, Törökország irányába és onnan föl a Balkánon Európa felé milliós migrációs tömegek fognak megindulni”
– mondta, majd hozzátette: a migráció visszatér az európai politika napirendjére, az ezzel kapcsolatos viták pedig már megkezdődtek.
Felhívta a figyelmet arra az ironikus szituációra is, miszerint egyes, a migrációt eddig ellenző európai politikusok most váltig állítják, nem szabad még egyszer elkövetni azt a hibát, mint 2015-ben. Jelezte, hogy a határaik megvédéséért cserébe napi egymillió eurós bírsággal és ne hálával számoljanak Európától – utalva Magyarország jelenlegi helyzetére.
Második pontként közölte, hogy a gazdasági jegytanács és az energiabiztonsági tanács is összeül, reagálva a két nappal ezelőtti, a világgazdaság szempontjából kulcsfontosságú energialétesítményeket ért iráni támadásokra.
Kapcsolódó tartalom
Orbán Viktor tájékoztatása szerint a támadást elszenvedő katari földgázmező helyreállítása 4-5 év alatt lehetséges, ami miatt tartós energiaválság bontakozik ki a világgazdaságban, és amely ellen mindenkinek, köztük Magyarországnak is védekezni kell.
„A veszélyek kora az nemcsak háborúból, hanem most újra migrációból és világ olajválságból is áll.
Ennek a ténynek a rögzítésén túl most még nem érdemes ennek a részleteiről beszélni, majd intézkedéseket kell hozni, és terveket kell kidolgozni, hogy mikor ezek a válságok valósággá válnak, akkor Magyarország meg tudja magát védeni. Ez a munka függetlenül attól, hogy kampány van, megy” – közölte.
A miniszterelnök tájékoztatóját itt nézheti meg:
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek előző napi csúcstalálkozója után a brüsszeli Magyar Házban 2026. március 20-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos)