„Kőkemény kritika volt. Azt mondanám, hogy gyakorlatilag mindenki masszív leszidást zúdított Orbán Viktorra, Magyarország miniszterelnökére, aki makacsul ragaszkodik álláspontjához, és nem hajlandó elfogadni, hogy már egyszer meghoztuk a döntést” – mondta a Magyar Nemzet beszámolója szerint, utalva a decemberben még Magyarország által is elfogadott, Ukrajnának nyújtandó 90 milliárdos hitelről.

„Nem hajlandó hozzájárulni a kifizetésekhez addig, amíg egy bizonyos olajvezetéket meg nem javítanak, és újra meg nem indul rajta az olaj. De a kritika nagyon‑nagyon kemény volt, és az az érzés uralkodott, hogy ez így egyszerűen nem mehet tovább”

– jelentette ki, majd hozzátette: „Magyarország blokkol és egyáltalán nem mozdul. Teljesen beásták magukat abba az álláspontba, hogy amíg nem folyik olaj abban a vezetékben, addig semmilyen kifizetéshez nem járulnak hozzá”.

Hangsúlyozta: „Én még soha nem hallottam ennyire éles bírálatokat. Mind szakpolitikai kérdésben, mind pedig abban, hogy nem lehet megbízni azokban a döntésekben, amelyeket közösen egyszer már meghoztunk”.

„Azt mondták többen is odabent – akik még nálam is régebb óta vesznek részt [az Európai Tanács ülésein] –, hogy ilyen még soha nem történt. Ez pedig árulás Ukrajnával szemben”

– fogalmazott, majd mondta, „a pénz el fog jutni oda, csak késni fog”.

„Most megkezdődik a vezeték javítása. Hogy ez mennyi ideig tart, nem tudjuk. De feltételezni kell, hogy azt követően Magyarország tartani fogja a szavát. Fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy ez hosszabb távon hová vezet. Ez egy fenntarthatatlan helyzet, amikor egyetlen ország mindent blokkolhat” – mondta Kristersson, aki szerint Svédország már régóta támogatja, hogy a megfelelő területeken az egyhangúság helyett minősített többségi döntéshozásra térjenek át.

„A minősített többségi szavazásról szóló vita újra el fog indulni. Az alapszerződés nem arra lett kitalálva, hogy egy ország ilyen módon blokkolhasson mindent”

– szögezte le, majd hozzátette: „A probléma az, hogy a minősített többségi döntéshozatal bevezetéséhez is egyhangúság kell. Nem mondanám, hogy ez most különösebben valószínű lenne.”

Az arra vonatkozó kérdésre, hogy miért biztos abban, hogy Ukrajna ugyan késve, de megkapja a pénzt, Kristersson úgy válaszolt: „Most azt az információt kaptuk, hogy a vezeték javítható, és a bizottság is részt vesz abban, hogy felgyorsítsák a folyamatot”. Arról is tájékoztatott, hogy svéd segítség iránti igény is felmerült, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Ez a lehető leggyorsabban megtörténik – ami néhány hétig is eltarthat, nagyjából hat hét volt a becsült idő –, de ezt nem tudom garantálni”.

„Nincsenek ehhez más feltételek kötve” – tette hozzá.

Ezt követően kifejtette álláspontját, miszerint már önmagában is elég súlyos, hogy Magyarország ezt feltételként szabja. „Ma nem hangzott el más feltétel részükről, nagyon egyértelmű volt a helyzet” – közölte.

Felidézte, hogy a csúcstalálkozó során az Európai Unió országai leszidást intéztek Magyarország felé, amely két részből állt. „Egyrészt a tényszerűből, hogy Magyarország rendszeresen és következetesen nehezíti Ukrajna helyzetét, és ezt hosszú ideje teszi. Továbbá, hogy akadályozza az EU alapvető politikáját, amely Ukrajna támogatására irányul Oroszországgal szemben. A másik az elvi kérdés: kollegiális döntéseket meg kell tudni egyhangúsággal hozni. Az akkori döntés is nehéz volt, de ha ilyen döntéseket akarunk hozni, akkor utána bízni kell egymásban. És azt hiszem, ebben volt egyfajta becsületbeli elvárás. És persze mindenki érti, hogy ez közvetlenül kapcsolódik a magyar belpolitikához, hiszen néhány hét múlva választás lesz. Méltatlan, hogy az európai döntéshozatalt magyar belpolitikai célokra használják fel” – véli.

Kiemelt kép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kezet fog a tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2024. február 23-án (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)