Bűnügyi nyomozás indulhat egy izlandi katolikus pap ellen, amiért nyilvánosan tagadta a genderideológia egyik (a tudomány által minimum vitatott) tézisét. Jakob Rolland atya, a Reykjavíki Egyházmegye kancellárja a RÚV állami műsorszolgáltatónak adott interjújában egyháza nevében reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a homoszexuális hajlamú emberek „idővel megváltoznak”, és jelezte, az egyház ebben kész „segítséget nyújtani nekik”. Hozzátette, hogy Izlandon is vannak emberek, akik azért fordulnak az egyházhoz, hogy leküzdjék ezeket a hajlamokat, amikkel nem akarnak együtt élni.
Mint mondta, „a szexuális irányultság csak egy tényező a sok közül, amelyek az egyén olyan életmódra való hajlamait érintik, amely nem jó sem az egyénnek, sem a társadalomnak”. Hozzáfűzte: „A megtérés, a szív megváltozása a kulcsszó a katolikus emberek mindennapi életében. Állandóan abban a helyzetben vagyunk, hogy elfordulunk a rossztól a jó felé.” Izlandon 2023 óta tilos a konverziós (más néven reparatív) terápia. Jakob Rolland atya kritikusai most azzal érvelnek, hogy a pap mégis erre bátorít, illetve ezt kínálja fel egyháza nevében, még akkor is, ha a hitéleti eseményeket (mint amilyen maga a megtérés) nem sorolják a terápia eszközei közé. A nyilatkozatot az LMBTQ-lobbi részéről jelentős felhorgadás kísérte, a fővárosi rendőrség pedig bejelentette, hogy vizsgálatot kezdeményez az ügyben, átfogó módon megvizsgálják Rolland atya kijelentéseit, hogy eldönthessék, indítanak-e bűnügyi nyomozást ellene.
A francia származású pap, aki évtizedek óta misszionáriusként szolgál Izlandon, már évekkel ezelőtt úgy nyilatkozott: „Ha két nő odajönne hozzám, mert össze akarna házasodni, azt mondanám: »Sajnos ez nem fog működni.« Ha feljelentést akarnának tenni, azt válaszolnám: »Tegyék meg.« Ha börtönbe kerülök, akkor börtönbe kerülök, de ez nem változtatna az álláspontomon.” Hozzáfűzte: „A jogban a kezdetektől fogva ismert, hogy amikor az ország törvényei és Isten törvényei ütköznek, Isten törvényei érvényesek.”
Szinte napra pontosan három évvel ezelőtt az északi országok püspökei közös körlevelet adtak ki, amelyben megerősítették a Katolikus Egyház szexuáletikai tanítását. Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia és Izland katolikus püspökei a transzmozgalom követeléseivel szemben védelmükbe vették „az emberi személy megtestesült integritását”. „Mostanában az emberi mivoltról, és így a szexuálitásról alkotott elképzelések is változóban vannak. Amit ma magától értetődőnek veszünk, holnap elvethetjük. Bárki, aki sokat tesz fel a múló elméletekre, szörnyű sérülést kockáztat. Mély gyökerekre van szükségünk” – írták az északi püspöki konferencia tagjai. Azt kérték, „próbáljuk meg tehát magunkévá tenni a keresztény antropológia alapelveit, miközben barátsággal és tisztelettel fordulunk azokhoz, akik elidegenednek tőlük”. „Tartozunk az Úrnak, magunknak és a világnak azzal, hogy számot adjunk arról, amiben hiszünk, és arról, hogy miért hisszük azt igaznak” – hangsúlyozták az északi püspökök.
A körlevél aláírói között volt a Reykjavíki Egyházmegye nyugalmazott püspöke és az egyházmegyét jelenleg vezető püspök, David Tencer is. A szlovák kapucinus szerzetes, aki húsz éve szolgál a szigeten, rendelkezik már tapasztalattal az egyház hitbéli meggyőződését korlátozni kívánó állami keretrendszerekkel kapcsolatban. Tencer atyát negyven évvel ezelőtt az akkor még létező Csehszlovákiában szentelték pappá és fiatal korában paptestvéreitől tanulta meg, hogyan lehet a különböző akadályok ellenére mégis egyfajta szabadságban szolgálni Jézus Krisztust. A püspök 1990-ben csatlakozott a kapucinus rendhez. Assisi Szent Ferenc halálának idei, 800. évfordulója fényében pedig azt mondta, hogy lelkisége „mindenhol alkalmazható”, „és mi Izlandon nagyon nagyra értékeljük, mivel a testvériség karizmáját” hozza el.
Az izlandi katolikus közösség egyébként folyamatosan növekszik egy alapvetően lutheránus gyökerű, mostanra erősen szekularizált közegben. Bár a helyi katolikus egyház oszlopát az elmúlt évtizedekben a szigetországba érkező (elsősorban európai) bevándorlók adják és az egyházmegye papjai között cseh, lengyel, szlovák, amerikai, ír misszionáriusok mellett még csupán egyetlen izlandi atya található, maga Rolland atya is arról beszél, hogy egyre többen mutatnak jelentős érdeklődést a katolikus hit és tanítás iránt. Azok a termek, amelyek korábban félig teltek meg a misék után a vidékről a városi templomokba érkező hívekkel, mára szűkösnek bizonyulnak. A Reykjavíki Egyházmegyéhez (amely területileg az egész országot lefedi) jelenleg körülbelül 15 ezer hívő tartozik (ez az ország négy százaléka), akik 17 templomban és kápolnában tudnak összegyűlni az ország különböző pontjain. Lelkipásztori szolgálatukról egy püspök, tizenhat pap és egy diakónus gondoskodik, de már több női és férfi szerzetesrend is jelen van a szigetországban.
Kiemelt kép: Jakob Rolland atya (Fotó: X.com)